Pénztárgépek: ezek a végleges szabályok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénztárgép használata során minden esetben adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek, amennyiben a bizonylatadási kötelezettségüket online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesítik.

2015. január 1-től hatályba lépett az online pénztárgépet érintő 2014. februári módosítások utolsó szabálya!

A hatályba lépő rendelkezés alapján a pénztárgép használatára kötelezettek minden esetben adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek, amennyiben a bizonylatadási kötelezettségüket online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesítik.

Tehát január 1-től azok az adózók is kötelezettek lettek, akik korábban azért mentesültek a heti adatszolgáltatási kötelezettség alól, mert nyugtaadási kötelezettségüknek már 2013. szeptember 1-ét megelőzően is kizárólag számla kibocsátásával teljesítették, vagy egyebekben nyugta helyett számlát adtak az értékesítéskor.

A havi adatszolgáltatás teljesítésére a PTGSZLAH adatlap szolgál. Az új adatlapot csak a 2014. december 31-ét követően kibocsátott számlák adatairól lehet és kell benyújtani. Tehát a most használatban lévő PTGSZLAA adatszolgáltatási nyomtatványt csak a 2014. december 31-ig kibocsátott számlák adatairól lehet benyújtani.

A heti adatszolgáltatás helyett jön a havi adatszolgáltatás, az eddigi gyakorlattal megegyezően, napi bontásban. Az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton kell megküldeni a NAV részére. Továbbra is érvényesülni fog, hogy ha nincs az adott hónapban nyugtakibocsátás helyetti számlázás, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség sem.

Mindez azt jelenti, hogy 2015. január 1-től a NAV már valamennyi pénztárgép használatára kötelezett adózó napi forgalmáról értesül. Ezt részben az online rendszeren a pénztárgépből érkező adatokból, részben pedig az utólagos adatszolgáltatásból fogja megtudni.

A NAV az elmúlt években egyre több információval rendelkezik az áfa köteles ügyletekről. Sokan utópiának gondolták a belföldi összesítő jelentések tavaly év eleji bevezetésekor, hogy nincs messze az az idő, hogy az áfabevallások benyújtásakor oda kell adni a teljes áfaanalitikát is.

Az adatszolgáltatás rendjének mostani, január 1-ei változása, valamint a belföldi összesítő nyilatkozattal érintett ügyletek adó-értékének 2 millió forintról 1 millió forintra történő leszállítása egyértelműen azt a tendenciát erősíti, hogy az áfaellenőrzések előtti kockázatelemzéshez, az eddiginél hatékonyabb kiválasztás érdekében sokkal bővebb adat fog a NAV rendelkezésére állni. Az egyre jobban bővülő és több adatot tartalmazó adatbázis már csak azért is kihatással lesz az ellenőrzés módszertanának változására, mert innentől kezdve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzéseknek már nem lesz olyan jelentősége, mint korábban volt, hiszen az adatszolgáltatásokkal megszerzett tranzakció szintű adatok birtokában az adóhatóság azonnal képes lesz adónemvizsgálat lefolytatására.

Remélem, nem lesz igazam, de ezt a tendenciát követve nagyon is valószínűsíthető, hogy nincs messze már az az időpont, amikor a számítógépes számlázóprogrammal kiállított számlák esetében is érvényesülni fog az elektronikus úton történő online adatszolgáltatás. És ha ez bekövetkezik, gyakorlatilag az állam azonnali valós idejű információval fog rendelkezni a vállalkozások mindennapjairól.

A bejegyzés szerzője Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---