Pankucsi: az új hatóság a vállalkozókat védi


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az NGM dolgozza ki a pénzügyi visszaélések elleni új hatóság szabályozását.


Az adózási, számviteli szakemberek felügyeletét érintő szabályok kidolgozását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) végzi majd, együttműködve az érintett szakmai szervezetek képviselőivel – mondta Pankucsi Zoltán, a tárca adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára. A szabályozás előkészítése  már zajlik.

Pankucsi Zoltán kifejtette, hogy a felügyelet felállítását alapvetően három szempont indokolja, ezek közül az első a vállalkozások védelme. „Garantálni szeretnénk azt, hogy a pénzügyi szakemberektől mind szakmailag, mind etikailag megfelelő színvonalú szolgáltatást kapják a vállalkozások. Ne fordulhasson elő olyan, hogy a könyvelő, adótanácsadó vagy éppen a könyvvizsgáló felkészületlensége, hibája miatt részesüljenek szankcióban az adózók” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ez a tisztességesen dolgozó pénzügyi szakemberek érdeke is.

A költségvetési bevételek védelme érdekében is szükség van a változtatásra. Az önadózás rendszerét a könyvelők, adótanácsadók, adószakértők működtetik, ezért fontos, hogy csak megfelelően felkészült, tisztességes szakemberek segítsék a vállalkozásokat a könyvvezetés és az adózási kötelezettségek betartása során – mondta a helyettes államtitkár.

Pankucsi Zoltán szerint a felügyelet felállítása az elmúlt időszak brókerbotrányaihoz hasonló visszaélések megakadályozásában is segíthet. A számviteli fegyelem az egyik legnagyobb biztosítéka annak, hogy a családok megtakarításai biztonságban legyenek – emelte ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)