Szinán az építész, aki adó volt

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2017. november 17.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mimar Szinán az iszlám építészet legnagyobb alakja. Tevékenységét a XVI. században fejtette ki, összesen 476 épület, építmény fűződik a nevéhez, amelyek közül majd kétszáz ma is megvan. Saját épületei mellett az utódokra gyakorolt hatása is jelentős, a későbbi századok építészete alapvetően az ő műveit másolta, adaptálta, így Szinánt tekinthetjük az iszlám építészet legjelentősebb megújítójának is.


A jelentős épületek létrehozásához gyakran adózással kapcsolatos érdekességek is társulnak. Így volt ez a konstantinápolyi Hagia Sophia székesegyházzal, amelynek létrejöttét egy adólázadásnak (is) köszönhetjük, a római Szent Péter-bazilika építése pénzügyi fedezetének előteremtése hozzájárult a reformáció folyamatához, de megemlíthetjük a londoni Szent Pál székesegyházat is, amelynek építését a szénre kivetett adóból finanszírozták.

Hogy hogyan lett Szinán, az építész személye adó? Erről majd egy kicsit később!

Mimar Szinan a Nagy Építész

Az iszlám építészetről

Az iszlám képzőművészet legjelentősebb alkotásai az épületek és azok díszítőművészete. Már a korai iszlám is jelentős épületeket hozott létre, elegendő, ha csak a spanyolországi Cordobában található nagymecsetet megemlítjük, amelyet az iszlám kialakulását követően egy évszázaddal, a VIII. században kezdtek építeni.

A legjelentősebb iszlám építészeti alkotások a következő épületfajtákban jelentek meg:

  • Mecset (Mekka, Damaszkusz, Cordoba, Jeruzsálem, Isztambul, Pécs stb.), amely az iszlám vallásgyakorlás szent helyszíne (a templom kifejezés ebben az esetben nem szinonima!). A dzsámi egyes kitüntetett mecsetek elnevezése.
  • Minaret, általában magas toronyjellegű építmény, amelyből a müezzin hívja imára a hívőket. Minaret több is található Magyarországon is, így Pécsett, Egerben, Szigetváron, Érden és Esztergomban is.
  • Uralkodói paloták. Ennek két legismertebb példája az isztambuli Topkapi, illetve a Granada melletti Alhambra. Az utóbbinak a kertje, a Generalife is szép iszlám alkotás, és egyáltalán nem mellékesen kiváló vízmérnöki munka.
  • Hammám (hamam), vagy magyarul fürdő. Az iszlám különösen nagy gondot fordít a tisztálkodásra, ezért ahol megjelentek a vallás követői, fürdőket is építettek. Budapesten több régi török fürdő is van, talán a legismertebbek a Rudas-, a Király- és a Rác-fürdő.
  • Medresze, vagy iskola. Az iszlám oktatás gyakran a mecsetben történt, de gyakran a mecset mellett létesített iskolaépületben.
  • Bazár. A kereskedés helyszínéül szolgáló épületegyüttesek ma is kedvenc célpontjai az iszlám országokba látogató turistáknak, de a helyi kereskedelemnek is fő helyszínei ezek.
  • Karavánszeráj. Az utazók megpihenését, biztonságát szolgáló épületeket egynapi járóföldre építették meg egymástól a kereskedelmi útvonalakon.
  • Türbék vagy síremlékek. Az iszlám vallásúak eltemetik halottaikat. A sírhelyet gyakran csak egy kővel jelölik meg, de előfordul a sírhoz kapcsolódó kőből készült emlékmű (sírkő) is. A nevesebb személyeknek a sírhely mellé, vagy annak közelében gyakran emeltek síremlék-jellegű épületet, ezeket nevezzük türbéknek. Budapesten is van ilyen, Gül Baba türbéje a II. kerületben található.

A Szelim nagymecset Edirnében

Az iszlám épületeket különleges díszítésekkel látták el. Általában tartózkodnak az állatábrázolástól, még inkább az emberek ábrázolásától (Mohamed ábrázolása, arcának megjelenítése különösen tiltott). A díszítőművészetben ezért gyakran növényi ornamentikát, geometriai mintázatokat, illetve az arab írás kifinomult kalligráfiai módszereit alkalmazzák. Sokszor ezeket vegyesen is. A korábban említett Alhambrában a matematikailag elképzelhető mind a 17 síklefedésre találhatunk példákat.

A díszítés anyagválasztásánál a kőfaragást, csempézést, mozaikkészítést, stukkók készítését, intarziákat, illetve festett díszítéseket egyaránt használnak.

A gyermektized vagy devsirme

A török birodalomban a XIV. században I. Murád szultán rendelte el a janicsárság létrehozását. A törökök által meghódított területekről fiúgyermekeket gyűjtöttek, főleg keresztényeket. A gyermekeket tizedjelleggel egyfajta adóként kellett átadni a szultán hivatalnokainak. A begyűjtött gyermekeket körülmetélték, áttérítették az iszlám hitre, majd ezt követően tanították, képezték őket. A képzést követően besorozták őket janicsároknak, de a hivatalnokok egy része is közülük került ki.

A Szelim nagymecset kupolája

A kitanított fiúknak biztos megélhetést jelentett akár a katonai szolgálat, akár a hivatalnoki pálya, a szultánhoz halálukig hűségesek maradtak.

Szinán életpályája

Szinán eredetileg Joseph néven született 1490 táján (a források ebben meglehetősen bizonytalanok, 1489 és 1499 közé teszik a születési dátumot, leggyakrabban az 1490-es dátumot jelölik meg). Családja ortodox keresztény volt, valószínűleg görög eredetű, bár az örmény, sőt az albán származás is megjelenik az irodalomban.

Valahol Anatóliában született a Karaman Eyaletben (Kappadókia), és a mai Kayseri melletti Ağırnasban nőtt fel. Apja ács és kőfaragó volt, az ifjú Szinán is ezt a szakmát tanulta ki. Feltételezések szerint a kappadókiai barlanglakásokban figyelte meg a mennyezeti részeket, ez adott számára később inspirációt a kupolaszerkezetek kialakítására.

A szultán 1412-ben elrendelte Anatóliában a devsirme szedését. Szinán így került Isztambulba. A janicsáriskolához már túlkoros volt, ezért más típusú képzést kapott, illetve ekkor nevezték át Szinánra is.

Az 1510-es évek végén valószínűleg részt vett I. Szelim szultán utolsó, rodoszi hadjáratában is, de ez a szultán halála miatt 1520-ban félbeszakadt.

A Szelim nagymecset belső tere

Az új szultán, I. (Nagy) Szulejmán (1520-1566) számos hadjáratot indított, ezekben Szinán is részt vett. Így eljutott Magyarországra is. Ott volt Nándorfehérvár 1521-es elfoglalásakor és a mohácsi csatában is. Képzettsége révén részt vett hidak, erődítmények építésében, sőt hajótervezésben is. Az ostromok alkalmával a várak, erődítmények gyenge pontjait kutatta, ahol a törökök könnyebben tudtak ágyútüzet követően eredményes támadást indítani.

Szinán eljutott a török birodalom keleti részeibe is, illetve Kairóba is.

Amikor 1539-ben Çelebi Lütfi pasa lett a nagyvezír, ő kinevezte Szinánt egy építészeti részleg vezetőjének. Ekkor rangja már pasa volt. Feladata az utakkal, hidakkal, vízművekkel (pl. vízvezetékek) kapcsolatos építési és karbantartási munkálatok irányítása, felügyelete volt.

Szinán szép lassan átszervezte hivatalát, jelentős szakmai apparátust hozott létre, és ez lehetővé tette, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos feladatok mellett jelentős építészeti megbízásokat is képes legyen teljesíteni. A szakember-utánpótlást építészeti iskola létrehozásával segítette.

Ezt a hivatalát Szinán egészen 1588. július 17-én bekövetkezett haláláig megtartotta (ha 1490-ben születet, akkor halálakor 98 éves volt), Nagy Szulejmánt követően még két további szultánt, II. Szelimet (1566-1574) és III. Murádot (1574-1595) is szolgálta.

Az általa tervezett Szulejmán-mecset közelében temették el, maga tervezte türbéje ma is itt található.

Mimar Szinán türbéje

Nevét bővebben Mimar Szinánként, azaz Szinán Építészként, vagy még bővebben Mimar Kodzsa (Koca) Szinánként, azaz Szinán Nagy Építészként is szokták írni.

Szinán emlékezete ma is él. Az 1982 és 1995 között forgalomban lévő 10 000 lírás török bankjegyen az ő portréja látható, de az isztambuli Képzőművészeti Egyetem is az ő nevét viseli, illetve a Merkúr bolygón krátert neveztek el róla.

Szinán az építész, a 10 000 lírás hátoldalán

Szinán, az építész

Szinán által tervezett épületek, építmények száma összesen 476 darab, ebből 196 ma is létezik. Elhelyezkedésüket tekintve az egész akkori török birodalom területén megtalálhatóak voltak ezek az építmények, így Magyarország területén is volt épülete (Szeged területén, ma már nem létezik). Érdemes a legfontosabbakat felsorolni, hogy milyen építményekről is van szó:

  • 94 nagymecset ( camii ),
  • 57 főiskola,
  • 52 kisebb mecset ( mescit ),
  • 48 fürdőház ( hamam ),
  • 35 palota ( saray ),
  • 22 síremlék ( türbe ),
  • 20 karavánszeráj ( kervansaray ; han ),
  • 17 nyilvános konyha ( imaret ),
  • 8 híd,
  • 8 raktárépület vagy magtár,
  • 7 korániskola ( medrese ),
  • 6 vízvezeték,
  • 3 kórház ( darüşşifa ).

Szinán majdnem 50 évig volt főépítész, de ezt csak úgy tudta végrehajtani, hogy jelentős kisegítő apparátussal dolgozott, akik közül sokan besegítettek a tervezésbe és a kivitelezés felügyeletébe is.

Szinán legismertebb műve az isztambuli Nagy Szulejmán mecset, de ő maga legjelentősebb művének az edirnei (magyarul Drinápoly) Szelim mecsetet tartotta. A mecsetépítéshez a Hagia Sophia székesegyházban folytatott tanulmányokat, és büszke volt arra, hogy az edirnei mecset

kupolája nagyobb, mint az egy évezreddel korábban épült Hagia Sophiáé (igaz a különbség csak centiméterekben mérhető).

A Szulejman-mecset Isztambulban

A mecsetépítésben a kupolaépítést fejlesztette tökélyre, ahol a főkupolát oszlopok tartották, de oldalsó támasztékként félkupolákat alkalmazott, amelyeket további kisebb kupolákkal támasztott meg. Ezzel hatalmas belső tereket hozott létre, a kupolákon lévő számos ablaknyílás pedig beengedte a fényt.

Az építészetben Szinán kísérletezett, több változatot is kipróbált, a tudományos módszereket ekkoriban még nem alkalmazták. Ugyanilyen kísérletező módszereket alkalmazott az építészetben Szinán két kortársa, Michelangelo és Leonardo da Vinci is.

Szinán részére a szultánok mindig biztosították az építkezések anyagi feltételeit, ehhez bőséges lehetőséget biztosítottak a meghódított területek kifosztásai, majd az ugyanezeken a területeken szedett adók.

Szinán halála után az iszlám építészet hanyatlásnak indult. Tanítványai legfeljebb az ő elgondolásait tudták érvényesíteni, a továbbfejlődésre már nem voltak képesek. A tanítványok közül a legjelentősebb alkotást Szedefkár Mehmed építette, ez az isztambuli Ahmed szultán mecsetje, közismert nevén a Kék mecset.

Szokoli Mehmed pasa hídja a boszniai Višegradnál. A hidat Szinan tervezte. A hídról szóló regényéért (Híd a Drinán) Ivo Andric Nobel-díjat kapott.

Irodalom:

A díszítések szerepe a muszlim művészetben és építőművészetben 

A Nagy Építész: Szinán Pasa

Wichmann, Brian: Symmetry in Islamic Geometric Art 


Kapcsolódó cikkek:


Cafeteria: a 2019-es választék (x)
2019. március 18.

A béren kívüli juttatások idei választékát, a közlekedési eszközök és az áfa kapcsolatát, és az innovációs járulék hatályos szabályozását tekinti át többek között részletesen legfrissebb, 2019/3. számában az Adó szaklap.

NAV-figyelő, 11. hét: minden az szja-bevallásról
2019. március 18.

Az szja-bevallással kapcsolatos összes fontos kérdést tisztázta a NAV. Az adóhatóság ezen túl közölte a magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumokat és szabályokat.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Összefoglaló áttekintés
2019. március 14.

Róma örökösei vagyunk! Összesen tizennyolc írásban ismertettük, elemeztük a Római Birodalom adózástörténetét, Róma alapításától Konstantinápoly bukásáig. A 2206 év jelentőségét nem csak az évek száma adja, sokkal inkább az, amit Róma a mai világra hagyományozott. A mai nyugati világban (amit annak tekintünk) gyakorolt politika, gazdasági működés, jog, kultúra, vallás, sőt egyes esetekben a nyelv is mind visszavezethetők erre az államalakulatra.