Nyáron is változnak az adótörvények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2013. június 22-én kihirdetett, 2013. évi CIII. törvény az „egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” címmel tartalmaz több törvénymódosító rendelkezést. Az RSM DTM Blog az adózással összefüggő fontosabb változásokat szedte csokorba.

Helyi adó törvény

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig vonható le az adóalany által az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó – ez a szabály nem változott. 2013. július 1-jétől azonban újdonság, hogy levonhatóvá válik a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj 7,5 százaléka.

Az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.

Gépjárműadó törvény

Szintén 2013. július 1-jétől változott az adó mértéke a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén. Ezek adó mértéke minden megkezdett 100 kg után 850 Ft (a korábbi 1 200 Ft helyett). Egyéb tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén az adó mértéke továbbra is 1 380 Ft minden megkezdett 100 kg után.

Személyi jövedelemadó törvény

2013. augusztus 1-jétől adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között – kerül sor.

Ez lényeges könnyítés a korábbi szabályhoz képest, ami szerint az adómentesség feltétele volt, hogy:

• a kölcsönszerződés deviza alapú legyen;
• a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladhatta meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének négyszeresét;
• a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően árverést folytattak le vagy a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedte el;
• az elengedés független felek között történt.

Illetéktörvény

Az Itv. 2013. január 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezése illetékfizetési kötelezettséget írt elő az ajándékozás időpontjában még illetékmentes takarékbetét ajándékozásra akkor, ha az csak 2013. január 1-jét követően jutott az adóhatóság tudomására.

Ezt az előírást módosították 2013. január 1-re visszamenő hatállyal úgy, hogy a törvényhozó egyértelművé tette, hogy a 2012. december 31-ig ingyenesen megszerzett takarékbetétek után akkor sem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a vagyonszerző a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben ilyen esetben az illeték már befizetésre került, az adózó kérelmére az adóhatóságnak vissza kell térítenie ezen összegeket.  

A személyi jövedelemadó változással párhuzamosan módosul az illetéktörvény is, azaz a pénzügyi intézmény általi követelés elengedés illetékmentességéhez nem feltétel 2013. június 30-tól, hogy a követelés elengedése az adós és családja megélhetési ellehetetlenülését előzze meg, illetve kikerül a törvényből a deviza alapú kölcsönökre vonatkozó szigorú korlátozás is. A követelés elengedése akkor élvez illetékmentességet, ha az az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik.

Szociális hozzájárulási adó

Ugyancsak 2013. július 1-jétől hatályos az a változás, amely szerint a szabad vállalkozási zónában működő munkáltatók szociális hozzájárulási adókedvezménye kedvezőbbé válik a vállalkozásokra nézve. Az adókedvezménynek az új szabályok értelmében már nem feltétele, hogy a vállalkozás a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre legyen jogosult, vagyis hogy nagy értékű beruházást hajtson végre a szabad vállalkozási zónában.

A jogosulti kör kiszélesítése mellett ugyanakkor az adókedvezménynek feltétele a létszám megtartása, illetve az, hogy a kedvezményezett új munkavállaló nem kerülhet kapcsolt vállalkozástól átvételre és legalább hat hónapja bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie a szabad vállalkozási zónában. A támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az olyan munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott.

Az átmeneti szabályok szerint az a vállalkozás, amely a korábbi feltételek alapján kezdte meg a kedvezmény érvényesítését, választhatja, hogy az adókedvezményt továbbra is változatlan feltételek mellett veszi igénybe.
Az adókedvezmény mértéke változatlan, azaz az új munkavállaló foglalkoztatása kapcsán a munkáltatót terhelő bruttó munkabér (de legfeljebb 100 000 forint) 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében, illetve 14,5 százaléka a harmadik évben.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget az átutalás, ha a terhelendő vagy jóváírandó számla veszélyhelyzet kezelése kapcsán, adománygyűjtés céljából létrehozott számlának minősül. Ez a szabály visszamenőlegesen, a 2013-ban indított utalásokra is alkalmazandó.

A bejegyzés az RSM DTM Hungary Zrt. blogoldalán jelent meg. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---