A hét kérdése: reklámadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy már 10 éve működő kft. egy rally verseny szervező cégtől hirdetés és reklámszolgáltatást tartalmazó számlát kapott 2013. októberében. A számlának a végösszege 17 millió forint (áfa-val növelt bruttó  érték) volt. A számla több verseny reklámszolgáltatását tartalmazta. 2014.évben eddig még nem vett igénybe reklámszolgáltatást a cég. Még nem tudni előre, hogy a hátra lévő hónapokban igénybe vesz–e reklámszolgáltatást. 

Egy másik cég, amely kapcsolt vállalkozási viszonyban van a kft-vel, 10 millió forint bruttó értékben vett igénybe reklámszolgáltatást a 2013. évben. Egy számlán egy összegben szerepelt ez az összeg. A kapcsolt vállalkozás sem vett még igénybe reklámszolgáltatást 2014. évben mostanáig.  
Azt szeretném kérdezni, hogy nyilatkozatot kell–e kérni a kft-nek, és a kapcsolt vállalkozásnak a 2013. évben reklámszolgáltatást nyújtó cégtől? Amennyiben kell nyilatkozat, és nem kapnak, akkor a két megrendelő cégnek kell adóelőleg bevallást benyújtani a NAV részére szeptember 22-ig? Nem világos, hogy szeptember 22-ig a 2013. év adatai alapján előleg bevallást vagy már a 2014.évi adatok alapján kell bevallást benyújtani vagy sem? 
Másik kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben egy kft. egy kapcsolt vállalkozásnak weboldalkészítést és marketing szolgáltatást (Benne keresőoptimalizálás, domain szolgáltatás, hírlevél kiküldés, márkaépítés) számláz át 2014.évben havonta, akkor kell nyilatkozatot adnia a megrendelő részére? A szolgáltató cég marketing szolgáltatásból származó árbevétele nem haladja meg a reklámadó kötelezettség határértéket.


Tekintettel arra, hogy reklámadót csak a 2014.évi adóköteles tevékenység után kell első ízben fizetni, így a 2013. évi reklámszolgáltatásból származó adóalap után még nem keletkezik sem a reklámszolgáltatónak, sem pedig a reklámszolgáltatást megrendelő személynek. 

 
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: reklámadó törvény) 3. § (3) bekezdése kimondja, hogy: 
 
„3. § (3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. § (1)–(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat.” 
 
A fent hivatkozott jogszabályhely utólsó mondata alapján a reklám közzététele megrendelőjének nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a reklámadó törvény 7. § (1)–(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat, azaz nincs többek között adóelőleg bevallási és befizetési, előleg-kiegészítési kötelezettsége sem. Amennyiben a 2014-ben mint reklám közzététele megrendelőjének adókötelezettsége keletkezik, mert például 2014-ben megrendelt reklámközzétételéről kapott számlában vagy egyéb okiratban nem kapott a közzétevőtől nyilatkozatot, úgy azon megrendelése kapcsán keletkezik csak adóbevallási és befizetési kötelezettsége, de emiatt nem kelettkezik a reklám közzététele megrendelőjének adóelőleg bevallási és befizetési illetve adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége 2014-ben, de még a következő évben sem. 
 
Miután a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő másik cég sem vett igénybe ezidáig 2014-ben reklámszolgáltatást, így a kapcsolt vállalkozásnak és a kapcsolt vállalkozás révén a kérdésben szereplő társaságnak sem keletkezett ezidáig, mint reklám közzététele megrendelőjének, sem adóelőleg, sem pedig adó bevallási és befizetési, illetőleg adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége.  
 
Ami a másik kérdést illeti. 
 
Amennyiben a kapcsolt vállalkozás által nyújtott szolgáltatások valamelyike alapján a kapcsolt vállalkozás a reklámadó törvény alanyává válik, mert reklám közzétevő, úgy az általa nyújtott adóztattandó szolgáltatások kapcsán nyilatkozat adási kötelezettsége van a megrendelője felé, akkor is ha a megrendelőjével kapcsolt vállalkozási jogviszonyban van.  
 
A nyilatkozat adási kötelezettségnek két tartalmi vonatkozása van. 
 
Egyfelől vagy arról kell nyilatkoznia a közzétevőnek, hogy, mint a reklámadó törvény alanya adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról, hogy bár a közzétevői mivoltából adódóan ugyan alanya a reklámadó törvénynek, azonban őt az adott adóévben adókötelezettség nem terheli. Tehát a közzétevő számára nyilatkozat adási kötelezettséget ír elő a reklámadó törvény akkor is ha az adott évben nincs a közzétevőnek adófizetési kötelezettsége, mert az adóköteles tevékenységéből keletkezett nettó árbevétele nem haladja meg a reklámadó törvényben meghatározott határértéket. (500 millió forintot) 
 
Fontos tudni, hogy a nyilatkozat hiányában az adókötelezettség nem csak a megrendelőt terheli, hanem a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennmarad, az ügyletből származó nettó árbevétel vonatkozásában. Tehát ez esetben ugyanazon ügylet kapcsán, mind a megrendelőnek, mind pedig a közzétevőnek meg kell fizetnie a rá meghatározott mértékü reklámadót. 
 
Fontos azt is tudni, hogy bár a megrendelő adókötelezettsége esetén az adó alapja csak a havi netto 2.500.000.-Ft-ot meghaladó összeg lesz, azonban a társasági adóról szóló törvény 3. számú mellékletében történt módosítás értelmében, nyilatkozat hiányában a 2.500.000.-Ft alatti összegek nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősülnek és így ezen összegeket társasági adóalap növelő tételként kell figyelembe venni.

Veres László válasza 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.