Szja-bevallás: hét tipp a sikeres kitöltéshez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadó bevallása során továbbra sem lehet hátradőlni. Minden évben újabb és újabb változásokkal találkozhatnak a bevallás kitöltői, illetve sokszor az okoz bizonytalanságot, hogy többen a 2013. évi hatályos szabályokat keresik az előző évre vonatkozó bevallás kitöltése során.


Ilyenkor bizony egyszerre van szükség az időutazás képességére és az alapos tájékozódásra, s ezt hivatott segíteni a 1253-as bevallás kitöltési útmutatója, azonban ennek áttekintése nem kis feladat: az idei kitöltési útmutató 275 oldalas! Erre való tekintettel 7 pontban próbáltuk összeszedni azokat a legfontosabb változásokat, amikre érdemes figyelni.

1. Bár az adózók szinte kivétel nélkül már év közben igényelték a családi kedvezmény érvényesítését, az éves bevallás benyújtásakor is érdemes utánaszámolni, hogy valóban a nekünk járó kedvezményt vettük-e igénybe tavaly. Ismeretes: az egy- és kétgyerekes családokban havi 62 500 forinttal lehet csökkenteni a személyi jövedelemadó alapját, míg a három vagy még több gyermeket nevelők minden porontyuk után 206 250 forintnyi mérséklésre jogosultak.

Ez valójában tavaly minden gyerek után 10, illetve 33 ezer forintnyi növekedést okozott a havi nettó jövedelemben. A 1253-as bevallás 3-as lapján tehát mindenképpen fel kell tüntetni a gyermekek személyes adatait, megelőzendő, hogy az adóhatóságnak kétsége támadjon az adóalap-csökkentés jogszerűségéről.

A bevallással felül lehet egyébként bírálni a kedvezmény korábban bejelentett megosztását is a szülők vagy élettársak között.

2. A tavalyi év során már nem volt lehetőség az adójóváírás érvényesítésére, így ezt a korábban népszerű, adófizetési kötelezettséget csökkentő tételt már senki ne keresse a nyomtatványban.

3. A személyi jövedelemadó kulcsa már 2011-óta 16 százalék. Azonban az adóalap-kiegészítés a tavalyi évben már, vagy a mából visszatekintve még sávos volt. Az 1,27-szeres szorzót – az úgynevezett szuperbruttósítást – csak a 2 424 000 forintot meghaladó jövedelemrész után kellett alkalmazni, az alatt valóban 16 százalék volt a személyi jövedelemadó terhelés.

4. A 2012-es évtől ismét levonható az adóköteles bevételből elismert költségként a külföldi kiküldetés után kapott napidíj 30 százaléka, de naponta legfeljebb 15 EUR.

5. Lakás bérbeadása esetén 2012. január 1-jétől levonható a magánszemély bérbeadóhoz befolyó bérleti díjból az ugyanazon magánszemély által más településen lakásbérlés címén kifizetett összeg. Ennek feltétele, hogy a bérleti idő meghaladja a 90 napot és ezt a költségét az illető magánszemély más tevékenységgel szemben nem kívánja érvényesíteni.

6. A 2012 óta érvényes főszabály szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ingó vagyontárgyak üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem. Fontos változás azonban, hogy az ilyen jellegű jövedelem kikerül a bevallási kötelezettség alól, ha az ingóság értékesítése után elszámolt bevétel éves szinten nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra sem kell bevallani a 200 ezer forintot el nem érő ingóértékesítésből származó jövedelmet.

7. A 2012-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásunk kitöltésekor figyelni kell arra is, hogy önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít az ingatlanok gazdasági tevékenység keretében történt értékesítése.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.