Rehabilitációs program megváltozott munkaképességűeknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évtől több mint ötszörösére nő a rehabilitációs járulék, a Work Force személyzeti tanácsadó tapasztalatai szerint az érintett cégek jelentős része azonban még csak nem is tud a változásról, sokan pedig a felkészülési fázisban topognak, mert nem jutnak el a megfelelő munkavállalókhoz.

A Work Force az állam és civil szervezetek részvételével olyan átfogó program kialakítását kezdte el, amely a megfelelő partnerek összehozásával a megváltozott munkaképességűeket képes visszavezetni a munkaerőpiacra.

Akár több tízmillió forintos kiadást is megtakaríthat az a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltató, amely 2010. január 1-jétől a létszámának öt százalékában munkát ad megváltozott munkaképességűeknek. A járulék ugyanis az idei 177 600 Ft/20 fő/év összegről 2010. január 1-jétől 964 500 Ft/20 fő/évre változik, ami közel 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 olyan céget érint, amelyek együttesen meghatározók a hazai gazdaság teljesítményében.

A civil szervezetek és a munkaadók sokféle véleményt fogalmaztak meg, abban azonban egyetértés látszik, hogy szükség van a megváltozott munkaképességűek álláshoz juttatására. A fejlett országokban 30-40 százalékuk dolgozik, Magyarországon ez az érték jóval 10 százalék alatt van.

A program során először felmérik az adott vállalkozás munkaköreit, létszámösszetételét, majd kiközvetítik a megfelelő megváltozott munkaképességű munkavállalót, akit egy speciálisan kiképzett szakember, úgynevezett rementor támogat a beilleszkedésben. A megváltozott munkaképesség sokaknak még ma is egyet jelent a kerekesszékkel élőkkel, miközben a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategóriába tartozik.

Forrás: IT Business Online


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.