Romániának bejött a fordított adózás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A feketekereskedelem automatikus megszűnését várja a fordított áfafizetés bevezetésétől Czerván György. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára emlékeztetett: Romániában a mezőgazdaságból származó áfabevételeket megduplázta a rendszer.


A hazai gabonát, az olajos magvak és a fehérje növények termését 2012 júliusától már fordított áfával kell értékesíteni. Az új rendszer kiszűri a piacról az illegális kereskedőket és több lesz a költségvetés áfabevétele – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerdán a Mezőhegyesi Ménesbirtokon.

A tárca a törvénytől a feketekereskedelem automatikus megszűnésé, és a papíron bonyolított látszat exportügyletek megszűnését várja – mondta Czerván György. Az államtitkár példaként említette Romániát, ahol a fordított áfáról szóló törvény bevezetésének hatására az illegális szereplők kilencven százaléka tűnt el a gabonakereskedelemből, és az ottani költségvetés áfabevétele kétszeresére nőtt.

Az államtitkár elmondta: Magyarországon a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya mintegy harminc százalék, hasonló az arány a szőlő- és borágazatban, a húsnál közelíti az ötven százalékot. A tárca vizsgálja a fordított áfázás bevezetését az agrárium egyéb területein – közölte Czerván György.

A fordított áfafizetésről minden részletet megtudhat itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.