Szakmai konferencián ingyenes a résztvevők vendéglátása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kell-e szakmai rendezvények ingyenes résztvevőinek vendéglátása után adózni? Az Adó szaklap válasza.

Társaságunk rendszeresen szervez szakmai konferenciákat és workshopokat. A konferenciák költségeit szponzori támogatásokból finanszírozzuk. A rendezvények során a résztvevők vendéglátására is sor kerül.

Vannak résztvevők, akik elsősorban üzleti céllal látogatják a rendezvényeket, ők főként a szponzorok munkavállalói. Ezen szponzorokhoz köthető résztvevők vendéglátásának költségeit a szponzorok felé tételesen ki tudjuk terhelni. Más résztvevőket – akik többnyire informatikai cégek vezetői – ingyenesen látunk vendégül. Az utóbbi résztvevők után társaságunk megfizeti a vendéglátással kapcsolatos adókat.

Kérdésünk arra irányul, hogy helyes-e ezen gyakorlatunk? Mivel számukra a rendezvények elsődlegesen szakmai jellegűek, ezért nem vagyunk abban biztosak, hogy kell-e az utóbbi személyek vendéglátása után egyes meghatározott juttatásként adót fizetnünk.

A személyi jövedelemadózás kapcsán abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében – a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapelveinek figyelembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. § (3) bekezdés].

Hirdetés

Töltse le ingyenesen „A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban.Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része!

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni.

Tehát, ha a cégük által szervezett rendezvényen egyes magánszemélyek ingyenesen vesznek részt, amelynek során ingyenesen biztosított a vendéglátás (étel-, italfogyasztás) is, akkor a juttatás szokásos piaci értéke a magánszemély bevételének minősül.

Az Szja tv. 3. § 26. pontja szerint reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem, azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) után a személyi jövedelemadó a kifizetőt terheli. Az egyes meghatározott juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa [Szja tv. 69. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont].

Az adóalapként meghatározott összeg után a kifizető 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pont, 2. § (1) bekezdés, 3. § (4) bekezdés].

Lényeges azt is meghatározni, hogy az ingyenes juttatásnak mely személy a tényleges juttatója, kifizetője.

Az Szja tv. 3. § 81. pontja, illetőleg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 31. pont a) alpontja szerint kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.

Az Art. 58. § (1) bekezdése alapján az adót annak esedékességekor ugyanis az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez.

A levelében közöltek szerint a rendezvény költségeit a konferenciákon megjelenő szponzorok biztosítják. A szponzorok munkavállalói kapcsán az egyes szponzorok felé áthárítják az ételek és italok költségeit. A másik személyi kör vendéglátásának költségeit viszont társaságuk biztosítja a magánszemélyek részére. Ennek alapján a rendezvényen a szponzorok munkavállalóin kívül ingyenesen részt vevő magánszemélyek részére történő ingyenes juttatások (az előadásokon való ingyenes részvétel az elfogyasztott étel, ital költségei) tekintetében cégük minősül kifizetőnek. A szponzorok munkavállalói részére az ingyenes juttatások tényleges juttatója a szponzor lesz. A szponzorok részére az ingyenes juttatások értékéről társaságuknak kell kiállítani igazolást annak érdekében, hogy a szponzorok eleget tudjanak tenni az adókötelezettségüknek.

Tekintettel azonban arra, hogy cégük minősül kifizetőnek az olyan résztvevők tekintetében, akiknél a juttatások költségei nem kerültek részletesen áthárításra a szponzorokra, ezért a rendezvényükhöz kapcsolódó, a részt vevő magánszemélyek részére adott, Szja tv. 70. §-a szerinti juttatásokkal összefüggő közterheket a társaságuknak kell teljesítenie. (2022. október 20.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

− Szja tv. 1. § (3) bekezdés

− Szja tv. 7. § (1) bekezdés b) pont

− Szja tv. 3. § 26. pont

− Szja tv. 70. §

− Art. 7. § 31. pont a) alpont

− Art. 58. § (1) bekezdés

---