Patai: lenulláz az új bankadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyílt hülyeségek vannak az elképzelésben – mondta Patai Mihály a bankszövetség elnöke a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló tervezetről a köztévé Az Este című műsorában. Az illeték, ha változtatás nélkül vezetik be, a tönk szélére küldi a bankszektort és a magyar gazdaságot – vélte.


A Magyar Bankszövetség elnöke csütörtökön az M1 Az Este című műsorában hangsúlyozta: a tavaly decemberi megállapodás szerint 2013. január 1-jétől 50 százalékkal mérséklődnie kellene a speciális bankadónak, azonban ehelyett 150 százalékra emelkedik a bankok terhe. Az idén fizetett 120 milliárd forint után jövőre 60 milliárd lenne a megállapodás szerint, ehelyett 190 milliárdot kellene fizetniük. Hozzátette: nem akarnak semmiféle adót átterhelni a végfelhasználókra, a megállapodáshoz szeretnék tartani magukat.

A bankszövetség elnöke kifogásolta azt is, hogy kedden délután 2 órára kaptak meghívást a minisztériumba azzal, hogy elkezdik a tárgyalásokat, amihez este kidolgozta a bankszövetség elnöksége a koncepcióját, kinevezte a delegációját, a kormány azonban már kedden reggel bejelentette, hogy jóváhagyta a bankadót.

Ha az új adót bevezetik, a speciális bankadót mindenképpen ki kell vezetni 2013-ban – hangsúlyozta Patai Mihály, hozzátéve, hogy a következő hetekben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kompromisszumra jussanak a kormánnyal.

Patai szerint a tranzakciós adóról szóló elképzelések ellentmondásokat tartalmaznak. Példaként elmondta: van olyan magyar nagyvállalalat, amely tízezer milliárd forint értékű betéteket helyez el két-három napra a magyar bankokban, majd a jobb feltételek miatt más hitelintézetekbe viszi át. Mivel minden tranzakció után egy ezrelék adót kellene fizetni, ez minden lekötéskor 10 millió forintot jelentene. Ha a vállalat évente százszor mozdítja meg a tízmilliárd forintját, egymilliárd forint adót kellene fizetnie. Ennek az lesz az eredménye, hogy sem a bank, sem a vállalat nem fizeti meg az adót, hanem elmegy az üzlet más országba – figyelmeztetett. Az elnök szerint ezért ügyfelenként valamilyen felső határt kellene alkalmazni.

Matolcsy Györgyről azt mondta, 32 éve a barátja, akivel megbeszélik a dolgokat, csak most a frontvonal két oldalára sodorta őket az élet. Úgy vélekedett, meg kell tudni állapodni, mert „nyílt hülyeségek vannak az elképzelésben”. A hitel hiánya szinte minden mozgást megakaszt – mondta Széchenyire hivatkozva arra a kérdésre, mi lesz, ha nem sikerül megállapodni. Ha a hitelezés nem indul be, nem lesz gazdasági növekedés Magyarországon. Tavaly decemberben megállapodtunk abban, hogy a bankok 60 milliárdos pofont viselnek el. Meg kell találni azt a módszert, amivel visszajutunk ide, mert a 190 milliárdos pofon tönkretesz mindannyiunkat; mindannyian bele fogunk rokkanni – mondta Patai Mihály.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.