Trafiktörvény – az engedélyezés tapasztalatai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A trafiktörvény hatálybalépésével az átalakított szabályozásnak köszönhetően, a korábbi 40-50 ezer értékesítési hely kb. 5500-ra csökkent. A törvény hatálybalépésétől számítva már 3 hónap eltelt és az új engedélyesek megkezdték tevékenységüket, e cikk keretében bemutatjuk a vámhatósági engedélyezés tapasztalatait.

A vámhatósági engedélyezési eljárások 2013. május 6-án indultak, indulhattak meg, miután az első pályázat-nyertesek megkötötték az állammal a húsz évre szóló koncessziós szerződéseiket. Az engedélyezési eljárás sikeres lefolytatását a kezdeti időszakban hátráltatta a benyújtott kérelmek alacsony száma (május végéig alig érte el az ezret).

Ez a jelenség főként az ügyfelek tájékozatlanságából, a további teendők ismeretének hiányából fakadt. A kérelmek alacsony száma annak is köszönhető volt, hogy néhány előzetes feltételnek is meg kellett felelnie a kérelmezőknek, amely feltételek meglétét igazolniuk kellett az engedély benyújtásakor.

A bizonytalanság eloszlatása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a tájékoztatási csatornák széles spektrumát bevetette; számos ügyfél-tájékoztatón, szakmai egyeztetésen közvetlenül szólt a leendő ügyfelekhez, illetve azok szakmai képviseleteihez. Emellett az interneten keresztül is kaput nyitott az érdeklődők számára azáltal, hogy a hatóság weboldalán létrehozta, és jelen pillanatban is működteti, aktualizálja a Trafik oldalt.

A 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet kihirdetése és hatályba lépése lehetővé tette a telephelyszemle mellőzését és az eljárások adminisztratív lefolytatását, amely a folyamatos tájékoztatás mellett elősegítette a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyek határidőben való kiadását.

Előzőeknek, valamint a vámhatóság munkatársainak áldozatos munkájának köszönhetően 2013. július 1-jéig 5 327 darab vámhatósági engedély iránti kérelem került iktatásra, amely az aláírt koncessziós szerződések 99,05 százalékát tette ki. A kiadott vámhatósági engedélyek száma 5 303 darab, amely az összes kérelem 99,53 százaléka volt. Az elutasított kérelmek száma 24 darab, így a fenti adatok tükrében elmondható, hogy valamennyi 2013. július 1-je előtt benyújtott kérelmet elbírálták.

A trafikok engedélyezésének kezdeti dinamikáját az alábbi grafikon jól szemlélteti:

 

Bár a 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet kihirdetése és hatályba lépése lehetővé tette a telephelyszemle mellőzését és az eljárások adminisztratív lefolytatását, az engedélyezési feladatok nem szűntek meg. Az adminisztratív módon kiadott engedélyek utólagos felülvizsgálata, az engedélyek utógondozása nélkülözhetetlen része az engedélyezési folyamatoknak, amelyeket az ésszerű és törvényes határidőn belül le kellett folytatni, szem előtt tartva a dohánypiac átalakulásából fakadó, az illegális dohánytermékek kereskedelmének potenciális kockázatából fakadó ellenőrzési prioritásokat is.

Az az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény alapján napi rendszerességgel megjelenik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a dohánytermék kiskereskedelmi engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltok listája, publikálva a dohányboltot üzemeltető nevét, engedélyének számát, telephelyének címét, az engedély kiadásának, módosításának dátumát, és annak érvényessége végét.

A legújabb, 2013. szeptember 30-i állapot szerint a nyilvántartott dohánytermék kiskereskedők száma 5 349 darab. Az elutasított engedélykérelmek számában változás nincs, továbbra is 24 darabot tart nyilván a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Megszűnt engedély 1 darab, amelyet az ügyfél visszaadott.

A szabályozásból, valamint az új piaci viszonyok ismeretének hiányából fakadóan a dohányboltok nyitva tartásával, a telephely címek megváltoztatásával kapcsolatos kérelmek száma igen magas. Ennek köszönhetően engedélymódosításra 2380 alkalommal került sor, amely mellett az egyéb termék forgalmazás bejelentésére, nyilvántartásba vételére 4 322 gazdálkodó esetében is sor került.

Az engedélyesek különös kötelezettségei

Az engedély jogosultja köteles – kizárólag a dohányboltban – valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után legalább egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan, a csomagolás előlapjával megjeleníteni.

Tevékenysége folytatása során törekednie kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson, amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni. Amennyiben a fogyasztó az életkorát nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére dohánytermék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el. Ameddig a felszólított fiatalkorú fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítés nem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem, végső soron a rendőrhatóság intézkedése is kérhető.

Míg a kezdeti időszakban kifejezetten az engedélyezi eljárásokhoz kapcsolódó kérdések érkezetek a vámhatóság által létrehozott e-mail címre, addig az utóbbi hetekben, hónapokban a kérdések túlnyomó többsége a kijelölt üzletként működő dohányboltok üzemeltetőitől érkezett. A kérdések számos esetben a vezetendő nyilvántartások, illetve az adatszolgáltatás tartalma és módja tekintetében fogalmazódtak meg, amely kérdések kapcsán Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. rendelkezik hatáskörrel. A jellemző kérdések másik tipikus köre az alkalmazható pénztárgépekre, illetve ezzel összefüggésben az üzlethelyiség kialakítására fókuszál.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység felügyelete és ellenőrzése

A vámhatóság – a fogyasztóvédelmi rendelkezések kivételével – a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el.

Tevékenységének célja a piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a folyamatos felügyelet ellátása.

A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben – a törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye.

A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott jogszabályok az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye.

A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben hozott határozatai ellen – a bírságot kiszabó határozat kivételével – fellebbezésnek nincs helye.

A dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat kivételével – benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legkorábban az engedély lejárata előtt 100 nappal nyújtható be.

A vámhatóság a törvényben felsorolt feladatai ellátása érdekében jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató személyes adatainak kezelésére és feldolgozására.

A vámhatósági engedélyezési eljárások 2013. július 1-jei lefolytatását, az engedélyek kiadását követően a vámhatósági ellenőrzések több fókuszpont között megoszlottak. Egyfelől prioritást élvezetett az engedélyek, engedélyezési eljárások utógondozása, illetve másfelől az olyan területek ellenőrzése, ahol tartani lehetett – a rendelkezésre álló adatok alapján – attól, hogy elérhető trafik hiányában a fogyasztók illegális csatornákon keresztül szerzik be a dohánytermékeket.

A vámhatóság tehát egyszerre, a helyi viszonyokra tekintettel súlyozva koncentrálhatott a vámhatósági engedéllyel rendelkező alanyok ellenőrzésére, illetve e körben a kijelölési okirattal rendelkező dohányforgalmazó helyekre, amely mellett különös hangsúlyt kellett fordítani a megszűnt forgalmazási pontok ellenőrzésére, illetve a koncesszióval le nem fedett területek ellenőrzésére is.

A nemzeti dohánybolt tevékenységével kapcsolatos összes ellenőrzés száma 1 985 darab volt 2013. szeptember 30-ig, amely az összes engedélyes alany 37,01 százalékát tette ki. Ebből az engedélyezés utógondozásához kapcsolódó ellenőrzés 568 darab volt, amely az összes ellenőrzés 28,61 százaléka. A tevékenység folytatása jogszerűségének vizsgálatához kapcsolódott 1 417 darab ellenőrzéséhez, amely az összes ellenőrzés 71,39 százaléka volt.

A feltárt jogsértések száma 195 darab, ami az összes ellenőrzés 9,82 százaléka. A jogsértésekből jövedéki jogsértés feltárására 58 esetben (az összes ellenőrzés 2,92 százaléka), míg egyéb jogsértés 137 esetben (az összes ellenőrzés 6,90 százaléka) került sor. Az első ellenőrzések alapján üzletbezárásra nem került sor, és az addig feltárt jogsértések okán nem is várható.

Jogkövetkezmények

A dohánytermék-kiskereskedő, ha és amennyiben az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a törvény rendelkezéseit megsérti, az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti, a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.

Ezen túlmenően, ha valaki a törvényben foglaltak ellenére dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság, vagy engedély nélkül folytat dohányáru üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenységet, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja.

Mint az előzőekből is kitűnik, a trafik-rendszer lényegében kiépült és működik, a koncesszió vállalásánál fogva hosszú távon elkötelezett gazdálkodók a tevékenységüket, a kezdeti bizonytalanság után, egyre magabiztosabban, rutinosabban folytathatják. A trafikok a tevékenységüket – figyelemmel a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségükre, valamint a vámhatóság hatósági-felügyeleti jogkörére – a vámhatóság folyamatos, közvetett felügyelete alatt folytathatják, joggal bízva abban, hogy a hatóság kellő figyelmet fordít a dohánypiac másik, több szempontból is nemkívánatos szegmensére, a feketepiacra.

Az elmúlt évtizedben a feketepiac becsült mérete változatosan alakult. 2005-re a cigarettapiacra mintegy 27 százalékos feketepiac telepedett, amely 2011-re – kivívva az EU elismerését is – 4,2 százalékra zsugorodott. 2012-től a feketepiac zsugorodása megállt, illetve ismét lassú növekedésnek indult. E kifejezetten cigarettapiaci jelenség számos okra visszavezethető, ugyanakkor a kedvezőtlen, ma még jelzésértékű folyamatok további terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság feladata egyértelmű: határozott, fokozott fellépés a „feketézők” ellen, amely egyszersmind a legális szféra, a trafik-rendszer érdeke is.

A vámhatóságnak – akár különleges nyomozati technikák alkalmazásával is – fokozottan kell figyelnie és határozottan kell fellépnie, a dohánytermékek illegális, internetes kereskedelmével szemben. Az ellenőrzési metodikák finomításával és újabb eszközök alkalmazásával továbbra is fenn kell tartani a határmenti ellenőrzéseket.

Az illegális termékek elleni küzdelemben a fogyasztók belátása is szükséges, akiknek fel kell ismerniük, hogy az ellenőrizetlen forrásból származó csomagolás mögött – szerencsésebb esetben – silány minőségű dohány, vagy fogyasztóvédelmi reklamáció lehetőségét kizáró kartonpapír rejlik, de rosszabb esetben a dohányhoz az egészségre ártalmas, sokszor kifejezetten mérgező anyagok is keveredhetnek.

A trafikrendszerhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó intézkedéseknek és a fenti, igencsak szigorú szankciórendszernek – a vámhatóság eredményes és hatékony ellenőrzéseit követően – feladata az árkülönbségekből, azok mozgásából eredően is bármikor kitörésre kész feketepiac kordában tartására, kellő féket jelentve az illegális eredetű, adózatlan és sokszor bizonytalan összetételű, az egészségre az átlagos dohányterméknél is károsabb termékek kereskedelmének terjedésére. Ezzel a törvény megalkotásának alapvető, a jelen társadalmát és a jövő nemzedékét óvó céljai érvényre juthatnak.

(Esküdt Gábor-Szabó Gábor)

---