Tanulságos adóellenőrzések
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adóellenőrzés szaklap 2008/10. számában megjelent jogesetek közül válogattunk, érdemes beleolvasni az adóellenőrök gyakorlati tapasztalatiba.
A jogesetek ismertetése előtt a cikk szerzője elöljáróban megjegyzi, hogy az adózók által elkövetett mulasztásokat követő szankciókkal (pl. mulasztási bírság, üzletlezárás) az ügyek nem zárulnak le. A megismert körülmények alapján az adóhatóság elrendelheti a bevallások utólagos adóvizsgálatát, illetve a revízió által feltárt tényállásokra tekintettel büntető feljelentést is tehet.
Asztalosüzem feketén
Lakossági bejelentés szerint egy magánszemély évek óta végez asztalosipari tevékenységet, bejelentkezési kötelezettségét nem teljesítette, és több embert is foglalkoztat. Az adóellenőrök a helyszíni szemle során hatalmas méretű asztalosipari üzemet találtak, többmilliós gépparkkal felszerelve. Az ellenőrzés időpontjában a bejelentett személy a helyszínen tartózkodott, így a jegyzőkönyv felvételére családi házának télikertjében került sor. A revízió megállapította, hogy asztalosipari tevékenységét nem vállalkozás keretében végzi. Adószámmal, vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik, adóköteles tevékenységét az adóhivatalnak nem jelentette be. Utolsó bejelentett munkahelye 1994-ben volt, azóta alkalmi munkákból és az otthon végzett feketemunkából tartja fenn magát és családját.
Tevékenysége két részből tevődik össze: egy dunántúli őstermelőtől rönkfát vásárol (éger, tölgy, cseresznye), melyet egyrészt deszkára fűrészelve hirdetési újság útján értékesíti, másrészt bejárati ajtókat, korlátelemeket stb. készít. Az általa végzett munka nagyüzemi jellegét bizonyítja, hogy a helyszíni ellenőrzéskor a többmilliós értéket képviselő gépparkon túl, az említett fafajtákból megközelítőleg 100 köbméter volt raktáron. Nyilatkozata szerint tevékenységéből származó bevétele csak családja megélhetését fedezi. Az adóellenőrök a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján vagyonosodási vizsgálat megindítását is kezdeményezték.
Baráti segítség a panzióban
A revizorok ellenőrzést végeztek egy bt. által működtetett panzióban. Az ellenőrzés helyszínén három személyt találtak munkavégzés közben, akiket nyilatkoztattak az őket foglalkoztató adóalanyra vonatkozóan. Az OEP tájékoztatása szerint a helyszínen tartózkodó dolgozók közül két főt bejelentettek, a harmadik személy előadta, hogy ő a család barátja, csak aznap segített, fizetést nem kap.
Az ellenőrzés a bevont számlatömbök alapján megállapította, hogy a segítő személy többször is állított ki bizonylatokat, azonban a rendelkezésre álló adatok szerint nem volt bejelentve. A vizsgálat bekérte a társaság által használt bizonylattömböket és a bizonylatokon szereplő aláírások alapján további három fő alkalmazását állapította meg 2005. és 2006. évre vonatkozóan. Ezeket az alkalmazottakat szintén nem jelentették be.
Az adóhatóság eljárása során feltárta, hogy a bt. beltagja ugyanott lakik, ahol a panzió is működik. A lakás és a vendégek által használt szobák, faházak műszakilag elkülönülnek egymástól. Így az adóhatóság a vendégszobák, vendégházak lezárását rendelte el 12 napra, nem foganatosítva a lezárást a közös helyiségekre (előtér, étkező, kazánház).
Van számla, nincs számla
Egy varrodával és üzlettel is rendelkező kft-nél leltárellenőrzést végeztek az adóellenőrök. Megállapították, hogy a varroda és az üzlet között a készlet, áru mozgásáról, szállításáról semmilyen bizonylat-nyilvántartás nem készült, annak ellenére, hogy a ruházati kereskedésben a termelő üzemben előállított saját termékeket is forgalmaztak. A közel egy millió forint értékű áruról beszerzési bizonylat nincs, illetve nem szerepel az adózó leltárában.
Adózó a leltáregyeztetéskor jegyzőkönyvben elismerte, hogy a saját előállítású termékek adminisztrációja, bizonylatolása szabálytalan. Továbbá azt is elismerte, hogy a fenti érték nem szerepel a leltárában, illetve ezekről beszerzési bizonylatot bemutatni nem tud.
Az üzletlezárás egyeztetésekor a kft. ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy a már említett árucikkek beszerzése évekkel ezelőtt történt, azokról beszerzési számlával rendelkezik, melyet be kíván mutatni. Ennek ellenére a bizonylatok becsatolására – többszöri felhívásra – sem került sor. Az adóhatóság a bizonylati fegyelem megsértése miatt mulasztási bírságot szabott ki és 12 napra lezárta az üzletet.
Az ügyvezető fellebbezést nyújtott be, amelyben előadta, hogy az üzlet lezárását alkotmányellenesnek tartja, korlátozza a saját és 14 alkalmazottjának a munkához való jogát. Sérti a személyiségi jogait, mert a szankció alkalmazásának tényeit az APEH az üzlet bejáratán feltünteti, s ezzel nyilvánosságra hozza a jogvitát. Szerinte a vállalkozás törvényszegést nem követett el. A másodfokú adóhatóság a határozatot a bírság és az üzletlezárással kapcsolatosan törvényesnek ítélte és helybenhagyta. Az adózó további jogorvoslati lehetőségével nem élt.
A profilváltás eredménye milliárdos forgalomnövekedés és büntetőeljárás
A 2003-ban minimális törzstőkével alakult társaság fő tevékenysége máshová nem sorolt egyéb speciális gépgyártás volt, majd tevékenységi körét számítógép szoftver nagykereskedelemre változtatta. A profilváltást követően milliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolított számítástechnikai termék nagykereskedelem címén.
A bevallott forgalmak ugrásszerű növekedése miatt és a számlákban megjelölt gazdasági események valóságtartalmának megállapítása érdekében szükségessé vált a cég tevékenységének teljes körű vizsgálata. A revízió részletes ellenőrzést folytatott le többek között az áruszállítás, a pénzügyi elszámolások, az áru eredetének, valamint az ügyletben részt vevő valamennyi társaság szerepének a tisztázása érdekében mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon. A láncolat kétirányú vizsgálata során a revízió megállapította, hogy az értékesítési láncolatban megjelenő áruk eredete, az importáló vagy a gyártó személye nem fellelhető vagy nem ismert. Az adóhatóság megkísérelte a gyártó vagy importáló céget felkutatni, azonban az értékesítési láncolat felgöngyölítése a láncban szereplő egyik betéti társaságnál megakadt, az árubeszerzés megtörténte nem volt bizonyítható.
Az APEH kérésére a spanyol adóhatóság ellenőrzést végzett a társaság által beszállítóként megjelölt spanyol cégnél, és megállapították, hogy a spanyol társaság számítástechnikai terméket soha nem értékesített, a vizsgált vállalkozással soha nem állt kapcsolatban.
A láncolatban résztvevőknek az ügyletre vonatkozó nyilatkozatai a kereskedés alapvető körülményeit – a szállítás, a pénzügyi rendezés idejét és módját, vagy a kapcsolattartó személyét – illetően ellentmondásosak voltak. A feltárt tények, az ellentmondásos nyilatkozatok alapján bebizonyosodott, hogy a számlákban feltüntetett gazdasági események nem valósultak meg, a láncolatban megjelenő számlák nem hitelesek. Megállapították továbbá, hogy az ügyletben részt vevő cégek működése gazdaságilag nem életszerű, a tevékenység végzéséhez szükséges milliárdos tőke nem állt, nem állhatott a résztvevők rendelkezésére. A társaságok létrehozásának valódi célja a gazdasági működés látszatának megteremtése, a láncolatban működő áfacsalások biztosítása, illetve egyéb jogtalan előnyök megszerzése, jogtalan tevékenység (pénzmosás) elfedése volt.
A vizsgálat alapján az adózó terhére 623 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg. Az ügyben büntető feljelentés született.
A fenti jogesetek az Adóellenőrzés szaklap 2008/10. számában jelentek meg.
