Az infláció miatt aggódnak leginkább a magyarországi vállalatok, míg a legkockázatosabb adóterületnek a transzferárazást, a társasági adót és a globális minimumadót tartják – derül ki az EY Adókonferencia több mint 240 résztvevője körében készített felmérésből.
Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.
Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn egyebek mellett a tavalyi zárszámadást, a jövő évi adótörvényeket és a globális minimumadóról szóló törvényjavaslatot tárgyalja.
Az OECD felmérése szerint évente nagyjából 700 milliárd dollár adóelőny tűnik el az adóparadicsomokban és az alacsony adózású országokban. Magyarország úgy vezeti be az ez ellen fellépő nemzetközi szabályozást, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.
Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.
A kormány közzétette a globális minimumadóról szóló törvénytervezetét, amely a multinacionális vállalatoknak és nagyméretű belföldi vállalatoknak is plusz társaságiadó-terhet jelent – hívta fel a figyelmet a portfolio.hu.
A multinacionális nagyvállalatok döntő többségére hatással lesz a globális minimumadó, mégis csak a töredékük van tisztába azzal, hogy valójában mivel jár, ha bevezetik jövőre – hívja fel a figyelmet az EY 1600 pénzügyi igazgatóval készült nemzetközi kutatása. Az egyre tornyosuló feladatok és a kollégák szakmai kiégésének veszélye arra készteti az adóvezetőket, hogy kiszervezzék pénzügyi és adózási tevékenységeiket.
Magyarország korábban „harcolt” azért, hogy minél több adó beszámítható legyen a globális minimumadóba. Ilyenek lehetnek a TAO-n kívül az iparűzési adó, az innovációs járulék, a Robin Hood adó és az extraprofitadók. Ha ezek beszámíthatósága elérhető, akkor kiegészítő adót csak abban az esetben kellene fizetni, ha ezek összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet. A részletek még nem ismertek, várhatóan az őszi adócsomagban kerülnek szabályozásra, addig marad a bizonytalanság – olvasható a Niveus közleményében.
Jelentős változást hozhat a globális minimumadó bevezetése a nemzetközi adózásban. A rendszer életbe léptetésével ugyanis elméletileg a leányvállalat szerinti ország kénytelen vagy megemelni a saját adókulcsát legalább a 15%-os minimumra vagy olyan új („top-up”) adót vagy adókat bevezetni, amit az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni, vagy amivel az alacsony effektív adókulcsot ki lehet korrigálni. A reform azonban nemcsak terheket, hanem lehetőségeket is rejthet, aminek köszönhetően akár meg is nőhet a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak jelentősége – hívja fel a figyelmet az EY.
Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, aki szerint a globális minimumadó többletterhe mind „a külföldiek nyakán lesz, és nem a magyarokén”.
Apaszabadság, globális minimumadó, munkaidőkedvezmények. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény és az Országgyűlés által elfogadott egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapján a 2023-as évre vonatkozó adó-és munkajogot érintő legfontosabb változásokat foglaljuk össze Juhász Marina, a KNP LAW szakértője segítségével az alábbiakban.
Ahogyan arról a napokban már hallani lehetett, az uniós tagállamok 2022. december 12-én végül hosszas huzavona után elvi megállapodásra jutottak arról, hogy 2023 végéig az OECD javaslatának megfelelően bevezetik a 15 százalékos globális minimumadót. Magyarország sokáig kitartott eredeti álláspontja mellett (azaz, hogy a globális adóreform első pillérének bevezetése után fogadja majd csak el a második pillért jelentő globális minimumadót), de végül feladni kényszerült a pozícióját, egyúttal ígéretet kapott arra, hogy az iparűzési adó is figyelembe vehető lesz majd a beszámítható adók körében.
Cikksorozatunk második részében a globális minimumadó szabályairól, az EU-s fejleményekről számolunk be, és szólunk az egyéb országokban várható hatásokról.
Cikksorozatunkban a globális minimumadó bevezetésének körülményeiről, annak működési mechanizmusáról és a Magyarországon várható hatásokról szeretnénk tájékoztatást adni. Az első részben történelmi kitekintéssel és a digitális gazdaság megadóztatásához kapcsolódó nemzetközi elvárásokkal foglalkozunk.
Az Európai Unió tagállamainak sikerült egyhangú megállapodásra jutniuk a 2022. december 12-i nagyköveti ülésen a globális minimumadóról, melynek eredményeként az EU-ban működő multinacionális cégek számára új időszámítás kezdődik. Magyarország számára az egyezség több szempontból is érdekes, mivel egyszerre érinti az országban működő külföldi multinacionális vállalatokat és a legnagyobb magyar központú cégeket is. Ezenfelül a magyar törvényhozást is lépéskényszerbe hozza azzal, hogy a helyi adószabályokat a megváltozott körülményekhez kell igazítani.
Az uniós tagállamok elvi megállapodásra jutottak arról, hogy 2023 végéig az OECD javaslatának megfelelően bevezetik a 15 százalékos társasági adót. Magyarország nem vétózott, mert értesülések szerint az iparűzési adó beleszámít majd az adóalapba. Az egyezséget csütörtökön fogadhatják el az EU állam- és kormányfői.
A globális minimumadó „munkahelygyilkos adóemelés”, ezért a kormány nem járul hozzá, hogy Magyarországon bevezessék – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Magyarország korábban kinyilatkoztatta, hogy a globális minimumadó 2023-as bevezetését elhamarkodott és megalapozatlan döntésnek tartja, így megvétózta a bevezetés kapcsán előkészített EU irányelvet. Ugyanakkor az Európai Unió legnagyobb gazdaságai (többek között Németország és Franciaország) bejelentették, hogy mindenképpen bevezetik a globális minimumadót 2023-tól.
A globális társaságiadó-minimum bevezetése a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag a kegyelemdöfést jelentené az európai gazdaságnak, az intézkedés Magyarországot is rendkívüli próbatételek elé állítaná – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban. A miniszter később úgy fogalmazott: az alacsony adók jelentette versenyelőny bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne.
Varga Mihály szerint nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával.
