Segítség társaságiadó-bevalláshoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap írása segítséget kíván nyújtani a 1329. számú bevallás kitöltésével összefüggő feladatok elvégzéséhez.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) hatálya alá tartozó adózó a 2013. évi társaságiadó-kötelezettségének a 1329. számú bevallás benyújtásával tesz eleget. A 1329. számú bevallásban nemcsak társaságiadó-kötelezettségükről kell az adózóknak számot adni, hanem a hitelintézeti járadék összegének, az energiaellátók jövedelemadójának, a hitelintézetek különadójának, valamint a hitelintézetek pénzügyi szervezet szerinti különadójának, illetve az innovációs járuléknak és a szakképzési hozzájárulásnak az elszámolása itt történik.
Tekintettel arra, hogy számos anyagi jogi jogszabály érinti a 1329. bevalláson szereplő adókötelezettségek megállapítását, ezért a nyomtatvány kitöltését megelőzően mindenképpen indokolt a 2013-as jogszabályi változásoknak az áttekintése.
1. A társasági adót érintő változások
1.1. A korrekciós tételeket érintő módosítások
1.1.1. A bejelentett részesedés
A 2013-ban hatályos szabályok szerint nem változott a bejelentett részesedés fogalma, illetve az sem, hogy a bejelentett részesedés kivezetésekor a nyereség jellegű különbözettel csökkenteni, míg a veszteség jellegű különbözettel növelni kell az adózás előtti eredményt. A módosítás azokat az eseteket érinti, amikor a bejelentett részesedés kivezetéséhez egyúttal üzleti vagy cégérték kivezetése is kapcsolódik. Erre figyelemmel a korrekciós tételeket a következők szerint kell alkalmazni.
Csökkenti az adózás előtti eredményt a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés dz) pont].
Növeli az adózás előtti eredményt a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak, (ideértve – ha a bejelentett részesedés kivezetéséhez üzleti vagy cégérték kivezetése is kapcsolódik – az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is) az elszámolt bevételt meghaladó része [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpont].
1.1.2. A bejelentett immateriális jószág
A bejelentett immateriális jószág vonatkozásában egyrészt módosult annak definíciója, másrészt pedig az ahhoz kapcsolódó csökkentő tétel alkalmazása is. A Tao-tv. 4. § 5/a. pontjának módosítása értelmében abban az esetben is bejelentett immateriális jószágról lehet szó, ha a bejelentendő jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot az adózó maga állította elő. Ilyenkor a bejelentésre nyitva álló 60 napos határidőt az előállítás napjától kell számítani.
A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés e) pontjának hatályos szabályai szerint a bejelentett immateriális jószág értékesítése vagy apportálása esetén az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével, feltéve, hogy az egyéves tartási időnek eleget tett. A szabályozás kiegészült azzal a további korlátozással, hogy az adózó csak akkor jogosult a csökkentő tételt alkalmazni, ha a (be nem jelentett) jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra vonatkozó, a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti csökkentéssel nem élt az adóévet megelőző adóévben. Ha tehát az adózó az adóévben jogdíjbevételre jogosító (be nem jelentett) immateriális jószág értékesítéséből származó nyereségét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezette, és ezzel összefüggésben csökkentette az adózás előtti eredményét, úgy a lekötött tartalék feloldásával beszerzett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág – amelyet ezúttal bejelentett – értékesítésekor nem csökkenthető az adózás előtti eredmény.
1.1.3. Az alultőkésítési szabály
Nem változott az alultőkésítettség esetén alkalmazandó korrekciós tétel [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés j) pont], azaz növeli az adózás előtti eredményt a Tao-tv. 8. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján – a kapcsolt vállalkozáskénti ügyletek során – a 18. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része.
Annak eldöntéséhez, hogy az adózónak alkalmaznia kell-e az alultőkésítéshez kapcsolódó adóalap-növelő tételt, első lépésben azt kell meghatároznia, hogy a kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya meghaladja-e a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát.
Változott azonban a kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása a 2013-as adóévtől kezdődően, a következők szerint:
Kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya
(+) a kapott kölcsön (ideértve a kamatmentes kölcsönt is), a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás, kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást
(+) minden más, kölcsönnek nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet
(+) minden más, kölcsönnek nem minősülő kötelezettség, amelyre tekintettel az adózó az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti, kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást, továbbá kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget,
| Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás |
|
Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.
Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
amely előző 3 tétel csökkenthető
(–) a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket) között, vagy az értékpapírok között kimutatott pénzköveteléssel.
Az alultőkésítési szabály alkalmazásánál tehát a kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni – először a 2013-as adóévre vonatkozóan – az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek, valamint követelések összegét.
Amennyiben az adóévi napi átlagos kötelezettségállomány összege nem haladja meg a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát (nem áll fenn alultőkésítettség), úgy a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti korrekció nem merül fel.
1.1.4. A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adóalap-csökkentő tétel
A Tao-tv.-nek a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adóalap-csökkentő tételei is módosultak. A Tao-tv. 7. § (17) bekezdése értelmében az adózó a K+F közvetlen költségeinek háromszorosával, de legfeljebb 50 millió forinttal csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha az alábbi szervezetek valamelyikével írásban kötött szerződés alapján közösen végez alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést:
- felsőoktatási intézmény,
- a Magyar Tudományos Akadémia,
- központi költségvetési szervként működő kutatóintézet,
- bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely,
- közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet,
- az előző pontokban felsoroltak mindegyikébe beleértendő az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezete is.
Változás tehát abban van, hogy 2013-tól a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, kutatóhellyel, illetve a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel is lehet írásbeli szerződés alapján – adózás előtti eredmény csökkentésére jogosító – közös K+F tevékenységet végezni. A módosítás nem érinti az egyéb feltételeket, így – többek között – továbbra sem lehet része a kedvezménynek a K+F céljára kapott támogatás, illetve az igénybe vett kedvezmény adótartalma de minimis támogatásnak minősül.
1.1.5. A nem realizált árfolyam-különbözet
Ha az adózó alkalmazza a nem realizált árfolyam-különbözetekre vonatkozó korrekciós tételeket, akkor a korrekcióval érintett eszközöknek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor, a kötelezettségeknek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor ellenkező „irányú” módosítást kell végrehajtani; a korábban csökkentésként érvényesített összeggel növelni, a növelésként figyelembe vett összeggel csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. A 2012-ig hatályos szabályozás szerint tehát a kötelezettségek esetében, amikor a hosszú lejáratú kötelezettségek közül a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket a rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell sorolni, akkor a korábban – a nem realizált árfolyam-különbözettel – alkalmazott növelő/csökkentő tételnek megfelelő összeggel már az átsoroláskor módosítani kellett az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az árfolyam-különbözet nem az átsoroláskor, hanem ténylegesen csak később, a hitel visszafizetésekor (a könyvekből történő kikerülésekor) realizálódik.
Ezt a helyzetet rendezi a módosítás – 2013. január 1-jei hatállyal – (csak) a kötelezettségek esetében azáltal, hogy a kötelezettségeknek a könyvekből történő kikerülésekor, azaz az árfolyam-különbözet tényleges realizálásakor rendeli alkalmazni az adózás előtti eredményt módosító tételt.
1.1.6. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség
A 2013. adóévtől a térítésmentes eszközátadások körében feltétel nélkül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, elismert költségnek minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) szerinti áruminta. Az Áfa-tv. 259. § 3. pontja szerint áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapot
| Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek |
|
Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra
Ízelítő a tematikából:
- A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
- Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
- Rendkívüli munkaidő díjazása
- Munkaszüneti nap és díjazás
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
ánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas.
1.2. A veszteségleírásra vonatkozó módosítások
A veszteségleírással kapcsolatos módosításokról általánosságban elmondható, hogy a 2013-as változások a 2012. január 1-jével beiktatott módosításokat érintik, azok pontosításainak tekinthetők. Nincs változás abban, hogy a veszteség elhatárolására továbbra is adóhatósági engedély nélkül van lehetőség. A negatív adóalap elhatárolásának egyetlen tartalmi korlátját határozza meg a Tao-tv., amely szerint a veszteség elhatárolására akkor van lehetőség, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. 2012. január 1-jétől kezdve változott a veszteségleírás megengedett mértéke, a Tao-tv. 17. § (2) bekezdése szerint a korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény terhére.
Változtak a jogutód által érvényesíthető veszteségleírás feltételei is. A 2012-es adóévben hatályos szabályok szerint [Tao-tv. 17. § (8) bekezdés] a jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására,
- ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és
- ha a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez.
2013-tól kiegészültek e szabályok. A módosítás eredményeképpen kiválás esetén az adózó fennmaradó, vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségre is alkalmazni kell az idézett kettős feltételt [azaz nem változhat a többségi befolyással rendelkező tag személye és az átalakulást követő két adóévben a jogutód a jogelőd legalább egy tevékenységéből (ár)bevételt szerez]. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiválás esetén a fennmaradó adózó veszteségleírása is korlátozás alá eshet (nem csak a kiválással érintett jogutódé).
A Tao-tv. idézett rendelkezése abban is módosul, hogy nem kell eleget tenni a „tevékenységi bevételre” vonatkozó szabályoknak abban az esetben, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik. A módosítás tartalmazza azt is, hogy nem kell a „tevékenységi bevételre” vonatkozó feltételt teljesíteni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelési tevékenység volt. Ha tehát a jogelőd csak vagyonkezelési tevékenységet végzett, úgy az általa elhatárolt veszteségnek a leírására a jogutód akkor is jogosult, ha egyáltalán nem folytat vagyonkezelési tevékenységet.
A Tao-tv. 17. § (7) bekezdése rendelkezik – az átalakulások esetében – a jogelődnél keletkezett veszteségnek a jogutód által érvényesíthető leírásáról. E szerint átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részét veheti figyelembe.
A szabály 2014. január 1-jei hatállyal kiegészült a beolvadással létrejövő átalakulásokra vonatkozóan egy olyan új lehetőséggel, hogy a jogutód csökkentő tételként először már a beolvadás adóévében figyelembe veheti a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett veszteségét. A jogutód e lehetőségével a módosítást tartalmazó törvény kihirdetését követő naptól, de – a Tao-tv. 29/V. § (1) bekezdése alapján – döntése szerint már a 2013. adóévi adókötelezettségének a megállapítása során is élhet.
A többségi befolyásszerzés esetén irányadó veszteségleírási szabályok is kis mértékben változtak a 2013-as adóévtől. A 2012. december 31-éig hatályos szabályok szerint [Tao-tv. 17. § (9) bekezdése] ugyanis az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzését), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. A Tao-tv. meghatároz két olyan esetet, amelyek teljesülése esetén mégis lehetőség van arra, hogy a jogutód a cégfelvásárlást megelőzően elhatárolt veszteséget leírhassa. A feltételek a következők:
– ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy
– ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és
a) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,
b) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.
A 2013. január 1-jétől hatályos változás annyiban módosította az ismertetett szabályt, hogy ha a társaság a többségi befolyásszerzést követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik, akkor is leírhatja a cégfelvásárlás előtt elhatárolt veszteséget, ha a kétéves működési feltételnek a jogutód nélküli megszűnés miatt nem tud eleget tenni.
Új szabály, hogy amennyiben az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. A módosítás azt szolgálja, hogy a korábban veszteségesen működő adózónál az egyezség során elengedett tartozások ne generáljanak további veszteségeket, és az adózó ne kerüljön emiatt újra felszámolás, csődeljárás alá.
Az új rendelkezés 2013. január 1-jével lépett hatályba azzal, hogy a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan is alkalmazandó.
Ilyen eset lehet, ha például egy felszámolás alá került adózónál az eljárás 2013. május 31-én egyezséggel zárult, így – naptári év szerint működőként – a 2013. június 1-jétől 2013. december 31-ig kerül vissza a Tao-tv. hatálya alá, s ebben az adóévében számolta el bevételként az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség összegét. Az adózónak bevétele csak az elengedett kötelezettség következtében keletkezett, és a veszteségleíráson kívül más korrekciós tétele nincs.
1.3. Az adókedvezményekre vonatkozó módosítások
1.3.1. A fejlesztési adókedvezmény
2013. január 1-jétől bővült a fejlesztési adókedvezményre jogosító tényállások köre. Adókedvezmény igénybe vételére jogosít a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, illetve a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházás.
Szabad vállalkozási zónának a térség fejlődése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztésű szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.
A szabad vállalakozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait a 27/2013. (II. 12.) kormányrendelet (kormányrendelet) tartalmazza. Szabad vállalkozási zóna kijelölésére – főszabály szerint – a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott kistérségben kerülhet sor. A szabad vállalkozási zónává kijelölt 174 kistérség listáját a kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A szabad vállalkozási zónává való kijelölés határozott időre, öt évre szól.
A fejlesztési adókedvezmény rendszerében új jogcímként jelent meg az energiahatékonyságot szolgáló beruházás. Az adózót a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) kormányrendeletben meghatározottak szerinti üzemeltetése esetén illeti meg adókedvezmény. A külön jogszabály – összhangban a közösségi szabályozással, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/91/EK irányelvben, majd pedig a (2010. május 19-i) 2010/31/EK irányelvben foglaltakkal – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet, amely 2009-től tartalmazza, hogy Energetikai Tanúsítvánnyal („zöld kártyával”) kell rendelkeznie minden el- és bérbe adott ingatlannak, valamint az új épületek használatbavételi engedélyéhez, illetve a panelprogramban való részvételhez.
A 2013. január 1-jei módosítások érintették a Tao-tv. 22/B. § (5) bekezdésében meghatározott környezetvédelmi beruházásokra vonatkozó szabályt is. A korábbi szabályozás értelmében, ha az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt éven belül túllépte a törvényben meghatározott határértéket, akkor a továbbiakban teljes mértékben „elesett” az adókedvezmény igénybevételétől. A változtatás értelmében a környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó – a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében – fejlesztési adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő öt év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi. A módosított szabály értelmében tehát az adózó csak abban az évben nem veheti igénybe az adókedvezményt, amelyben a határérték túllépése fennállt. Ez azt jelenti, hogy az adózó akár az adókedvezmény teljes összegét érvényesítheti, ha a következő adóévek számított adója – az előírások szerint – arra fedezetet nyújt. E rendelkezés legelőször az adózó azon üzleti évére alkalmazható, amelynek első napja 2011. december 31-ét követően van.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok annyiban módosultak, hogy a jövőben a beruházás befejezésének napját is be kell jelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek a beruházás üzembe helyezését követő 90 napon belül.
1.3.2. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye
Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 39. §-a 2013. február 1-jétől kis mértékben módosította a Tao-tv. rendelkezéseit. A 2013. február 1-jén hatályba lépett változás az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás fogalmát módosította (Tao-tv. 4. § 38. pontja). Abban nincs változás, hogy az előadó-művészeti szervezet jegybevételének maximum 80 százalékáig van lehetőség az adóévben kedvezményre jogosító támogatási igazolások kiállítására. Újdonság azonban, hogy a belföldi jegybevételi adatok mellett az EGT-tagállamokban teljesített jegybevételeket is bele kell számítani a 80 százalékos korlátba.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezmény-szabályai 2013. május 19-ével is változtak, ugyanis hatályon kívül került az eladó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás fogalma, ezzel egyidejűleg azonban két új bekezdés került be a Tao-tv. 22. §-ába. Az új szabályok rögzítik, hogy az előadó-művészeti szervezet támogatója az adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe. A 2013. február 1-jén hatályba lépett szabályozás tartalmának megfelelően a módosítás rögzíti, hogy egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80 százalékát.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának társaságiadó-kedvezménye kapcsán a Tao-tv. 22. § (5) bekezdése előírja, hogy az adózó a támogatás juttatásáért a támogatott előadó-művészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis, illetve az az adókedvezmény elvesztésével jár.
Új átmeneti rendelkezések kerültek be a Tao-tv. 29/T. §-ába is; e szerint az előadó-művészeti szervezet kérelmére a támogatási igazolás kiállítására jogosult szervezet a 2013. évi adóévről kiállítható támogatási igazolások összértéke szempontjából az előadó-művészeti szervezet 2013-ban EGT-tagállamban tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékát veszi figyelembe. Amennyiben az előadó-művészeti szervezet ilyen kérelemmel nem él, akkor főszabály szerint a támogatási igazolások kiállítása során az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban 2012-ben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80 százalékát kell figyelembe venni.
1.3.3. Filmalkotás támogatásának adókedvezménye
Nincs változás a Tao-tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezménynél abban, hogy a filmalkotás támogatója által érvényesíthető adókedvezmény a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás alapján érvényesíthető, ha a filmalkotás közvetlenül jogosult állami támogatásra. Adókedvezmény a támogatás nyújtásának adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető, egy-egy adóévben legfeljebb a számított adó 70 százalékáig. A nyújtott támogatás továbbá az adóalapnál elismert ráfordítás (Tao-tv. 3. számú melléklet „B” fejezetének 15. pontja).
A 2013. május 19-től hatályos változás abban áll, hogy nemcsak egyes meghatározott filmalkotásokhoz nyújtott támogatás jogosít adókedvezmény igénybevételére, hanem a társaságiadó-alany a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNF) nyújtott támogatás után is érvényesíthet adókedvezményt.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerint az MNF a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végzi. A kincstár az MNF részére egy letéti számlát vezet, amelyre a társaságiadó-alanyok támogatást utalhatnák át a megrendelésre készült, illetve a nem megrendelésre készült filmalkotások támogatására. A társaságiadó-alanynak támogatási szerződést kell kötnie az MNF-fel. A juttatás a Tao-tv. 3. számú melléklet „B” fejezet 15. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekintendő. A társaságiadó-alany a letéti számlára átutalt támogatás után adókedvezményt vehet igénybe a juttatás adóévében, illetve az azt követő három adóévben, feltéve, hogy rendelkezik a támogatási igazolással. A Mktv. 31/C. §-a alapján az igazolást – az MNF kérelmére – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság állítja ki. A támogatási igazolás tartalmi elemeit az Mktv. 31/C. § (7) bekezdése tartalmazza, ezzel egyidejűleg hatályon kívül került a Tao-tv. 4. § 36. pontja, amely a mozgókép szakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás fogalmáról rendelkezett.
1.3.4. A látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye
Az adókedvezmények körében a legjelentősebb változások a látvány-csapatsport támogatásával összefüggésben álltak be. A Tao-tv. szabályai módosultak az év elején, illetve év közben is.
A 2013. január 1-jei hatállyal beiktatott módosítások alapján a korábbiaktól eltérő időpontban kell azt vizsgálni, hogy a juttató adózónak van-e lejárt köztartozása. A módosított szabályok szerint az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe. Ez a szabály visszamenőlegesen, 2012. március 1-jétől alkalmazandó.
Az adókedvezménnyel összefüggésben 2013. január 1-jétől bővült a támogatható sportszervezetek köre is, a legalább két éve működő látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány is részesíthető támogatásban. Látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány minden olyan a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül.
A 2013. május 19-i hatállyal beiktatott módosítások jelentősen átalakították az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat. A Tao-tv. 29/U. §-ába beiktatott átmeneti rendelkezés alapján az új szabályokat első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszakra (2013. július 1-jétől kezdődően) benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni.
A módosított szabályok alapján a látvány-csapatsport támogatására tekintettel adókedvezményt akkor vehet igénybe az adózó, ha
- a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet részére átutalja,
- a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségének vagy a sportköztestület számára átutalja,
- az adózó rendelkezik az ezekről szóló támogatási igazolással,
- a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét – 8 napos jogvesztő határidőn belül – az állami adóhatóság részére bejelenti a SPORTBEJ elnevezésű nyomtatványon.
A módosítás értelmében az adókedvezmény igénybevételére az „alaptámogatás” átutalásán túlmenően kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására is szükség van. A törvény szerint a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10 vagy 19 százalékos mértékű adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében azon látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség részére át kell utalni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. Ha az alaptámogatást a sportköztestület kapta, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is neki kell átutalni.
A Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezete kiegészült egy új 12. ponttal, amely előírja, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ezért annak összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt.
A támogatási vagy szponzorálási szerződés keretében nyújtandó kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10, illetve 19 százalékkal számított mértékének legalább 75 százaléka. A 10, illetve 19 százalékos szorzó alkalmazása attól függ, hogy az adózó számításai szerint a várható adóévi adó alapja meghaladja-e az 500 millió forintot. Ha igen, akkor 19 százalékkal, eltérő esetben 10 százalékkal kell számolni a 75 százalékos kiegészítő támogatás alapját. Ha az adózó – a számításai szerint – alacsonyabb (a 10 százalékos) adókulccsal számol és a tényleges adóalapja a sávosan progresszív adókulcs alkalmazását teszi szükségessé, szankció jellegű előírásként a támogatási igazolásban szereplő összeg további, legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő sportfejlesztési támogatásként át kell utalnia az arra jogosult szervezetnek. Ez a „7 százalékos” befizetés a „75 százalékon” felül teljesítendő, s mindkét jogcímen felmerült összeggel meg kell növelni az adózás előtti eredményt (nem elismert költség).
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogi természete eltér az „alaptámogatásétól”, ugyanis az „alaptámogatás” pénzügyi folyósításáért a támogató a támogatott szervezet részéről semmilyen ellenszolgáltatásra nem jogosult, ezzel szemben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására a sportról szóló 2004. évi I. törvény 35. § (1) bekezdésében rögzített szponzorálási szerződés alapján is sor kerülhet. A szponzorálási szerződésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.
2013. november 30-án lépett hatályba a 2013. évi CC. törvénynek a Tao-tv. 22/C. § (2) bekezdését módosító rendelkezése. Eszerint a hatálybalépés napját követően nyújtott támogatás (juttatás) esetén az adózó az adókedvezményt a támogatás adóéve és a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóév közötti bármely adóévben igénybe veheti. Ez a meghosszabbított időtartam a naptári év szerint működő adózók esetében maximum 7 adóévet érinthet. A leírtak szerinti szabály figyelembevételével kell eljárni akkor is, ha naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózó a támogató. Az ilyen adózó esetében – attól függően, hogy az adóév melyik naptári évében (az adóévnek melyik naptári évre eső részében) nyújtja a támogatást – az adókedvezmény igénybevételére 6 vagy 7 adóév áll rendelkezésre.
Amennyiben az adózó 2013. december 10-én átutalja támogatását egy kosárlabda sportegyesületnek, akkor az előírt feltételek teljesülése esetén utoljára legfeljebb a 2019. adóévi adójából érvényesíthet adókedvezményt, ha naptári év szerint működik az adózó, illetve ha a naptári évtől eltérő üzleti éves adózó választott mérlegforduló napja például szeptember 30-a, akkor – a 2013. október 1-je és 2014. szeptember 30-a közötti adóévében nyújtott támogatása után a támogatás naptári évét (2013.) követő 6. naptári évben lezáruló, azaz a 2018. október 1-je és 2019. szeptember 30-a közötti adóévében vehet igénybe adókedvezményt; ez maximum hat adóévi időtartamot jelent.
Amennyiben a naptári évtől eltérő üzleti éves adózó, amelynek választott mérlegfordulónapja az előző példához hasonlóan szeptember 30. és a kosárlabda sportegyesületnek 2014. január 16-án utalja át sportcélú támogatását, akkor a 2013. október 1-je és 2014. szeptember 30-a közötti adóévének a 2014. naptári évre eső részében nyújtott támogatása után – az előírt feltételek teljesülése esetén – utoljára legfeljebb a 2019. október 1-je és 2020. szeptember 30-a közötti adóévében vehet igénybe adókedvezményt; ez maximum hét adóévi időtartam.
Dr. Németh Nóra az Adó szaklap 2014/6. számában megjelent cikkéből a fentieken túl kiderül, milyen változás történt a jövedelem- (nyereség-) minimum szabályozásában, az innovációs járulék szabályozásában, a hitelintézeti hozzájárulás szabályaiban, valamint miként változott a bevallás benyújtására kötelezettek köre, határideje, a bevallás szerkezete. Az Adó szaklap 2014/6. száma a Wolters Kluwer webáruházában megvásárolható.
