Opten: növekvő kibocsátás és cégalapítások az építőiparban


Az idei második negyedév bizakodásra ad okot, és a júliusi cégalapítások növekedése is pozitív jel, a szektor még mindig küzd a 2022-es teljesítmény elmaradásával és a megszűnések magas szintjével. A júliusi cégalapítások száma 10 %-kal nőtt, míg az építőipari vállalkozások száma 100-zal csökkent. Az ágazat alkalmazkodása az új gazdasági környezethez úgy tűnik, megkezdődött.

Az építőiparban jelenleg zajló folyamatok egyértelműen érzékeltetik, hogy valami változóban van, bár ennek hatásait még nehéz teljesen pozitívként értékelni. A KSH legutóbbi jelentése szerint az építőipar új szerepkörbe lépett, amikor a II. negyedéves GDP növekedésének meghatározó tényezőjévé vált, az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ággal együtt. A 2024 első félévére vonatkozó legfrissebb KSH adatok alapján az építőipari termelés volumene 5,1 %-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez a bővülés még mindig elmarad a 2022-es év első félévének teljesítményétől. Ráadásul az idei év júniusi eredményei sem adnak okot optimizmusra, hiszen a termelés volumene 1,4 %-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 6,4 %-kal maradt el az előző hónap adataihoz viszonyítva.

Ez a kettősség jól tetten érhető a cégtrendek alakulásában is. Az OPTEN adatai szerint júliusban kis mértékben – 100-zal – csökkent az építőiparban működő társas vállalkozások száma, amely így már kevesebb mint kétszázzal haladja meg a 65 ezret. Ez az előző év decemberéhez képest mintegy 1 200 céggel kevesebbet jelent, ami a teljes cégszám kevesebb mint 2 %-ának felel meg. Pozitív fejlemény azonban, hogy júliusban 10 %-kal több vállalkozás alakult, mint az előző hónapban, ami eltér az elmúlt két év júliusi tendenciájától, amikor is rendre kevesebb cég jött létre az előző hónaphoz képest. „Bár még korai lenne az alapítási kedv irányváltásáról beszélni, biztató jel, hogy az idei júliusi cégalapítási aktivitás a ‘boldog békeidőszakot’, azaz a 2022 előtti évekre jellemző mintázatot követi, amikor is a júliusi adatok rendre felülmúlták a júniusiakat. Ugyanakkor jelentős a lemaradás ezen a téren, hiszen az idei év első hét hónapjában alapított cégek száma jelentősen – ötszázzal, ezernél is többel – elmaradt az előző öt év hasonló időszakához képest.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A megszűnésekhez vezető utat jelzi az új cégbírósági eljárásokon belül az új kényszertörlési eljárások, felszámolások, valamint a végelszámolások alakulása.

Bár a végelszámolások száma júliusig csökkent az előző év azonos időszakához képest, még mindig magasnak tekinthető. A szektorban 2023 előtt jellemzően 400-500 végelszámolás történt évente, ami stabilan tartotta magát az azt megelőző négy év során is. A kényszertörlési eljárások, a 2022-es jogszabályváltozás következtében, mintegy 90 %-ban felszámolásba fordulnak át, így ezek a későbbiekben megszűnéseket eredményeznek. Idén a kényszertörlési eljárások száma szezonálisan magasabb szintre lépett, mint az előző évben, ami valószínűleg jövőre vagy már az év végén a megszűnések számának növekedéséhez vezethet. Mindez arra utal, hogy a cégek megszűnésére nehezedő nyomás a közeljövőben továbbra is fennáll, és a cégtrend pozitív irányú változása elsősorban az alapítási kedv növekedésén múlik.

„Az építőipar idei első három hónapja lassan indult, bár a kibocsátás magasabb szinten realizálódott, mint az előző év azonos időszakában, mégis jelentősen elmaradt a 2022-es év teljesítményétől. Azonban a második negyedév volumene már bizakodásra ad okot, hiszen meghaladta az előző két év bármelyikének eredményeit. Az építőipar éves volumenének közel 60 %-a hagyományosan a második fél évben realizálódik, így a júliusi alapítási kedv növekedése azt jelezheti, hogy az ágazat sikeresen alkalmazkodik az „új” helyzethez és az ebből fakadó lehetőségekhez.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,29 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Békés, Somogy és Vas vármegye érte el.

Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. július

Vármegye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten – CFI
Főváros 125 225 104 29,52%
Heves 9 16 18 25,93%
Nógrád 8 8 3 25,33%
Borsod-Abaúj-Zemplén 20 30 26 24,35%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 27 15 23,34%
Jász-Nagykun-Szolnok 12 9 11 18,26%
Baranya 9 17 9 18,16%
Hajdú-Bihar 20 12 16 16,22%
Zala 7 7 0 15,23%
Komárom-Esztergom 10 10 3 14,08%
Csongrád-Csanád 13 7 9 13,32%
Fejér 9 16 16 12,99%
Tolna 3 7 7 11,87%
Pest 70 43 55 11,84%
Bács-Kiskun 11 9 6 10,85%
Győr-Moson-Sopron 9 12 7 10,60%
Veszprém 5 8 4 10,00%
Békés 3 4 5 9,06%
Somogy 6 3 4 8,83%
Vas 2 0 5 2,38%
ÖSSZESEN 370 470 323

*Újonnan indult eljárások


Kapcsolódó cikkek

2023. november 21.

Coface: a cégek régiós rangsorát a lengyel PKN Orlen vezeti, dobogós a Mol

A Coface most 15. alkalommal mutatja be éves tanulmányát az 500 legnagyobb közép-kelet-európai vállalatról. A Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalkozásokat a forgalmuk alapján rangsorolja, és további tényezőket elemez, mint például az alkalmazottak száma, a vállalatok tevékenysége, az ágazatok és a piacok, valamint a Coface vállalati hitelminősítései. A CEE Top 500 cég gazdasági teljesítménye reprezentatív mutatóként szolgál az egész régió piaci trendjeire.
2024. július 19.

Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet

Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az új cégbírósági eljárások száma az év első hat hónapjában ismét meghaladta a 20 ezret. Úgy tűnik, hogy az idei évben nem várható jelentős változás a cégtrendekben.
2024. július 11.

Dupla akkora bírság-veszélyben az építőipar

2024. augusztus 1-től duplájára emelkedik az adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság általános mértéke. Magánszemélyek esetében ez négyszázezer, vállalkozások esetében pedig egymillió forintot jelent. A bejelentés nélküli foglalkoztatás – annak megállapítása esetén – ezután egymillió forint helyett kétmillió forintba kerül. Ez főleg a kereskedelmi, építőipari és vendéglőipari cégeket érintheti. Kétmillió forintos mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság a számla, illetve nyugta kiállításának elmaradása, vagy nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátása esetén. Az iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése szintén kétmillió forintos bírsággal járhat jövő hónaptól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.