Reklámadó: ismét határidő közeleg
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megrendelők figyelem – két hét múlva, szeptember 20-án (22-én) jön a reklámadó havi bevallásának első határideje!
Míg augusztus 20-ig a reklámközzétevőknek kellett a 2013-as tényadataik alapján megállapítani, hogy a reklámközzétételből származó nettó árbevételük és saját célú reklámköltésük neghaladta-e éves szinten az 500 millió forintot, addig most azoknak a vállalkozásoknak kell a szeptember 20-ai bevallási határidő előtt a reklámadó törvényt elővenniük, amelyek augusztus 15. és 31-e között reklám közzétételről szóló számlát fogadtak be.
Rögtön az elején érdemes tisztázni: a reklám közzétételét megrendelők adókötelezettsége nincs alárendelve a reklámközzétevők adókötelezettségének! Igaz ugyan, hogy akár a reklámadó törvényből, akár a társasági adó (tao) törvény reklámadóval összefüggő módosításának indokolásából le lehet vezetni, hogy a jogalkotó szándéka szerint az elsődlegesen adóztatni kívánt tevékenység a reklám közzététele, a reklámadó törvény mégsem csak másodlagos adókötelezettségként kezeli a reklám közzétételének megrendelését.
Így a megrendelők adókötelezettsége, noha egyfajta szankciós következménynek tűnhet, mégsem az. A reklámadó-törvény ugyanis egyenlőség jelet tesz a reklámadó-köteles tevékenységek (a reklám közzététele és annak megrendelése), illetve az adóalanyok között (közzétevő és megrendelő).
REKLÁMADÓ – Válaszok a még nyitott kérdésekre
|
Ízelítő a tematikából:
Ki terhel az új reklámadó? (adóalanyok köre) Reklám közzététel és megrendelés, mint adóköteles tényállások Az adóalap közzététel és megrendelés esetén, továbbá a saját célú reklámra vonatkozó szabályok A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális szabályok Eljárási kötelezettségek, adó(előleg) megállapítása, bevallása és megfizetése A 2014-es év hátralévő részében teljesítendő kötelezettségek Konzultáció
Előadó: Dr. Németh Nóra szakmai főtanácsadó, NAV
Időpont: 2014. szeptember 23.
További részletek és jelentkezés >>
|
A törvény nem definiálja, hogy kit ért a reklám közzétételének megrendelője alatt. Ezért az első teendő annak meghatározása, kinek is kell egyáltalán az esetleges adókötelezettség fennállását vizsgálnia. Itt fontos megjegyezni, hogy a reklámadó törvény szerinti megrendelő nem azonos a törvény háttérszabályaként funkcionáló reklámtörvényben szereplő reklámozóval. A reklámadó törvény gyakorlati oldalról közelítve szűkebben határozza meg a megrendelőt, mert kizárólag azt a személyt érti alatta, aki a reklám közzétételét megrendelte.
Az, akinek az érdekében végső soron a reklámközzététel történik, soha sem esik a reklámadó hatálya alá, amennyiben a megrendeléshez közvetítőt vesz igénybe. Az már más kérdés, hogy a reklámadó törvénnyel összefüggésben elfogadott társasági adótörvény változás már őt is a reklámadó törvény szerinti megrendelővel azonosan kezeli.
A rövid bevezető után tehát a lényeg: a reklámadó rendszerében mindenkinek azt kell megnézni, hogy az, akivel megrendelőként szerződéses kapcsolatban áll, reklámközzétevőnek minősül-e?!
A törvény alkalmazásában reklámközzétevő:
- médiaszolgáltatásban Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
- napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat Magyarország területén elérhetővé tevő, nem Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató,
- Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben közzétett reklám esetén a sajtótermék kiadója,
- a szabadtéri reklámhordozót reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
- reklámelhelyezésére szolgáló bármely járművet reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
- a nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
- az ingatlant reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
- az interneten túlnyomórészt magyar nyelven reklámot közzétevő,
- az interneten túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétevő.
E bejegyzésben azt igyekszünk összeszedni, hogy mire figyeljen a reklám megrendelője annak érdekében, hogy az esetleges adókötelezettségét vagy annak hiányát a törvény szellemének megfelelően tudja megállapítani.
Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
|
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.
További információ és megrendelés >>
|
A megrendelőnek a törvény augusztus 15-i hatálybalépését követően havi szinten azt kell megvizsgálnia, hogy
- áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg, vagy a szerződés szerint igénybe vett szolgáltatás tartalmában arra irányul-e?
- fogadott-e be olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól?
- rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó kötelezettség a reklámközzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?
- meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfa összeget nem tartalmazó nettó reklámköltése?
Mik az egyes pontok gyakorlati teendői?
- Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, a reklámadó szempontjából nincs további teendő. Azonban mindenképpen el kell kérni (elég másolatban is) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen az adóalapot megnövelni. Az egyes adókötelezettségek meghatározásakor érdemes körültekintőnek lenni, mert például a reklámadó-törvény alkalmazásában nyomtatott anyagon értenünk kell minden olyan reklámhordozót, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá, illetőleg az ingatlanon közzé tett reklám alatt nemcsak az ingatlan kültéri homlokzatán, hanem az ingatlan belterének bármely felületén elhelyezett reklámot is érteni kell.
- A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. A törvény hatályba lépését követő első időszakban ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá. Így a visszamenőleges adóztatás tilalma miatt a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez.Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses teljesítés áfa szerinti teljesítési időpontja.
- Habár a jogalkotó meghatározza, hogy a nyilatkozatot a számlán, számviteli bizonylaton vagy egyéb okiraton kell megtenni, mégis elmondható, hogy nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége. A nyilatkozat számlán történő megtétele egyszerűsítheti a nyilatkoztatás rendjét, mert ebben az esetben a nyilatkozatnak nem kell feltétlen a cégjegyzésre jogosulttól származnia, hanem elég, ha azt a számlázási teendőkkel is megbízott könyvelő vezeti rá a számlára. Egyéb esetben a nyilatkozatot cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie. Viszont láncmegrendelések esetén érdemes figyelni arra, hogy a társasági adó kockázat elkerülése miatt a mögöttünk álló megrendelőnek is szüksége van a nyilatkozatra. Mivel már nem biztos, hogy a számlát szívesen szeretnénk megmutatni, inkább lehet megoldás egy külön okiraton megtett nyilatkozat.
- A nyilatkozat tartalmában kötött, attól tartalmilag nem lehet eltérni.A reklám-közzétevő nyilatkozatának az alábbi elemeket kell, hogy tartalmazza:
- az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
- az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.Az a nyilatkozat, amely tartalmában arról szól, hogy a szerződéses partner nem alanya az adónak, mert adóköteles tevékenységet nem folytat, nem felel meg a törvényi előírásnak, ezért a megrendelő törvényben szabályozott tartalmú nyilatkozat hiányában nem szabadul az adófizetési kötelezettsége alól.Ha a nyilatkozat az adott hónapot követő hónap 20. napjág, azaz a bevallási határidőig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrizni.Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának – ha azt nem a számlán teszi meg – a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem biztos, hogy elegendő.
- A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklámközzétevőjének nyilatkozatával. Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni.A 2,5 millió forint meghatározásakor az áfá-val csökkentett nettó összeget kell nézni.Nem forintban kiállított devizás számlákra a törvény nem ad eligazítást. Ezért az adóalap meghatározásánál alkalmazhatónak látszik mind az áfa törvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam meghatározás, sőt, mivel a törvény a megrendelői oldal adóztatási pontját a számla kézhezvételéhez köti, így a számviteli, illetve áfa előírásoktól eltérően szintén védhetőnek látszik a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása az ellenérték forintban történő meghatározására.
(A NAV honlapján megtalálható a minden típusú adókötelezettség teljesítésére alkalmazandó, egységes bevallási formanyomtatványt.)
A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.