A Pénzügyminisztérium október 29-én benyújtotta az őszi adócsomag tervezetét az Országgyűlés elé. A Pénzügyminisztérium közzétette az őszi adócsomag tervezetét társadalmi egyeztetés céljából, azonban a korábbi verzióhoz képest az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosítási javaslat számos újdonságot és változást tartalmaz. A PwC kifejezetten az új, a tervezet korábbi verziójától eltérő, jelentősebb módosítási javaslatokra tér ki.
A benyújtott javaslat értelmében a jövőben nem merül majd fel adófizetési kötelezettség akkor, ha az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékét apportálja (azaz nem vagyoni hozzájárulásként teljesíti) egy gazdasági társaság részére. Az apportként történő szolgáltatás adómentességének célja az, hogy segítse az újonnan induló, innovatív szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét.
A fentiekhez kapcsolódóan a javaslat megfogalmazza azt is, hogy mi minősül az apport alapján a magánszemély által megszerzett értékpapír szerzési értékének. A javaslat értelmében, amennyiben az eredeti jogosult magánszemély az értékpapírt értékesíti (azaz árfolyamnyereséget realizál), úgy az értékpapír megszerzésére fordított értékként elszámolhatóak lesznek a szellemi termék megalkotása érdekében a magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadások.
A javaslat értelmében a munkavállaló részére utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható lesz. A felhasználhatóság részletszabályait a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet fogja majd meghatározni.
A javaslat értelmében a magánszemély által sérelemdíj jogcímen realizált kifizetés a jövőben kizárólag akkor kezelhető adómentes kifizetésként, ha a sérelemdíj összege bíróság által peres eljárás keretében kerül megállapításra. A módosítás értelmében tehát a továbbiakban nem minősülhet adómentesnek a sérelemdíj jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.
Szociális hozzájárulási adó
A javaslat saját munkavállalók képzése esetén a munkáltató által elérhető szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap időtartamban maximalizálja. További szigorítás, hogy a kedvezmény igénybevétele a munkavállaló sikeres szakmai vizsgájához kötött.
Közvetlen adók
A benyújtott javaslat egy jelentős változást hoz a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoportok magyarországi tagjai számára. A helyi kiegészítő adó (közismert nevén “QDMTT”) tekintetében adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettséget ír elő, amelyet a magyarországi csoporttagoknak legkésőbb az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig (normál üzleti éveseknek először 2025. november 20-ig) kell teljesíteni. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez kizárólag a helyi kiegészítő adófizetési kötelezettség tekintetében áll fenn, így a magyarországi végső – illetve bizonyos esetben köztes – anyavállalatok által a külföldi leányvállalatokra tekintettel potenciálisan fizetendő kiegészítő adó (közismert angol rövidítéssel “IIR”) tekintetében nem keletkeztet kötelezettséget.
Bár az új kötelezettség időben előbbre hozza a kalkuláció és a helyi kiegészítő adó megfizetésének kötelezettségét a bevallásra nyitva álló 15 hónapos (első adóbevallásnál 18 hónapos) határidőhöz képest, azonban érdemes kiemelni, hogy ezeknek a társaságoknak már sokkal korábban, a beszámolójuk elkészítésekor szükséges a fizetendő adójukat kiszámolni és könyvelni. Így az új kötelezettség bár növeli a cégek adminisztrációs terheit, azonban – a globális minimumadó által támasztott jelentős feladattal összehasonlítva – nem aránytalanul nagy mértékben. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha az adózó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Ezzel is csökkenti a jogalkotó a hibázás negatív jogkövetkezményeit.
A javaslat új építményadó mentességi szabályokat vezet be a műemlékekhez, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló vagy ahhoz kapcsolódó építmények vonatkozásában.
A tervezet részeként bevezetésre kerülnek a különleges gazdasági övezet megszűnésekor alkalmazandó speciális adózási szabályok.
Módosításra kerül az állandó lakos fogalma, aki a tervezet alapján az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy az idegenrendészeti szabályok alapján létesített és bejelentett szálláshellyel rendelkezik.
2024. január 1-jén hatályba léptek azok a rendelkezések, amelyek értelmében telephelye és ezáltal helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége keletkezik a légi személyszállítást végző vállalkozónak azon önkormányzat illetékességi területén, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. A javaslat értelmében ez a speciális telephely szabály kizárólag arra a külföldi vállalkozóra fog vonatkozni, amelynek illetősége szerinti állama nem részese a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezménynek.
A kiskereskedelmi adó törvény részeként bevezetésre kerülnek a platformüzemeltetőkre vonatkozó speciális szabályok. A javaslat értelmében kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében a továbbiakban nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető minősül adóalanynak.
A platformüzemeltetők adóalapja két részből tevődik össze:
A javaslat a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében rendezi, hogy a kiskereskedők a platformon keresztüli értékesítésükből származó bevételre jutó adóval csökkentik a saját adófizetési kötelezettségüket. Amennyiben azonban a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi.
Az adót a platformüzemeltetők, illetve a külföldi illetőségű személyek által végzett kiskereskedelmi tevékenység esetén a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések bevételeinek az együttes összege alapján kell meghatározni, azonban a világértékesítések bevétele alapján meghatározott adót csökkenti a külföldön átadott árura tekintettel megszerzett bevételre jutó adó. Így bár az adó alapját a világszintű kiskereskedelmi értékesítésekből származó bevétel fogja jelenteni – amely alapján az érintett személyek a magasabb adókulcsok alapján lesznek kötelesek megállapítani a kiskereskedelmi adó fizetési kötelezettségüket -, azonban a külföldi értékesítésekre jutó árbevétel továbbra is mentesülni fog az adóztatás alól.
A tervezet alapján kiegészítésre kerülnek az adóalanyokat megillető utólagos áfaalap-csökkentési szabályok – egy friss EUB döntés nyomán – a jogszabályon alapuló befizetési kötelezettség tekintetében. Az átmeneti szabályok értelmében az ezen szabályra alapított adóalap-csökkentést 2024. január 1-től visszamenőlegesen is lehet alkalmazni, feltéve, hogy az adóalap-csökkentési igény más módon nem került érvényesítésre.
A javaslat továbbá egy új rendelkezéssel egészíti ki a teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott árengedményekkel kapcsolatos szabályokat. Az új szabály kimondja, hogy a számlával alátámasztott vásárlások mellett azokra a vásárlásokra is lehet alkalmazni az utólagos adóalap-csökkentést, amelyről eredetileg nyugtát bocsátottak ki, amennyiben a kötelezett gondoskodik a nyugta adattartalmának módosításáról. Ezen új rendelkezést azon ügyletek kapcsán kell először alkalmazni, amelyek esetében mind a teljesítés időpontja, mind az ellenérték visszatérítése 2025. június 30-át követi.
A javaslat két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát, így az 2024. december 31. helyett 2026. december 31-ig marad hatályban. Ezen túlmenően a tervezet – a korábbiakhoz hasonlóan – átmeneti szabályt vezet be és 2030. december 31-ig alkalmazhatóvá teszi az 5%-os áfakulcsot azokra a lakóingatlanokra is, amelyek esetében az építési engedély legkésőbb 2026. december 31-én véglegessé vált vagy az egyszerű bejelentést 2024. szeptember 30-ig megtették, illetve az építészeti törvény hatálya alá tartozó esetekben 2026. december 31-ig tudomásul vették.
A tervezet szigorítja a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételeit, valamint a közvetett vámjogi képviselőnek a rá engedményezett adólevonási jog gyakorlásának a feltételeit 2025-től.
Az importáló – az eddigi feltételek teljesítése mellett – csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett és az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel is rendelkezik.
Továbbá a közvetett vámjogi képviselő is csak abban az esetben gyakorolhatja a rá engedményezett adólevonási jogot, ha – az eddigi feltételek teljesítése mellett – az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel is rendelkezik.
Abban az esetben azonban, ha az importáló rendelkezik az Áfa törvény szerinti import áfa önadózói engedéllyel, akkor – az említett két új, az importálóra vonatkozó feltétel teljesítéstől függetlenül – az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódóan előzetesen felszámított adó levonását.
A javaslat értelmében az áfa bevallás részét képező M lapon történő adatszolgáltatás esetében az adatokat a jelenleg kötelező ezer Ft-ra kerekített összeg helyett Ft-ban szükséges majd riportálni 2025-től. Ezen rendelkezés lényege a NAV felé riportált tranzakciószintű adatok könnyebb összehasonlíthatósága. A bevallás főlapján szereplő adatokat a továbbiakban is ezer Ft-ban kell majd feltüntetni.
A javaslat értelmében az eNyugta koncepció bevezetéséhez kapcsolódóan korábban kihirdetett, eredetileg 2025. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések hatályba lépését a jogalkotó fél évvel elhalasztja.
A tervezet alapján 2025-től emelkedik a jövedéki termékek adómértéke.
A tervezet egyes dohánygyártmányok és egyes energiatermékek esetében a következők szerint írja elő a 2025. január 1-jétől alkalmazandó adómértékeket:
Az üzemanyagok (beleértve a benzint és a gázolajat) és a különböző alkoholos termékek jövedéki adómértéke 2024. december 15-ig kerül kihirdetésre a fogyasztóiár-indexszel valorizált összegben.
2026-tól alapesetben minden jövedéki termék adómértéke a fogyasztóiár-indexszel valorizálva fog emelkedni minden évben.
A kereskedelmi gázolaj esetében visszaigényelhető jövedéki adó mértéke az euró/forint árfolyam függvénye lesz.
Lehetővé válik a vasúti árutovábbítási tevékenységhez felhasznált villamos energia utáni jövedéki adó visszaigénylése.
A tervezet alapján 2025-től megszűnik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség az egyaránt a termékdíj szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában.
Ennek megfelelően megszűnik az adminisztrációs kötelezettség (így a bevallási és nyilvántartási kötelezettség) a csomagolás / csomagolószerek, az elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, akkumulátorok, reklámhordozó papír és irodai papír vonatkozásában.
Hangsúlyozzuk, hogy ezen termékkörök vonatkozásában a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben előírt kötelezettségeket, beleértve az adatszolgáltatást és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetését továbbra is teljesíteni kell.
A javaslat értelmében hatályát veszti
A tervezet alapján az extraprofit adókról szóló kormányrendeletben szabályozott kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték szabályai tartós jelleggel átemelésre kerülnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe.
A 0%-os reklámadó kulcs alkalmazása meghosszabbításra kerül 2025. december 31-ig.
Forrás: PwC hírlevele
