Sok kormányközi adóegyezmény módosul


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos hazai vállalkozást érint, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben több külföldi országgal, például a Németországgal és az Egyesült Államokkal megkötött adóegyezményét módosította – hívja fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég jelentése. Vannak kiterjesztő és szűkítő jellegű módosítások.


A tanácsadó közleménye szerint azért érdemes a változásokat követni, mert vannak passzusok, amelyek kiterjesztik az adóztatási lehetőségeket, míg mások hatására kedvezőbbé válik az osztalék forrásadóztatása.

A tájékoztatás szerint Magyarország legtöbb hatályos adóegyezményét az 1970-80-as években kötötte, amelyek felülvizsgálata – a jelentősen megváltozott gazdasági és adózási környezet miatt – az elmúlt években kezdődött el.

A Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt adóegyezmény tavaly év eleji változása után az idén január 1-jétől a Dániával, Katarral és Grúziával kötött adómegállapodások módosultak, az Egyesült Államokkal kötött új egyezmény hatályba lépése pedig az amerikai szenátus jóváhagyására vár – írták a közleményben. A már módosított egyezmények mellett a többi között a Luxemburggal, Belgiummal, Svájccal, Ausztriával és Olaszországgal kötött adópaktumok módosítása is folyamatban van. A közeljövőben az előbb említetteken kívül Magyarország több más állammal kötött egyezményét tervezi újratárgyalni, valamint adóegyezmény megkötéséről tárgyal Irakkal, Szaúd-Arábiával, Ománnal és Panamával is.

„Magyarország kimagaslóan jó adóegyezmény-hálózattal rendelkezik: több mint 70 országgal van ilyen megállapodása, ami miatt vonzó célpont a nemzetközi viszonylatban működő cégek számára” – idézi a közlemény Szmicsek Sándort, a MAZARS adópartnerét.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.