Vámosi: nem jön be az offshore adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy-két éven belül biztosan nem sikerül hazahozni az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzeket, amelyekre a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót kívánnak kiróni – reagált Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentésére. Az adószakértő úgy tudja, a lejárt adóamnesztiából 1000 milliárd forint hazahozatalára számított a kormány.


Az adószakértő elmondta: a mostani kormánydöntést megelőzte a tavalyi adóamnesztia meghirdetése, amelynek eredményeként 2012. november végéig mintegy 67 milliárd forint összegű vagyont hoztak vissza, ami a 10 százalékos adóval 6,7 milliárd forint adóbevételt eredményezett. Hozzátette: tudomása szerint a kormány azzal számolt, hogy az adóamnesztia keretében 1000 milliárd forint kerül vissza Magyarországra.

Az adózatlan jövedelmek utolérése igen kívánatos cél – mondta az adószakértő, ugyanakkor kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar adóhatóság hogyan fog hozzáférni a svájci bankszámlákon tartott magyar eredetű összegekhez.

Ha valaki arra gondol, hogy az Egyesült Államok adóhatóságának sikerült adatokat kapnia az amerikaiak svájci betéteiről, akkor azt is tudnia kell, hogy csak azoknak az adatait szolgáltatták ki a svájci bankok, akiknél bűncselekmény gyanúja merült fel, azaz gyanúsítottá váltak – mondta. Megjegyezte, hogy bár a német kormány is kért – bár még nem kapott – adatokat a német állampolgárok svájci bankszámláiról, a magyar kormány vélhetően nehezebben fog célba érni ugyanezen az úton.

Vámosi-Nagy Szabolcs közölte: Svájc az EU-val kötött megállapodás alapján azt vállalta, hogy a bankokban elhelyezett összegek kamatadóját egy összegben átutalja a számla tulajdonosának országába, így Magyarországra is, miközben ebből az utalásból nem derül ki, hogy az átutalt összegek mely bankszámlák kamatadójából származnak.

Az adószakértő véleménye szerint valószínűleg akkor lehet „rávenni Svájcot és Ausztriát a banktitok teljes feltörésére”, ha az EU 27 országa egységesen lép fel ebben az ügyben.

(Forrás: MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.