Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó jogszabályok – több törvénymódosítás eredményeként – 2008. január 1-jétől jelentősen változtak. A módosítások csaknem valamennyi ellátástípust érintik. A reform részeit képező rendelkezéseket 2006. és 2007. folyamán több törvényben elfogadták, alkalmazásuk azonban csak 2008. január 1-jétől kezdődik. A változásokról az Adó kódex társadalombiztosítási különszámában olvashatunk.
A cikk a 2006. évi CVI., a 2007. évi LXXXIV., és a 2007. évi CLVI. törvénynek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (Tny.) módosító rendelkezéseivel, valamint a 365/2007. (XII. 23.) kormányrendeletnek a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) kormányrendeletet módosító rendelkezéseivel és a nyugellátások 2008. januári emeléséről szóló 352/2007.(XII. 23.) kormányrendelet fontosabb rendelkezéseivel foglalkozik.
A 2008. január 1-jén hatályba lépő – és csak ebben az évben alkalmazandó – rendelkezés szerint a 62. életév betöltése előtt a nők az 57., a férfiak a 60. életévük betöltése előtt válhatnak legkorábban jogosulttá előrehozott öregségi nyugdíjra, ha 38 év szolgálati időt szereztek, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állnak. Nem állapítható meg tehát előrehozott öregségi nyugdíj a munkaviszony jellegű jogviszony, a szövetkezeti tagság, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb, például bedolgozói jogviszony fennállása alatt. 2008-ban tehát az 1951-ben született nők, valamint az 1948-ban született férfiak számára nyílik meg az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének a lehetősége.
2009. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra vonatkozóan előrehozott öregségi nyugdíjra válhat jogosulttá a 60. életévét betöltött férfi és az 59. életévét betöltött nő, ha legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. E rendelkezések alapján az öregségi korhatárukat 2014-ben betöltő, 1952-ben született nők 2011-től, azaz 59. életévük elérésétől vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, 40 év szolgálati idő megszerzése esetén csökkentés nélkül. A férfiak esetében, az 1949-ben születettek a 60. életévük elérésétől, 2009-től igényelhetik e rendelkezés alapján az előrehozott öregségi nyugdíjat.
Pozitív irányban módosult a Tny. 12.§-ában meghatározott nyugdíjskála a 41 évet elérő vagy meghaladó szolgálati idő tekintetében. A 2007. december 31-ét követően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámításánál a 40 évet meghaladó szolgálati idő minden további éve után a havi átlagkereset összegének 2-2 százalékával (a korábbi 1,5 százalékkal szemben) növelt összege képezi a nyugdíj összegét.
A nyugdíj összegének kiszámítása során a havi átlagkereset meghatározása is jelentősen módosult. A 2008. január 1-től megállapításra kerülő nyugdíjak összegét a korábbi részleges nettósítás helyett az úgynevezett teljes nettó keresetből számítják ki. Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket –ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék illetve vállalkozói járulék összegével. Ha a nyugdíj összegének kiszámításához 1988. előtti kereseteket is figyelembe kell venni, ezeket az 1988. január 1-jén érvényes járulékmértékek szerint kell csökkenteni. Ezt követően, második lépésben a személyi jövedelem adónak a kereseteknek a fentiek szerinti csökkentése után fennmaradó összegére képzett összegével is csökkenteni kell az évenkénti kereseteket.
2008-tól alkalmazzák először a keresetek korábbi részleges valorizálása helyett a teljes valorizációt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért évenkénti kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez, ebben az évben tehát a 2007. év kereseti szintjéhez kell igazítani, azaz felszorozni.
A nyugdíjasként történő foglalkoztatás, illetve az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként folytatott kiegészítő tevékenység minden 365 napja után az ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék-alap 0,5%-ának megfelelő növelés jár. A növelésre jogosultság szempontjából a nyugdíjfolyósítás szünetelésének nincs jelentősége. A nyugdíj fentiek szerinti növelését az e célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon.
Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt igényelt – nem egészségkárosodáson alapuló – nyugellátásoknak a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel előírt kötelező szüneteltetését először a 2008-ban megállapított ellátásoknál kell alkalmazni. A 2008. január 1. előtt megállapított ellátásoknál a nyugdíj folyósításának korlátozására csak a 2009. december 31. utáni kereső tevékenységre tekintettel kerülhet sor, a korhatár elérését megelőzően.
Az előrehozott öregségi nyugdíjban, a korkedvezményes, korengedményes és bányász nyugdíjban, vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő személyek – a 62. életévük eléréséig – évenként, a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg eléréséig folytathatnak kereső tevékenységet a nyugdíjfolyósítás korlátozása nélkül. Ha az elért jövedelem e keretösszeget meghaladja, a nyugdíj folyósítását a tárgyév végéig szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, a december havi nyugellátást azonban vissza kell fizetni.
A társadalombiztosítási nyugdíj változásait részletesen ismertető cikk teljes terjedelemben az Adó Kódex 2008/1-2, társadalombiztosítási különszámában olvasható.
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.
Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
