Sokszorosára nő a kereskedők adóterhe

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre másként kell kiszámolni a társasági adó (Tao) alapját, ami tovább növeli a kereskedők adóterheit. A Tao-törvénybe így adótöbbszörözés került: az adott áru több adózónál is beszámít a jövedelem-(nyereség-)minimumba. A BDO Magyarország írása példákkal szemlélteti a változásokat.

Jövőre változik a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti jövedelem-(nyereség-)minimum számítása.

A Tao. törvény a fizetendő társasági adó alapját vagylagosan határozza meg. Az általános szabályok alapján az adóalapot az adózás előtti eredmény és az úgynevezett korrekciós tételek (adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek) eredője jelenti. Ugyanakkor a jogalkotó az adózási körbe kívánja vonni a veszteséges, negatív adóalappal rendelkező társaságokat is, ezért 2007-től bevezette a jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózást. Ennek megfelelően, ha az adózás előtti eredmény vagy a társasági adó általános szabályok szerint számított alapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor az adóalany választhat, hogy:

• a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti a társasági adó alapjának és ezután adózik, vagy

• a társasági adó bevallásában nyilatkozatot tesz és továbbra is az általános szabályok szerint számított adóalapot tekinti az adó alapjának, veszteséges működés esetén tehát nem adózik.

A látszólag egyszerű választást, hogy továbbra is a normál adóalap legyen a fizetendő adó alapja, és így veszteség esetén mentesülhessen az adóalany a társasági adófizetés alól árnyalja, hogy a nyilatkozat esetén a társaság bizton számíthat egy társasági adóellenőrzésre a közeljövőben. Ezt elkerülendő az esetek többségében az első lehetőséget választják a társaságok, tehát a jövedelem-(nyereség-)minimum után adóznak.

Mit is jelent mindez? A Tao. törvény alapján a jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel (értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek) 2%-val egyenlő. Az összes bevételt tehát módosítani, korrigálni rendeli el a Tao. törvény, majd az így kapott korrigált érték 2%-át tekinti jövedelem-(nyereség-)minimumnak és az adóalany választása esetén a társasági adó alapjának. A jelenleg hatályos törvény 6.§ (8) bekezdésének a) pontja értelmében az összes bevételt többek között csökkenti az elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és az elszámolt közvetített szolgáltatások értéke. Az egyéb csökkentő tételek különböző speciális elszámolásokhoz kapcsolódnak, amely általánosságban nem igazán fordul elő egy vállalkozás életében (kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere).

Így a fenti szabályozás előnyös volt a kereskedelemben érdekelt társaságoknak, hiszen tulajdonképpen a kereskedelmi árrésük 2%-át jelentette a jövedelem-(nyereség-)minimum értéke, mintegy a hozzáadott érték után adóztak, ha társasági adókötelezettségüket a jövedelem-(nyereség-)minimum után teljesítették.

2015. január 01-től hatályon kívül kerül a Tao. törvény 6.§ (8) bekezdésének a) pontja, így a jövőben a jövedelem-(nyereség-)minimum számítása során az összes bevételt nem lehet csökkenteni sem az eladott áruk beszerzési értékével, sem a közvetített szolgáltatások értékével. Az indokolás szerint a lépéssel a jogalkotó a szektorsemlegességet igyekszik biztosítani és a változtatással a nem kereskedelmi tevékenységet végzők hátrányos helyzetét kívánja orvosolni, akik eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások híján eddig sem tudtak az összes bevételt csökkentő tételt elszámolni. Az indokolás helytállóságát nem megkérdőjelezve, a lépés óhatatlanul adótöbbszörözéshez vezet. Ha pl. a gyártó 100 Ft-ért értékesítette az előállított terméket a kereskedőnek, aki azt 120 Ft-ért adta tovább, akkor eleddig a 100 Ft 2%-a egyszer számítódott bele a jövedelem,-(nyereség-)minimumba, még pedig a gyártónál. A kereskedő csak a saját értéke, a 120 Ft és a 100 Ft különbözetének 2%-ában állapította meg a jövedelem minimumot. A tervezet szerint a jövőben a 100 Ft, már kétszer is beleszámítódik a korrigált összes bevételbe, és annak 2%-a a jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózás esetén két helyen is az adó alapját fogja képezni: a gyártónál és a kereskedőnél is.

Érdemes megemlíteni, hogy a jogalkotó a közelmúltban más adónemek esetén is a kereskedők számára kedvezőtlen intézkedéseket léptetett életbe, amelyek szintén az eladott áruk beszerzési értékéhez és a közvetített szolgáltatásokhoz kapcsolódtak. 2012. december 31-ig ugyanis a helyi iparűzési adó alapjának számítása során a nettó árbevételt teljes mértékben csökkentette az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke. 2013. január 01-től kezdve azonban a nettó árbevétel értékének függvényében ez a két tétel, már csak sávosan regresszív módon, egyre kisebb mértékben csökkenti a helyi iparűzési adó alapját a magasabb árréssel dolgozó kereskedők esetén.

A változásokat az alábbi példán keresztül mutatjuk be:

”A” kereskedő cég nettó árbevétele 18 milliárd Ft és 10%-os árrés szinttel dolgozik, ennek megfelelően az eladott áruk beszerzési értéke 16,2 milliárd Ft. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy más bevétele nem volt a társaságnak, anyagköltséget, alvállalkozói teljesítéseket nem számolt el, és kizárólag belföldi piacokon értékesít. Társasági adófizetési kötelezettségének a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai szerint tesz eleget. Hogyan változott a társaság helyi iparűzési adó és a társasági adó fizetési kötelezettsége 2012-től kezdődően 2015-ig?

A 2012. évben a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a nettó árbevételt teljes mértékben csökkentette az elábé és a közvetített szolgáltatás értéke, így az adó alapja a tulajdonképpeni árrés azaz 1,8 milliárd forint volt, amely után 2%-os kulccsal számolva a fizetendő helyi iparűzési adó 36 millió Ft. 2013-tól az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke már a nettó árbevétel függvényében csak sávosan regresszív módon vonható le, 500 millió Ft és 20 milliárd Ft közé eső nettó árbevétel részhez kapcsolódó elábé és közvetített szolgáltatás maximum a nettó árbevétel rész 85%-ig számolható el adóalapot csökkentő tételként. Ennek megfelelően a 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is a helyi iparűzési adó alapja 1,8 milliárd Ft-ról megnő 2,675 milliárd Ft-ra, a fizetendő adó pedig 36 millió Ft-ról 53,5 millió Ft-ra.

A 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben hatályos rendelkezések szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum számítása során az összes bevételt csökkentette az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke. Az így kapott korrigált összes bevétel 2%-a jelentette a jövedelem-(nyereség-)minimumot és a társaság választása alapján a fizetendő társasági adó alapját is. Ennek megfelelően a három évben a jövedelem-(nyereség-)minimum értéke 36 millió Ft volt, amely után 3,6 millió Ft társasági adófizetési kötelezettség keletkezett. 2015-től a tervezet alapján az összes bevételt már nem lehet korrigálni az elábé és a közvetített szolgáltatások értékével, így a jövedelem-(nyereség-)minimum az ”A” társaság esetében az összes bevételének 2%-a lesz, tehát 360 millió Ft, amely hatalmas növekedést jelent a korábbiakhoz képest. Az adóalap után jövőre 36 millió Ft adófizetési kötelezettség keletkezik az idei 3,6 millió Ft-al szemben.

A változások számszerű hatásait az alábbi táblázatba foglaltuk:

Megnevezés	2012	2013	2014	2015	Változás 2012/2015	Változás 2014/2015
Hipa-alap	1 800 000 000	2 675 000 000	2 675 000 000	2 675 000 000	875 000 000	0
Hipa	36 000 000	53 500 000	53 500 000	53 500 000	17 500 000	0
Jövedelem-nyereség minimum	36 000 000	36 000 000	36 000 000	360 000 000	324 000 000	324 000 000
Tao	3 600 000	3 600 000	3 600 000	36 000 000	32 400 000	32 400 000

A fizetendő adóban bekövetkező ugrásszerű növekedés hatására valószínűsíthető, hogy az eddig a jövedelem-(nyereség-)minimum után adózó kereskedők vállalják az esetleges adóellenőrzés kockázatát és a jövőben élni fognak a nyilatkozat lehetőségével, így nem a jövedelem-(nyereség-)minimum, hanem az ennél alacsonyabb összegű általános szabályok szerinti adóalap után fognak adózni, illetőleg veszteséges működés esetén egyáltalán nem fizetnek társasági adót.

A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior adótanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

---