Pénztárgépcsere: keveset bírságolt a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdálkodók döntő többsége megrendelte az online adatkapcsolatra képes pénztárgépet – derült ki a NAV több tízezer adózót érintő ellenőrzése, illetve adategyeztetése után. A NAV közleménye szerint a revizorok elenyésző számú mulasztási bírságot szabtak ki, sok esetben csak tájékoztatásra volt szükség, az üzembe helyezett új típusú pénztárgépek száma pedig már meghaladta a tízezret.


A NAV továbbra is kiemelten ellenőrzi az online kasszákra való átállást, és indokolt esetben a súlyos mulasztást elkövető gazdálkodó üzletét bezárja.

Az adóhivatal november utolsó napjai óta több ezer helyszíni ellenőrzést végzett, miután a megrendelt üzembe helyezési kódok és a forgalmazók adatainak összevetéséből kiszűrhetők voltak azok, akik a kód kiváltása után nem rendeltek online kasszát. Az esetek feltárásába a NAV pénzügyőrei is bekapcsolódtak.

Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a közzétett információk, a korábban küldött értesítések és a megszokottnál jóval gyakoribb ügyfélszolgálati tájékoztatás után sokan pótolták a megfelelő pénztárgépre vonatkozó megrendelést. Az adatok egyeztetése után az is kiderült, hogy sok vállalkozó több kódot igényelt, mint ahány pénztárgépet valójában megrendelt.

A NAV közleménye szerint jellemzően a vállalkozás vagy az adott tevékenység szüneteltetése, illetve befejezése volt a magyarázat azokban az esetekben, amikor a mai napig nem született pénztárgép-megrendelés. E gazdálkodókat januárban ismét ellenőrzik.

A szezonálisan működő cégek egy része a nyitásra időzítette a pénztárgép, vagy az adóügyi ellenőrzési egység (AEE) megrendelését, illetve üzembe helyezését. Így az átállást megkönnyítő támogatástól ugyan elesnek, de mivel tavaszig nem nyitnak ki, nem követnek el szabálytalanságot.

Az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet használók közül a megrendelt új gépek legyártása, az egyedi szoftverfejlesztések, az adóügyi ellenőrző egységeket érintő beszerzési nehézségek miatt várhatóan több társaság csak a jövő év első hónapjaiban tudja üzembe helyezni a megfelelő gépeket. A NAV ezekben az esetekben valamennyi körülmény értékelése alapján dönt a szankció alkalmazásáról, mértékéről, illetve – ha az adóalany minden tőle elvárhatót megtett kötelezettsége határidőben történő teljesítése érdekében – annak mellőzéséről.

Az ellenőrzések tapasztalatai szerint azok az adózók, akik online adatkapcsolatra képes pénztárgép használata mellett végezhető tevékenységüket a jövőben is folytatják, az átállással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségüknek – néhány kivétellel – eleget tettek, a NAV adóellenőrei és pénzügyőrei a legritkább esetekben találkoztak szándékos és súlyos mulasztással, éppen ezért csak elvétve kellett bírságot kiszabniuk – közölte az adóhatóság.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.