Száz alkalmazottból 85 bukik az új szja-szabályokkal

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a bérből és fizetésekből élők 85 százalékát érinti hátrányosan, egyrészt mivel nem részesülnek érdemi adócsökkentésben, másrészt az adójóváírás csökkentése azonnal éreztette a hatását. A bértárgyalások pedig csak a legritkább esetben záródtak le 2010-ben, írja a Napi Gazdaság.

„”Most már a kormánynak is be kellene látnia, hogy elhibázott az adóváltozás és érdemi tárgyalásokat kellene kezdenie a szociális partnerekkel a megoldás lehetőségeiről”” – jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Szerinte bár a szakszervezetek nincsenek kifejezetten ellene, nem lenne jó megoldás, ha a munkaadói érdekképviseletek javaslata – miszerint ha az OÉT ajánlását kötelezővé teszi a kormány, azt extra támogatással ellentételezzék – meghallgatásra találna, mert túlzottan bonyolult és sok ponton megkérdőjelezhető rendszert eredményezne. Ehhez hasonló szisztéma már működött az előző Orbán-kormány idején, de a munkáltatók is panaszkodtak a bürokráciájára – emlékeztetett Pataky.

Az MSZOSZ elnöke szerint sokkal célravezetőbb lenne, ha az adótörvények módosításával próbálnák orvosolni a problémát. Már érezhető változást hozna, ha a jelenlegi 12,1 ezer forintról 14,5 ezerre emelnék az érvényesíthető adójóváírást. Ez ugyan 74 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek, de 22 milliárdot már egyébként is jóváhagyott a parlament a közszféra bérkompenzációjára. A másik szóba jöhető megoldás a szuperbruttó gyorsított kivezetése lehetne, ez ugyanis szektorsemleges. Az MSZOSZ szerint nincs értelme a bértárgyalások során a családi kedvezményt figyelembe venni, mivel az szociális kérdés, emellett erősen diszkriminatív is a gyermektelenek vagy idősebb dolgozók kárára.

A konföderáció 22 tagszervezete néhány kivételtől eltekintve – mint például a gyógyszer- vagy villamosenergia-ipar, ahol reálkereset-emelést is megadott a munkaadó – mindenütt nehéz tárgyalásokat folytat. Tapasztalataik szerint a munkaadók többsége kerüli az érdemi tárgyalásokat, sok helyen indokolatlanul alacsony mértékű ajánlásokat tettek, de számos vállalkozás esetében a cég gazdasági helyzete egyáltalán nem is teszi lehetővé az emelést. Az önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású vállalkozások túlnyomó többségénél meg sem közelíti az OÉT ajánlást a munkaadói ajánlat, ezért a Rogán-féle bizottságoknak elsősorban ott kellene körülnézniük – mondta Pataky.

Az eddig megkötött helyi egyezségek során 0-8 százalékos átlagos bruttó emelésről tudtak megállapodni, jellemzően 3-4 százalék körüli centrummal, ami épp csak elég a tavalyi bérek szinten tartásához. A legnagyobb vesztesek a fizikai dolgozók és a legszegényebb ágazatok – mint az építő- a könnyűipar és a mezőgazdaság – lesznek, ahol túlnyomórészt a minimálbér és a garantált szakmai bérminimum a jellemző és a cégek nem tudnak infláció fölötti emelést adni.

Forrás: Index.hu

---