Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2600 adózó önként rendezte 5,7 milliárd forintnyi kötelezettségét – jelentette be Tállai András államtitkár.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban ellenőrzés helyett önellenőrzésre buzdította a szabályokat tévesen alkalmazó adózókat. A segítő jellegű ellenőrzés eredményeként 2600 adózó önként rendezte 5,7 milliárd forintnyi kötelezettségét, így mentesült az adóhatósági szankcióktól – mondta Tállai András.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a NAV szervezetének 2016-os átalakításában a fő szempont egy ügyfélbarátabb szervezet létrehozása volt. A szemléletváltás már a tavalyi ellenőrzéseknél is megjelent.
„A revizoroktól egy éve azt kértem, hogy ha a körülmények lehetővé teszik, akkor az ellenőrzés segítse az önadózást, és a vállalkozás, a magánszemély érdekére éppúgy legyen tekintettel, mint az államkasszáéra” – emelte ki Tállai András.
Elmondta, hogy a kiválasztás a bevallásban szereplő és az adóhivatali adatok összevetésekor tapasztalt eltérések alapján történt. A revizorok a jóhiszemű, de a szabályokat tévesen alkalmazó vállalkozásokat, magánszemélyeket segítették azzal, hogy átfogó, adóhiány feltárására irányuló ellenőrzés helyett felhívták a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, amelyeket az érintettek önellenőrzés keretében rendezhettek, így mentesültek a szankcióktól.
A tévesztő adózóknak így gyakorlatilag csak az „elfelejtett” adót kellett megfizetniük, valamint a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot. Ha az ellenőrzéskor tárta volna fel a hivatal a hiányosságot, akkor az eltitkolt adó, azaz az adóhiány megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírságot, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékot is kiszabhat a NAV – tette hozzá Tállai András.
A vizsgálatok közül néhányat kiemelve az államtitkár elmondta, hogy több cég is a törvényben előírt mértéket meghaladva veszteségelhatárolással csökkentette társasági adóalapját. A magánszemélyeknél a leggyakoribb tévesztés az adókedvezmények igénybevételénél volt. A tévesztők mind éltek az „ügyfélbarát ellenőrzés” kínálta lehetőséggel, és az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg megfizették a közterheket – mondta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy 2017-től az önadózásban még nagyobb segítségre számíthatnak a vállalkozások és a magánszemélyek NAV-tól. Az idén a törvényben rögzített támogató eljárás kerül előtérbe, amelynek lényege, hogy az adóhivatal munkatársai a kockázatelemzés során feltárt anomáliák esetén – ellenőrzés helyett – az adózóknak javasolhatják az önellenőrzést, felkínálva ehhez, ha szükséges a szakmai támogatást is.
(MTI)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!