Számlaadat-szolgáltatás: mit lát a NAV?

Az adóalanyok számlázórendszere által beküldött, kiállított számlákról júliustól valós idejű adatok érkeznek a NAV-hoz. 

Az adóhatóság számára ezzel pontosan látható lesz, hogy egy-egy cég számlái mennyiben felelnek meg a számlákra vonatkozó tartalmi és formai előírásoknak, a számlázóprogram megfelelően működik-e, vagy az is, hogy a megbízható, vagy éppen a kockázatos minősítésű adózók számláik alapján mely cégekkel állnak üzleti kapcsolatban. 

Milyen számlázási kötelezettségek kerülnek ellenőrzés alá? 

A valós idejű számlaadat-szolgáltatásnak megvannak a maga előzményei, és ezeket érdemes áttekinteni elsősorban a számlázóprogramokkal szemben támasztott követelmények szempontjából.

Belföldi összesítőjelentés

2012 óta létező jogintézmény a számlakibocsátók és a számlabefogadók esetében egyaránt a belföldi számlákra vonatkozó belföldi áfa-összesítő jelentés. Ennek összeghatára folyamatosan csökkent, jelenleg 1 millió forint.  2018. július 1-től ez a küszöb 100 ezer forint lesz.

Kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos sorszámozás követelménye

Közel két évtizede létezik az a szabály, amely előírja, hogy a számlázóprogramnak kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást kell biztosítania (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 8. §-a). A számlázóprogramnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátása esetén a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania. 

A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha:

• A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, és 
• a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 
• A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla, Számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat, illetve egyéb, az Áfatörvény tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyletről kibocsátott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

A számlázóprogram kötelező bejelentése

Viszonylag újkeletű, 2015-től belépő követelmény a számlázóprogram NAV-hoz történő bejelentése. A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet szerint az adóalany az általa használt számlázóprogram alábbi adatait köteles bejelenteni: 

• nevét, azonosítóját
• fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
• értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
• beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját. 

A bejelentést legkésőbb 4. pont szerinti időpontot követő 30 napon belül kell az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Az adóalany köteles a használatból kivont számlázóprogram adatait, illetve a használatból történő kivonásának időpontját is 30 napon belül az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A számlázóprogramot csupán bejelenteni kell az adóhatóságnak, engedélyeztetni nem kell azt.

Kötelező adatexport-funkció 

2016-tól érvényes újabb követelmény az adatexport-funkció kialakítása a számlázóprogramokban. A számlázóprogramnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető. A kezdő és záró dátumok megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve két számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra vonatkozó adatoknak exportálhatónak kell lennie. Az adóhatóság a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizheti, hogy a számla kiállítója – próbajelleggel – az adóhatóság jelenlétében bocsát ki számlát.

Mi változik a fenti kötelezettségek közül valós idejű számla-adatszolgáltatás miatt? 

A 2018. július 1-től hatályba lépő valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség várhatóan nem érinti: 

• a kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos számlasorszámozás követelményét, 
• a számlázóprogram bejelentését, és
• várhatóan változatlan marad az adatexport-biztosítási kötelezettség is, hiszen az adatexportot az összes kibocsátott számlára kell tudni teljesíteni, míg a valós idejű számla-adatszolgáltatás csak olyan belföldi adóköteles, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok felé teljesített ügyletekre vonatkozik, ahol az áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. 

Az új rendszer kiváltja viszont a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását (a számlabefogadók összesített adatszolgáltatása változatlanul megmarad).

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.