Nyári adóváltozások

A 2024-es legmelegebb nyári időszakában, az elmúlt évekkel ellentétben idén elmaradt az adójogszabályok jelentősebb évközi törvénymódosítása. Viszont a jogalkotó – részben élve a veszélyhelyzet nyújtotta lehetőséggel is – miniszteri és kormányrendeleti módosítások kihirdetésével nem hagyott minket nyári adóváltozások nélkül.  Ezeket a Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent, vékonynak épp nem mondható 74. számában találjuk meg, cikkünkben ezekből szemezgetünk néhány fontosabbnak gondolt témát.

Feketelistás országok

Kezdjük egyből egy pénzügyminiszteri rendelettel, mely nem a veszélyhelyzethez kapcsolódik. A kihirdetést követő naptól, azaz 2024.07.09-től változott az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló 19/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. mellékletében felsorolt országok listája. Ez a rendelet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) felhatalmazása alapján készült, melynek során az adózási szempontból nem együttműködő harmadik államok feketelistájával összefüggő Európa Tanácsi következtetésekben szereplő, az adózási szempontból nem együttműködő államok EU-s jegyzékében foglaltakat veszi figyelembe. 2024.07.09-től lekerült a listáról a Bahama-szigetek és a Turks- és Caicos-szigetek, azonban helyettük bekerült Antigua és Barbuda, továbbá Oroszország! Így továbbra is 12 ország szerepel a listán, melyek a következők:

1. Amerikai Szamoa
2. Amerikai Virgin-szigetek
3. Anguilla
4. Antigua és Barbuda
5. Fidzsi-szigetek
6. Guam
7. Oroszország
8. Palau
9. Panama
10. Szamoa
11. Trinidad és Tobago
12. Vanuatu

Az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban a Tao tv. több helyen fogalmaz meg rendelkezéseket. Egyrészt az ellenőrzött külföldi társaságok meghatározásakor azt a külföldi személyt, amely a 19/2020. (XII. 30.) PM rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel, vagy ezen államban lévő külföldi telephelyként működik, az adózás előtti eredmény és a nem valódi tevékenységből származó jövedelem vizsgálata nélkül is ellenőrzött külföldi társaságnak kell tekinteni. Továbbá nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a feketelistás országokban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett (kifizetendő) jogdíj és kamat összege.

Mulasztási bírságok

Bár nem lehet tudni, hogy mi köze a veszélyhelyzethez és inkább ne is menjünk bele ennek elemzésébe, de a 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében 2024.08.01-től módosították (bár ha pontosítjuk, akkor inkább duplázták) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) néhány mulasztási bírsággal kapcsolatos rendelkezését.

Az Art. 220. §-a szerinti „Általános bírságszabály” szerint az adókötelezettségek megsértése esetén

• a természetes személy adózó az eddigi max. 200.000,- Ft helyett már 400.000,- Ft-ig terjedő,
• a nem természetes személy adózó pedig az eddigi max. 500.000,- Ft helyett már 1.000.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Vagyis minden adókötelezettség – legyen az Art-ben, vagy bármely más jogszabályban előírva – megsértése esetén megduplázott bírságtételekből kell kiindulni.

Az Art. 225. §-a szerinti „A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése” esetén az adózót az eddigi max. 1 millió Ft helyett 2024.08.01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott. Ezen nincs mit nagyon elemezni, törekedni kell arra, hogy bejelentés nélkül még csak véletlenül se foglalkoztassunk senkit, néhány órára se!

Az Art 228. §-a szerinti „Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése” esetén a NAV az adózót az eddigi max. 1 millió Ft helyett 2024.08.01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha

• a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
• iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

További változásokról a cikk folytatásában olvashat.

A cikk szerzője S. Csizmazia György okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.