Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő évtől több mint ötszörösére nő a rehabilitációs járulék, a Work Force személyzeti tanácsadó tapasztalatai szerint az érintett cégek jelentős része azonban még csak nem is tud a változásról, sokan pedig a felkészülési fázisban topognak, mert nem jutnak el a megfelelő munkavállalókhoz.
A Work Force az állam és civil szervezetek részvételével olyan átfogó program kialakítását kezdte el, amely a megfelelő partnerek összehozásával a megváltozott munkaképességűeket képes visszavezetni a munkaerőpiacra.
Akár több tízmillió forintos kiadást is megtakaríthat az a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltató, amely 2010. január 1-jétől a létszámának öt százalékában munkát ad megváltozott munkaképességűeknek. A járulék ugyanis az idei 177 600 Ft/20 fő/év összegről 2010. január 1-jétől 964 500 Ft/20 fő/évre változik, ami közel 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 olyan céget érint, amelyek együttesen meghatározók a hazai gazdaság teljesítményében.
A civil szervezetek és a munkaadók sokféle véleményt fogalmaztak meg, abban azonban egyetértés látszik, hogy szükség van a megváltozott munkaképességűek álláshoz juttatására. A fejlett országokban 30-40 százalékuk dolgozik, Magyarországon ez az érték jóval 10 százalék alatt van.
A program során először felmérik az adott vállalkozás munkaköreit, létszámösszetételét, majd kiközvetítik a megfelelő megváltozott munkaképességű munkavállalót, akit egy speciálisan kiképzett szakember, úgynevezett rementor támogat a beilleszkedésben. A megváltozott munkaképesség sokaknak még ma is egyet jelent a kerekesszékkel élőkkel, miközben a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategóriába tartozik.
Forrás: IT Business Online
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
