Őszi adócsomag: tao, Art, Air és végrehajtást érintő változások

Szerző: Hegedűs Sándor
Dátum: 2018. november 7.
Címkék: ,
Rovat:
2018. október 19-én nyújtotta be a Kormány a Parlament elé az őszi adócsomagot. Az RSM Hungary blogja a társasági adót, az adóigazgatási- és végrehajtási eljárásrendet érintő legfőbb módosításokat foglalja össze.

1. Társasági adóváltozások 2019 – csoportos tao és EU-s harmonizáció az adóelkerülés visszaszorítása érdekében

Az Adóelkerülés elleni Irányelv (ATAD 1) rendelkezéseinek átültetése érdekében a javaslat pontosítja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, szigorítja az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát, illetve bevezeti az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabályokat.

A rendeltetésszerű joggyakorlás elve (általános visszaélés elleni szabály) pontosításra kerül azzal, hogy egyes jogügyletek mellett olyan jogügyletek sorozatát is vizsgálat körébe vonja, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes a releváns adójogszabály tárgyával és céljával. Amennyiben az ügylettel, vagy ügyletsorozattal elért adóelőny a jogszabály tárgyával és céljával összhangban áll, a törvényjavaslat indokolása szerint az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, amennyiben a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek. Az ügylet, illetve az adóelőny céljának meghatározása és minősítése ugyanakkor csak az ügyletre/ügyletsorozatra vonatkozó valamennyi releváns tény, körülmény körültekintő mérlegelése alapján állapítható meg az Irányelv szerint, azonban ezt a törvényjavaslat vagy indoklása így már nem tartalmazza.

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát szigorítja a jogszabálytervezet, eszerint:

  • a jövőben nem lesz mentesíthető az EKT minősítés alól egy külföldi személy azért, mert valamely tagja, vagy annak kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett, továbbá
  • a befektetői tevékenység végzése nem vezethet az EKT-ra vonatkozó szabályozás alóli mentesüléshez (a befektetői tevékenység nem lesz érdemi gazdasági tevékenység);

Az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabályok megjelennek a magyar joganyagban is. Az alultőkésítési szabály módosításával az Irányelvben is meghatározott korlát kerül bevezetésre az elszámolt kamatok tekintetében. Ennek megfelelően a nettó finanszírozási költségeknek (az adóköteles kamatbevételeket és az ezzel egyenértékű jövedelmeket meghaladó rész) legfeljebb az EBITDA 30 százalékát elérő, vagy legfeljebb 939.810.000 forintos (cca. 3 millió eurós) összege számolható el. Az el nem számolható rész csökkenthető az előző évek kamatlevonási kapacitásának (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege) a fel nem használt részével.

A jelenlegi előíráshoz képest mindenképp szigorítást jelent, hogy a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak fizetett kamatra is alkalmazni kell a korlátozást, ugyanakkor a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások mentesülnek az adóalap-korrekció alkalmazása alól. A 2016. június 17-e előtt megkötött szerződések esetében a kamatlevonás-korlátozási szabályt első alkalommal e szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni.

Csoportos adóalanyiság lehetősége a kapcsolt vállalkozásoknál

2019-től azok a kapcsolt vállalkozások választhatják a csoportos társasági adóalanyiságot, amelyeknél az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban közvetlenül vagy közvetetten legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik. A csoportos adóalanyiság további feltétele, hogy a csoporttagok mérlegfordulónapja, könyvvezetésének pénzneme azonos, továbbá a beszámoló és a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen a számviteli törvény vagy az IFRS-ek szerint történik.

Az új jogintézmény bevezetésétől a versenyképesség növelését várja a jogalkotó. A csoportos adóalanyiság legfőbb előnye ugyanis, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei. Ezen túlmenően nagy könnyítés az is, hogy a csoporttagok egymás közötti (csak a már csoporttagként megkötött) ügyletei mentesülnek a transzferár módosítási szabályok alól, illetve a transzferárdokumentációs kötelezettséget csak a csoportos társasági adóalany szintjén kell teljesíteni.

A 2019-es alkalmazáshoz viszonylag rövid idő áll rendelkezésre! Legkésőbb 2019. január 15-ig kell a csoportos tao-alanyiságra vonatkozó nyilatkozatot megtenni az Adóhatóság felé. A csoportos tao-alanyiság a NAV engedélyével jön létre valamennyi leendő csoporttag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásbeli kérelmére.

A NAV felé be kell jelenteni a csoporttagok közül e célra kijelölt csoportképviselőt is, aki a csoportazonosító szám alatt teljesíti a csoportos tao-alanyiság adókötelezettségét és gyakorolja adózói jogait.

A csoportos tao alap a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet csökkenthet a csoportos adóalanyiság elhatárolt vesztesége (ez egyenlő az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével).

A csoportos társasági adóalanyiság elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el, legfeljebb az (elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélkül számított) egyedi adóalapok összegének 50 százalékáig.

A csoporttag az egyedi adóalapjáról adóévenként az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz a NAV részére. A csoportképviselőnek is át kell adni az egyedi adóalap levezetését, aki ezt követően a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról az adóbevallásban adatot szolgáltat a NAV-nak.

A csoportos társasági adóalanyiság adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani.

Látványcsapat-sportok támogatása

2019-től a látványcsapat-sportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével.

2. Az adóigazgatási- és végrehajtási eljárásrendet módosító javaslatok

A T/2931. számú törvényjavaslat általános indokolása szerint az adóigazgatási eljárásrendet érintő módosítások között a 2018. január 1-jén hatályba lépett törvények gyakorlati alkalmazását elősegíteni hivatott, pontosító jellegű, jogalkalmazást segítő rendelkezések, valamint jogtechnikai javaslatok kerülnek megfogalmazásra. E technikai pontosításokon túl azonban jelentős módosításokra is bukkanhatunk.

Art. változások

A törvényjavaslatnak az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásait érintő szabályai többnyire a januári hatálybalépést követően kikristályosodott jogalkalmazási nehézségeket enyhítő pontosításokat tartalmaznak. Ide sorolhatóak a megbízható adózók mulasztási bírsággal sújtásának szabályai. Emellett az adminisztráció csökkentésére irányuló kormányzati törekvés szintén tetten érhető a javaslatban például a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőző díjköteles konzultációk kivezetése, a kifizetőknek az általuk foglalkoztatott biztosított képzettségére vonatkozó adatbejelentési kötelezettségének megszüntetése.

Említésre méltó módosításokat figyelhetünk meg ezeken túl a hatósági adatszolgáltatás, a kockázatos adózói minősítés és bírságolási szabályok kapcsán.

  • Az új büntetőeljárásról szóló törvény indukálta változás, hogy a korábbiaktól eltérően 2019. január 1-től csak az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást a nyomozóhatóság, rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy terrorizmust elhárító szerve (amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el). Ugyanígy a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet (ha e tevékenysége folytatása érdekében az szükséges) csak ügyészi engedéllyel vehet át adatot az adóhatóságtól.
  • Pontosításra került, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételi listáján való szereplés miatt a kockázatos adózói minősítés mindaddig fennáll, amíg az adózó e közzétételi listán szerepel. E szabály első alkalommal a 2018. negyedik negyedévet követő minősítés során kerül alkalmazásra. A jogalkalmazást segítő pontosítás, hogy nem kerülnek a közzétételi listára azon adózók, akik az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségüknek eleget tettek, ezért a hatóság esetükben mellőzte a mulasztási bírság kiszabását. Következésképpen a kockázatos adózói minősítésük veszélye is elhárul. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a bejelentési kötelezettséget ugyan késedelmesen, de az adóellenőrzés megkezdéséig (azaz akár még jogkövetési vizsgálat során is) a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette az adózó, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető. 2019. január 1-től azonban az adóellenőrzés kifejezést felváltja az ellenőrzés, amelybe immár a jogkövetési vizsgálat is beletartozik. A javaslat így lezárja annak lehetőségét, hogy az adózó az elmulasztott bejelentést a jogkövetési vizsgálat során enyhébb következménnyel megtehesse.
  • A törvényjavaslat pontosítja és rendszerezi a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásokban hozott döntéseket, továbbá egységesíti az ezen döntésekkel szembeni jogorvoslatok szabályait.
  • Az adóelőleg-kiegészítési/feltöltési szabályok megsértése miatt kiszabható mulasztási bírság a befizetett adóelőleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözetének húsz százalékáról tíz százalékra mérséklődhet.
  • A számviteli szabályzatokban foglaltaktól eltérő eljárásra, illetve a közzétett beszámoló lényegesnek minősülő információinak hiányára, azok téves feltüntetésére a régi Art. mulasztási bírság szabályait hozza vissza a javaslat.
  • A tervezett szabályozás szerint a tárgyévben, vagy megelőző három évben az eljárás akadályozása miatt eljárási bírsággal sújtott székhelyszolgáltatónál bejegyzett székhelyű adózó kockázatos adózónak minősül.
  • Adminisztratív jellegű kiegészítés, hogy a hatósági bizonyítvány, igazolvány iránti kérelemben az adózónak fel kell tüntetnie az igazolás felhasználásának tervezett célját. Azaz meg kell jelölni azokat a szerveket, amelyek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni. Így a határozat/igazolás visszavonása esetén ennek tényéről a NAV értesíteni tudja ezen szerveket.

Air. változások

Az előterjesztett javaslat számos ponton nyúl hozzá az idén januártól hatályos Air. rendelkezéseihez. 2019. január 1-jétől többek között:

  • átalakul az eljárási határidőre vonatkozó szabályozás;
  • a biztosítási intézkedés, ideiglenes biztosítási intézkedés szabályrendszere garanciális elemekkel egészül ki;
  • az új tények, bizonyítékok előterjesztésével összefüggésben a törvény több helyen pontosításra kerül;
  • továbbá bővül a kötelezően lefolytatandó az adóellenőrzések köre egy új elemmel, amely a tartósan veszteségesen működő cégeket érinti.

Eljárási határidőre vonatkozó változások

A hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időt figyelmen kívül kell hagyni az ügyintézési határidő számítása során. Másfelől az ügyintézési határidő meghosszabbításának esetei taxatívvá válnak, amelyhez képest további eseteket csak törvény határozhat meg.

Biztosítási intézkedés – új garanciális elemek

A biztosítási intézkedés elrendelése esetén, a döntés indokolásának tartalmaznia kell a biztosítandó összeg alapját képező számításokat, az okot adó körülményeket, bizonyítékokat. A jövőben az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén kifizetések teljesítését akkor is engedélyezheti az adóhatóság, ha az adózó bármilyen módon igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne.

Új tények, bizonyítékok beterjeszthetősége az ellenőrzések során

Az ellenőrzések során csak az észrevételezésre nyitva álló határidőig terjeszthető elő új tény, bizonyíték. Ezen időpontot követően csak olyan tényekre, bizonyítékokra lehet hivatkozni, amelyekről korábban nem volt tudomása az adózóknak. Ez vonatkozik az új eljárásokra is. Az új eljárás során – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről az eljárás alanyának a megelőző eljárásban hozott elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Az adóhatóság felhívásának tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Iratpótlás elmulasztása esetén további feltétel, hogy az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés, kiegészítő ellenőrzés során az ellenőrzés akadályozása miatt eljárási bírságot szabjon ki.

A korábbi szabályozásnak megfelelően 60 napon belül kell megindítani az ellenőrzést. A jövőben a közigazgatási bíróság által elrendelt új eljárás megindításának nem lesz akadálya a perújítási vagy felülvizsgálati kérelem elrendelése sem.

2019-től az ellenőrzések során az eljárás megszüntetésének lehetőségi köre kibővül. Ha az adóhatóság semmilyen eljárási cselekményt nem tud foganatosítani (lásd „fantom cégek” ellenőrzése),a tényállás nem tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény, akkor lehetővé válik az eljárás/ellenőrzés megszüntetése.

A döntés kötelező tartalmi elemeinek köre a korábbi szabályozásnak megfelelően bővül

A határozat kötelező tartalmi elemeit érintő garanciális Ket. szabályokat ülteti át a javaslat az Air. rendelkezései közé. Eszerint 2019-től a döntésnek tartalmaznia kell az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokat, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást, valamint a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával.

Kötelező adóellenőrzés a 60 milliárdos árbevételű, veszteséges cégeknél

A jövőben kötelező lesz ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Az adóellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően folytatja le. Az induló vállalkozások esetében az első négy üzleti év tekintetében nem kell alkalmazni a szabályt. Jogutódlás esetén viszont a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kell venni az időszak kiszámítása során.

A felülellenőrzésre vonatkozó szabályozás pontosításra, kiegészítésre kerül. Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes szerv a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felettes szerv a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz. A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen miniszterhez intézett, a felülellenőrzést lefolytató szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye.

A jövőben az ellenőrzések során az önkormányzati adóhatóságoknak is célzott kiválasztási rendszereket, valamint egyedi kockázatelemzési eljárást kell alkalmazniuk.

Az önkormányzati adóhatóság által végzett ellenőrzés időtartama csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – lesz száznyolcvan napban maximalizálva.
Avt. változások

A törvényjavaslatnak az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt (Avt.) érintő módosításai részben a végrehajtási eljárás akadályozásának megelőzését (mint például a tárgykörözést elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatósága),illetve a jogalkalmazás könnyítését célozzák (lásd a minimálár fogalmának értelmező rendelkezések közé emelése).

Meghatározó részben azonban amiatt kerültek módosító, kiegészítő szabályok a Parlament elé, mivel 2019. január 1-től a NAV átveszi a jelenleg a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó követelések végrehajtását.

A NAV-hoz kerül így többek között:

  • a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, más uniós tagállam büntetőeljárása során kiszabott pénzösszegről, alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése.,
  • büntetőeljárásban elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének, a terhelt elfogása és megtalálása esetén előállítása költségének, az ügyészség/nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak a megállapításáról szóló értesítés,
  • fegyelmi eljárásban a bírósági végrehajtóval, bírósági végrehajtó-helyettessel és bírósági végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés,
  • a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat,
  • az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés,
  • a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,
  • a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,
  • a bíróságot, az OBH elnökét, az OBH-t, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető követelést tartalmazó megkeresés,
  • a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal – illetve a volt fogvatartottal – szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés

alapján (mint végrehajtható okiratok) indult végrehajtási eljárások lefolytatása.

A fentiekben felsorolt megkereséseken alapuló pénzkövetelések végrehajtási szabályait, illetve a megkereséseken alapuló, egyes cselekmények végrehajtásának (vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele stb.) szabályait külön alcím rendezi.

Tekintettel arra, hogy 2018 januárjától a NAV általános közigazgatási végrehajtóként megkeresésre is eljár, ugyanakkor bizonyos ügyekben szakértelemmel nem rendelkezik, mindenképpen indokolt a megkereső szervek bevonása a végrehajtási eljárásba. IIlyen eset például a beiktatni tervezett szabályok szerint, ha egy hatósági döntésben előírt cselekményt (pl. egy építmény elbontására, vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére kötelezést) a kötelezett a NAV felhívására önként teljesít és speciális szakértelem szükséges annak megállapításához, hogy az megfelelően teljesítettnek minősül. A behajtást kérő hatóság megkeresésére 15 napon belül nyilatkozik, hogy azt megfelelőnek elfogadja, vagy további intézkedést kér. Továbbá egyes cselekmények végrehajtásánál a behajtást kérő a NAV előzetes értesítése alapján jelen lehet és ellenőrizheti a végrehajtás megfelelőségét.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Régen jobban érdekelt minket az adózás
2019. szeptember 16.

A magyar lakosság alig 5-6 százaléka gondolja, hogy az adózás egyike a két legfontosabb kérdésnek legyen szó az ország helyzetéről vagy a megkérdezett saját életéről. Ez az arány kisebb, mint az uniós átlag és némileg elmarad a tíz évvel ezelőtt mért értéktől is.