Nyugdíjügy az Ab előtt: Elbukhat a tulajdonra hivatkozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hétfőn az alkotmánybírák elé kerül a nyugdíjcsomag, de akkor még csak azt tárgyalják az előterjesztés alapján, minek a vizsgálatára van hatásköre a testületnek. Információink szerint a tulajdonhoz való jog esélyei csekélyek, márpedig a legtöbb indítványban ez a hivatkozás helyet kapott. Ha hivatalosan is magáénak vallja ezt az elvet a testület, akkor a legtöbb indítvány elbukik.

Megjelent a nyugdíjcsomag az Alkotmánybíróság napirendjében, először a jövő heti ülésen kerül a bírák elé a téma. Egyelőre azt vizsgálja a testület, van-e egyáltalán felhatalmazása arra, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról, a magá n nyugdíjpénztárak ellehetetlenítéséről szóló jogszabályokat górcső alá vegye a beadványok alapján: a parlament ugyanis tavaly ősszel korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést, annak végrehajtását, valamint az adókat, illetékeket, vámokat érintő ügyekben.

Ez szinte biztos nem dől el egyetlen ülésen: egy másik, az alkotmányt érintő ügyben például tavaly év vége felé indult hatásköri vizsgálat, de a mai napig nem sikerült azt lezárniuk. Ha nem húzódik el ilyen sokáig az újabb ügy, valószínűleg több ülésre lesz szükség, mire végeznek ezzel a munkával a bírák.

A hatásköri értelmezésről ugyanolyan előterjesztés készül, mint a beadványokról, és információink szerint ugyanaz az alkotmánybíró jegyzi, aki jelenleg kezeli a nyugdíjcsomag miatt érkezett beadványokat (bár személye nem ismert, de az igen, hogy eredetileg nem őt jelölték ki, hanem átvette az ügyet az elődjétől). A testülethez már közel 200 beadvány érkezett, vagyis van miből meríteni, ám mégis könnyen elfőfordulhat, hogy legtöbbjükkel nem lesz dolga az alkotmánybíráknak. Úgy tudjuk, körükben jelenleg erősebb a hatáskör olyan értelmezése, amely nem engedi a nyugdíjcsomag vizsgálatát a tulajdonhoz való jog alapján, márpedig az erre való hivatkozás a legtöbb beadványban helyet kapott.

Tény, e jog nem szerepel azon négy alkotmányos alapjog között, amelyeket – az alkotmány módosítását követően – például ebben az esetben figyelembe vehet az Alkotmánybíróság. Sok szakértő állítja azonban, hogy pél dául az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogból levezethető a tulajdonhoz való jog.

Ha mégis ezzel ellentétesen foglal állást a testület, akkor sok beadvány sorsa már azelőtt megpecsételődik, hogy egyáltalán foglalkozna velük a testület. Főleg, hogy egy másik szempont szerint is szűrni lehet azokat: az alkotmány szerint a testület akkor vizsgálhatja felül a költségvetésről, annak bevételeiről szóló törvényeket, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a négy, alkotmányosan védett jog sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.

Márpedig a benyújtott indítványok túlnyomó többségében szerepel a tulajdonhoz való jog, ami – ha leveri a lécet – akkor tárgyalásra alkalmatlanná teszi a beadványt, függetlenül attól, hogy abban egyébként szerepel hivatkozás a négy kiemelt jog közül valamelyikre. Ebben is döntenie kell az alkotmánybíráknak, és egyelőre több érv szól forrásaink szerint amellett, hogy ilyen esetekben nem lehet vizsgálni a beadványt.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.