Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A növekedésnek indult belső kereslet lassan magával húzza a többi gazdasági mutatót is, amit a gazdasági növekedés gyorsulása is tükrözni fog – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára a KPMG adókonferenciáján.
A kormány az elmúlt három évben lerakta az adórendszer alapelemeit, így jövőre már csak minimális változások lesznek – mondta Pankucsi.
Az adózás átalakításának fő célja az volt, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetési egyensúly javítása érdekében a személyi jövedelemadó lineáris lett, a fogyasztást terhelő adók emelkedtek, utóbbiak közül az áfa a legstabilabb bevétele a költségvetésnek, és ezt a legnehezebb kikerülni – érvelt Pankucsi Zoltán. Hozzátette, hogy az átmeneti szektorális különadók a kiskereskedelmet, az energia- és a pénzügyi szektort érintették. Ezek voltak azok a területek, amelyek profitjából többet lehetett átcsoportosítani a költségvetésbe.
Magyarország az előző kormány idején passzivitást mutatott az uniós tagságban, folyamatosan egyeztetett a bizottsági apparátussal, és ha ellenállásba ütközött egy tervezett intézkedéssel kapcsolatban, akkor meghátrált, de az elmúlt három évben áttért az aktív tagságra. Ezt az utat járják a nagy uniós tagállamok is, amelyek meglehetősen szabadon kezelik az uniós szabályokat – mondta a helyettes államtitkár.
Varga Árpád, a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese a jövő évi adóigazgatási módosításokról beszélt, megemlítve, hogy lényeges változás nem történt ezen a téren. Kitért arra is, hogy a havi áfabevallók száma 130 ezer, miközben a NAV-nak összesen 4 ezer revizora van, így a visszaigénylések előzetes vizsgálata nem oldható meg. Ezek a cégek amúgy sem tűnnek el egyik napról a másikra – tette hozzá az alelnök.
(Forrás: MTI)
