Öt évbörtönt kapott a román adóhatóság volt elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen öt év szabadságvesztésre ítélték Sorin Blejnart, a román adóhatóság volt elnökét, akit befolyással való üzérkedés miatt találtak vétkesnek – közölte kedden a bukaresti ítélőtábla.

Első fokon a bukaresti törvényszék 6 év szabadságvesztésre ítélte Blejnart. A fellebbezés során a volt tisztségviselő a felmentését kérte, végül az ítélőtábla egy évvel csökkentette a rá kiszabott börtönbüntetést.

Blejnar 2009 és 2012 között volt az adóhatóság elnöke. 2016-ban emelt vádat ellene a korrupcióellenes ügyészség, amely szerint az adóhatóság elnökeként a befolyással való üzérkedés bűncselekményét követte el 2011-ben, amikor az általa vezetett intézmény egy közbeszerzési eljárást indított, egy üzletembertől pedig a szerződés 20 százalékának megfelelő összegű kenőpénzt fogadott el, cserében azért, hogy az illető cége kapja meg az állami megrendelést.

Sorin Blejnarnak az egyik beosztottjára kellett nyomást gyakorolnia annak érdekében, hogy az eljárás az üzletember számára kedvezően alakuljon. A vádhatóság szerint 2011 novembere és 2012 januárja között az adóhatóság volt elnöke és annak beosztottja összesen 13,1 millió lej (2,7 millió euró) kenőpénzt kapott, az összeg jelentős része, 12,5 millió lej Blejnarhoz került.

Az adóhatóság volt elnöke kedden kijelentette: igazságtalannak tartja az ítéletet, mert szerinte nem vették figyelembe az általa bemutatott bizonyítékokat, és ezt az ügyet egy olyan ügyész indította, aki ellen azóta már eljárás indult az általa elkövetett visszaélések miatt.

Blejnart április közepén egy másik korrupciós ügyben még jogerősen felmentették, miután első fokon 2016 júniusában öt év szabadságvesztésre ítélték.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 1.

Áfa a digitális korban – az Európai Bizottság új adócsomagja

Új javaslatcsomagot tett közzé 2022 decemberében az Európai Bizottság az általános forgalmi adóztatást illetően, amely nem csak az uniós tagállamok fő bevételi forrása, de egyben az EU költségvetésének legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. A hatásvizsgálatokon pozitív véleményt kapott javaslatok az áfarendszerben több olyan módosítást tartalmaznak, amelyeket nemcsak ismerni kell, de amelyek komoly szakmai-gyakorlati felkészülést, és informatikai fejlesztéseket is igényelnek mind adózói, mind adóhatósági oldalon. Az Áfa-kalauz cikkének célja a módosítási javaslatok indokainak és célkitűzéseinek bemutatása, valamint a tervezet lényegi rendelkezéseinek összefoglalása.

2023. május 31.

Végelszámolással megszűnő cég tulajdonát képező ingatlan értékesítése

Egy belföldi áfaalany társaság végelszámolással kíván megszűnni. A tulajdonát képezi egy olyan ingatlan, amelyet 1997-ben áfával terhelten szerzett be, a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezte. Az ingatlant a beszerzés időpontjában még raktárként tartották nyilván, azonban 2013-ban lakásként jegyezték be és jelenleg is lakásként tartják nyilván. A társaság az ingatlant a beszerzése óta megszakítás nélkül gazdasági tevékenysége érdekében hasznosította, viszont az ingatlan értékesítésére vonatkozóan nem választott adókötelezettséget. A társaságnak milyen módon merülhet fel áfakötelezettsége abban az esetben, ha az ingatlant a végelszámolást megelőzően az egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője részére értékesíti, vagy ha az ingatlan tulajdonjogát a végelszámolási eljárás végén a társaság magánszemély tulajdonosai szerzik meg?