Számlagyárat kapcsolt le a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bűnszervezet tagjai 23 gazdasági társaság nevében mintegy száz vállalkozás számára állítottak ki nagyjából két és fél ezer, főként alkatrészekről, műszaki berendezési tárgyakról, építési munkákról, ruhaneműkről szóló fiktív számlát. A számlagyárat egy ismert kiskunfélegyházi vállalkozó irányította, de a neki segédkezők is tisztában voltak a csalással.


A közlemény szerint a fiktív számlákra a Békés megyei adóellenőrök egy orosházi cég ellenőrzésekor figyeltek fel. Az adatok egy budapesti könyvelőirodához vezettek, ahol egy teljes számlagyár tevékenységére bukkantak. A gyanú szerint egy 44 éves budapesti nő az irodájával kapcsolatban álló cégeknek és más gazdasági társaságoknak fiktív számlákat kínált jutalék ellenében.

A pénzügyi nyomozók az iroda vezetőjének lakásán és további 30 helyszínen bélyegzőket, hamis számlákat, könyvelési anyagokat foglaltak le. Az elkövetők által okozott kár megtérülésére több mint 600 millió forint értékben foglaltak le gépjárműveket, ingatlanokat, készpénzt és műszaki gépeket – áll a közleményben.

A Békéscsabai Járásbíróság az ügyben érintettek közül négy embert előzetes letartóztatásba helyezett a napokban, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt.

(Forrás: MTI)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a napokban vádemelési javaslattal fejezett be egy nyomozást, amit bűnszervezetben elkövetett több mint 240 millió forint adócsalás, valamint 162 millió forint értékű pénzmosás, továbbá más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt indított.

A megrendelők rendszeresen jelezték fiktív számla igényüket a bűnszervezet irányítójának, majd a számlák összegét átutalták a számlázó társaság bankszámlájára. Ezt a pénzt több személy készpénzben felvette és átadta a számlagyár irányítójának, aki a pénzből megtartotta saját jutalékát, a többit pedig visszajuttatta a feladónak. A valótlan tartalmú számlák beépítésével általános forgalmi adó és társasági adó fizetési kötelezettségüket csökkentették a vállalkozások.

A bűnszervezet vezetőjét és társait munkavállalóként bejelentették a számlagyári társaságoknál, hogy munkabér címén kiugróan magas összegeket tudjanak felvenni. A munkabérből származó jövedelmüket személyi jövedelemadó bevallásukban feltüntették, azonban adófizetési kötelezettségüknek csak minimális részben tettek eleget, így akarták az adócsalásból származó pénzt tisztára mosni.

A pénzügyi nyomozók az érintett társaságoknál adóellenőrzést, a bűnszervezet fejénél pedig vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek és 250 millió forintot azonnal zároltak a költségvetésnek okozott kár biztosításaként. A feltárt bűncselekmények bűnszervezetben történő elkövetése miatt a törvény akár 16 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.

Forrás: NAV sajtó


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.