Panszkodó ügyfelek: lecsapott a PSZÁF


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több bírságot is kirótt a CIB Bankra és az Erste Bankra az ügyfélpanaszok nyomán lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárásai után a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF); a határozatok korábban születtek, de csak a napokban hozták nyilvánosságra azokat. A PSZÁF banktitok megsértése és panaszkezelési határidők be nem tartása miatt pénzügyi vállalkozásokat is megbírságolt.

A CIB Bankot arra szólította fel a felügyelet, hogy az ügyfelek által kezdeményezett tranzakciók végrehajtása során a jogszabályban előírt szakmai gondossággal járjon el, egyben a vonatkozó jogszabály megsértése miatt 400 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a pénzintézetet. Ugyanabban a határozatban további 100 ezer forintos bírság mellett arra is felszólította, hogy a panaszok kezelése során az előírt határidőben tegyen eleget írásbeli válaszadási kötelezettségének.

A bank ügyfele azt kifogásolta, hogy az általa államkötvényre adott eladási megbízás rendszerhiba miatt csak a harmadik napon valósult meg.

A PSZÁF megítélése szerint a CIB Bank nem a kellő szakmai gondossággal járt el, mert nem végezte el manuálisan az ügyfél által kért tranzakció rögzítését akkor, amikor egyértelművé vált, hogy a rendszerhiba továbbra is fennáll. A CIB kompenzációként 10 ezer forintot írt jóvá az ügyfél számláján, amit a felügyelet a 400 ezres bírság kiszabásakor enyhítő körülményként vett figyelembe.

Egy másik esetben 500 ezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a CIB-et a PSZÁF. A bank ugyanis annak ellenére fogadott be és teljesített az ügyfél számlájának terhére azonnali beszedési megbízást, hogy az annak alapjául szolgáló bírósági ítélet végrehajtásának feltételei a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény (Pfsztv.) 2009. november 1-jei hatályba lépését megelőzően nem álltak fenn hiánytalanul, ugyanis a teljesítési határidő addig még nem telt el.

A bank a hibáját elismerte, a jogsértő állapotot megszüntette, és intézkedett az ügyfél számlájáról jogtalanul beszedett összeg megtérítéséről is, amit a felügyelet a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vett.

Az Erste Bankra két határozatban 100-100 ezer fogyasztási bírságot rótt ki a felügyelet, s mindkét esetben az írásbeli panaszok határidőre való megválaszolására szólította fel. A bank az egyik esetben egy hozzá 2009 áprilisában benyújtott panaszra csak 2009 decemberében adott választ.

A PSZÁF banktitok megsértése és panaszkezelési határidők be nem tartása miatt pénzügyi vállalkozásokat is megbírságolt.

A Lombard Lízing Zrt.-re egymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot rótt ki a felügyelet, felszólítva a banktitokra vonatkozó rendelkezések betartására. A panaszt tevő ügyfél egy lízingszerződésnél garantőr/készfizető kezesi szerződést kötött a pénzügyi céggel, amely őt tévesen két társasággal kötött lízingszerződésnél is garantőrként rögzítette. A téves adatrögzítés miatt a Lombard Lízing mindkét társaság esetében a tartozás rendezésére szólította fel az ügyfelet, aki az adminisztrációs hiba miatt a két szerződéssel érintett cég banktitoknak minősülő adatait megismerte. A felügyelet a bírság kiszabásakor súlyosbító körülményként értékelte, hogy a pénzügyi cég több alkalommal is megsértette a banktitokra vonatkozó rendelkezéseket, együttműködési magatartását pedig enyhítő körülményként értékelték.

A Lombard Lízinget egy másik határozatában 200 ezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a PSZÁF, s felszólította, hogy panaszkezelése során maradéktalanul tartsa be a válaszadási határidőt. Az ügyfél azt kifogásolta, hogy 2009 novemberében küldött megkeresésére a cég csak a levél 2010 áprilisában történt ismételt megküldése után adott írásos választ. A társaság arra hivatkozott, hogy a levél rossz minőségben érkezett meg hozzá, ezért telefonon próbálta az ügyfelet elérni a levél ismételt elküldése érdekében, a beszélgetéseket azonban nem rögzítették. A felügyelet súlyosbító körülményként értékelte, hogy a cég a panaszos levél újbóli megküldése érdekében nem próbálta meg írásban felvenni a kapcsolatot az ügyféllel, és csak a levél ismételt megküldése után adott írásbeli választ részére.

A Lombard Finanszírozási Zrt.-nek is 200 ezer forint fogyasztóvédelmi bírságot kell fizetnie, mert a panaszt tevő ügyfél panaszos levelére nem kapott írásos választ. A felügyelet a panaszkezelési határidő betartása mellett arra is felszólította a céget, hogy a postázás időigényét figyelembe véve küldje ki a havi törlesztő részletek megfizetéséhez szükséges fizetési értesítő leveleket, valamint az átutaláshoz szükséges csekkeket. A bírság összegének megállapításakor súlyosbító körülmény volt, hogy a cég nem első alkalommal mulasztotta el a panaszos levelekre vonatkozó válaszadást.

A panaszügyek helytelen kezelése miatt rótt ki a Korona Kredit Zrt.-re is 100 ezer forint bírságot a PSZÁF. Mint a felügyelet megállapította, a társaság levelében elmulasztott tájékoztatást nyújtani arról, hogy az ügyfél az elutasított panasszal kapcsolatosan a felügyelet vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti, továbbá nem adta meg a szervezetek levelezési címét. A bírság mértékének megállapításánál a PSZÁF figyelemmel volt a pénzügyi cég eljárás során tanúsított együttműködő magatartására.

Forrás: Privátbankár.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.