Számvitel változások a beszámoló tükrében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltban többször is módosították a számviteli törvény előírásait. A beszámoló készítés közeledtével ezeket a módosításokat foglalja össze az Adó-Kódex legújabb, Számvitel 2008 címet viselő kiadványában megjelent cikk.

A könyvvizsgálatra vonatkozó előírások megújítása kapcsán felülvizsgálták a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát. Az új előírások szerint 2008-tól – főszabályként – akkor nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a következő két feltétel együttesen fennáll: az éves nettó érbevétel nem haladja meg a 100 millió forintot, és az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.

A két feltétel együttes fennállása alapozza meg a mentességet. Indokolt utalni ugyanakkor arra, hogy bizonyos gazdálkodók esetében továbbra is fennmarad a mentesítési lehetőség nélküli könyvvizsgálati kötelezettség. A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása ugyanakkor megszüntette azt a követelményt, hogy a részvénytársaságoknak – pusztán a cégforma miatt – minden esetben könyvvizsgálót kell választaniuk. A könyvvizsgáló alkalmazása csak akkor kötelező, ha azt külön jogszabály (például a számviteli törvény), vagy a társasági szerződés előírja.

A könyvvizsgáló díjak nyilvánossága
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatáért felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által az üzleti évben egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők a könyvvizsgáló(k)nak fizetett összegeket csak összevontan kötelesek megadni.

A megbízatás megszűnése és a könyvvizsgáló helyettesítése
A könyvvizsgálói megbízatás csak megfelelő indok (így különösen: szerződésszegés) alapján mondható fel. Fontos hangsúlyozni, hogy a számviteli, könyvvizsgálói véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak. A gazdálkodó az ok megjelölésével köteles közölni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a megbízatás időtartama alatt lemondott, vagy, ha a megbízatást a gazdálkodó felmondta.

Ha könyvvizsgáló céget választ a gazdálkodó a könyvvizsgálat ellátására, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetén – helyettes könyvvizsgálót lehet kijelölni. A helyettesként is csak kamarai tag jelölhető ki, akinek meg kell felelnie a helyettesítendő könyvvizsgálóval szemben támasztott feltételeknek is.

A számviteli újdonságokkal foglalkozó cikkben részletesen olvashatnak a tavalyi adómódosítások között elfogadott változásokról, így az elektronikus letétbe helyezés és közzététel 2009-től kötelező szabályairól és az adminisztrációs és nyilvántartási egyszerűsítésekről.

---