Tao bevallás: ami az adóelőleg-kiegészítés során kimaradhatott

Szerző: Vizer József
Dátum: 2019. május 14.
Címkék: , ,
Rovat:
Milyen korrekciós tényezőket kell és lehet figyelembe venni a május végéig záródó tao számítás során? Mi az adózói mozgástér, ha a társasági adóelőleg összegét nem sikerült pontosan megbecsülni? Május 31-hez közeledve mérlegelendőek ezek a kérdések.

Közeledve a naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozások társasági adó bevallási határidejéhez, 2019. május 31-hez, ismét aktuális kérdéssé válik, hogy sikerült-e helyesen megbecsülni a 2018-ra vonatkozó társasági adó összegét az év végi adóelőleg-kiegészítés során? A legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhat – főleg a nemzetközi cégcsoportok és a bonyolult szervezeti felépítéssel bíró nagyvállalatok esetében –, hogy a társasági adó összegét befolyásoló fontos információk nem jutnak el december 20-ig, vagyis a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség bevallási és befizetési határidejéig a kalkulációt végző személyekhez és így a ténylegesen megfizetett adóelőleg elmarad az adóévi társasági adó összegétől.

Mindez azért jelenthet problémát, mert amennyiben a tényleges adatok tükrében elkészített éves bevallás alapján az adóelőleg-kiegészítés (megfizetés és bevallás) nem történt meg legalább 90 százalékos mértékben, akkor az adóhatóság a befizetett adóelőleg és a tényleges éves adó 90 százalékának különbözete után mulasztási bírságot szab ki. Kedvező szabály, hogy a bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereség jellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg-kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó, adóalapot képező támogatásokat.

Tekintettel arra, hogy a NAV informatikai rendszere segítségével automatikusan ki tudja szűrni a mulasztókat, így annak ellenére, hogy a bírság mértéke az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökkent, a mulasztási bírság elkerülése végett érdemes megvizsgálni, vannak-e olyan adó-, illetve adóalap csökkentési lehetőségek, amelyeket noha az adóelőleg-kiegészítés során nem vettek figyelembe, de az adóévi kalkuláció során legálisan fel lehet még használni.

Az éves zárás során is felhasználható adó- és adóalap csökkentési lehetőségek

1. Fejlesztési tartalék

Amennyiben a társaság adózás előtti nyereséget realizált és a következő négy adóévben beruházást kíván megvalósítani, abban az esetben érdemes fejlesztési tartalékot képeznie, mely adóalap csökkentő tételként érvényesíthető. Fejlesztési tartalék a 2018. adóévben legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig, de maximum 500 millió forint összegben képezhető az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba való átvezetés formájában.

Fontos, hogy a lekötött tartaléknak az adóév utolsó napján is fenn kell állnia és csak meghatározott beruházások megvalósítása során oldható fel! Ellenkező esetben a fejlesztési tartalék révén realizált adócsökkenést késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Fontos továbbá tisztában lenni azzal, hogy a fejlesztési tartalék halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az abból megvalósított eszközök után társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető.

2. Kkv-k adókedvezménye

Amennyiben az adózó rendelkezik élő, tárgyi eszköz beszerzéshez, vagy előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybevett olyan hitelszerződéssel, melynek megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült, abban az esetben az eredeti hitelszerződés szerint a hitel visszafizetésére előírt határidő évéig, de legfeljebb amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok összege adókedvezményként érvényesíthető.

Fontos, hogy ezen adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig érvényesíthető, továbbá mivel (mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis)) támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni. Mindezeken túl mérlegelni szükséges, hogy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházás nem kerül üzembe helyezésre (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el),vagy a tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítésre kerül.

3. Kkv-k beruházási adóalap kedvezménye

A kizárólag magánszemély taggal rendelkező és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózókra vonatkozik az alábbi lehetőség. Az adózás előtti eredményük összegéig csökkenthetik adóalapjukat a korábban még használatba nem vett ingatlan, a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével. Továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével.

Tekintettel arra, hogy ezen adóalap csökkentési lehetőség (mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis)) támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.

4. Értékcsökkenési leírás tervezése a tao törvény szerint

Az értékcsökkenési leírás tervezésével szintén befolyásolható az adóalap. A számviteli törvény az eszközök hasznos élettartama és várható maradványértékük alapján rendeli meghatározni az eszközök értékcsökkenési leírását. Ugyanakkor a társasági adó törvény az eszközök széles körére vonatkozóan előre rögzített lineáris értékcsökkenési leírást ír elő, illetve számos esetben választási lehetőséget is biztosít a főszabály szerinti kulcstól magasabb mértékű értékcsökkenés érvényesítésére. Tehát amennyiben egy vállalat a számviteli elszámoláshoz választott értékcsökkenési leírási kulcsnál magasabb társasági adó törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot választ egy nagy értékű eszközére, abban az esetben az eszköz hasznos élettartamának kezdeti éveiben csökkentheti társasági adóját, hiszen míg a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás adóalap növelő tétel, addig a társasági adó törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételnek minősül.

Fontos, hogy ez a módszer is halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az eszköz hasznos élettartamának későbbi szakaszában, illetve az eszköz könyvekből való kivezetésekor magasabb lesz az eszközzel kapcsolatos adóalap növelő tétel az adóalap csökkentő tételnél!

5. Megváltozott munkaképességű dolgozó kedvezménye

Amennyiben a társaság átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt és megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztat, abban az esetben ezen munkavállalóknak havonta fizetett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével csökkenthető a társasági adó alapja.

6. Iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó kedvezmények

Amennyiben a társaság iskolai rendszerű szakképzésben vett részt, abban az esetben a gyakorlati képzésre tekintettel tanulónként minden megkezdett hónap után tanulószerződéses jogviszony esetén a minimálbér 24 százaléka, az iskolával kötött együttműködési megállapodás esetén a minimálbér 12 százaléka érvényesíthető adózás előtti eredmény csökkentő tételként.

7. Speciális foglalkoztatotti körhöz kapcsolódó adóalap kedvezmények

Érdemes megvizsgálni a társaság alkalmazotti állományát, hiszen a sikeres szakmai vizsgát tett előző pont szerinti tanulók folyamatos továbbfoglalkoztatása, a korábban munkanélküli, vagy a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyek foglalkoztatásának ideje, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adóval – az egyéb feltételek fennállása esetén – csökkenthető a társasági adó alapja.

8. Kapcsolt cég által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adóalap kedvezmény

Amennyiben a fenti lehetőségek a társaságnál nem jöhetnek számításba, de rendelkezik belföldön kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kapcsolt vállalkozással, érdemes egyeztetést kezdeményezni a kapcsolt vállalkozással arról, hogy átengedi-e számára saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a társasági adó törvény szerint megállapított összeg egy részét, vagy egészét.

Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatásfejlesztési tevékenységnek az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez is kapcsolódnia kell, továbbá az adóbevallás benyújtásáig rendelkeznie kell a kapcsolt vállalkozása megfelelő adattartalmú írásos nyilatkozatával is.

A fenti, teljesnek közel sem nevezhető felsoroláson túl számos más adóalap és adócsökkentési lehetéség is rendelkezésre áll a társasági adó számítása során, melyek az előzetesen meghozott döntés és megfelelő dokumentáció mellett tovább csökkenthetik a társasági adó fizetési kötelezettséget. Azonban a kedvezményekhez kapcsolódó szerteágazó és szigorú feltételekre tekintettel és az adókockázatok elkerülése érdekében az adó- és adóalap csökkentési lehetőségek megítéléséhez, illetve a kalkulációk elkészítéséhez már az adószakértői tudás mellett a cégadatok pontos részleteinek ismerete is szükséges.

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Visszaigényelhetővé válhat a behajthatatlan követelések áfája
2019. július 19.

A PwC adószakértői felhívják a figyelmet: azon túlmenően, hogy a vállalkozások rendelkeznek a múltban keletkezett, ki nem fizetett követeléssel, kiemelten fontos, hogy felkészüljenek a jövőben esetlegesen felmerülő behajthatatlan követeleléseik kezelésére.

A Facebook Libra adó- és auditvonatkozásai
2019. július 19.

A Facebook a közelmúltban tette közzé a Libra nevű fizetőeszközére és blokkláncára vonatkozó részleteket. A tervek szerint a Libra vezető devizák kosarához rögzített „garantált” árfolyamú virtuális fizetőeszközként fog működni, startját a Facebook 2020 első felére tervezi - írja az RSM blogja.