Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó jogszabályok – több törvénymódosítás eredményeként – 2008. január 1-jétől jelentősen változtak. A módosítások csaknem valamennyi ellátástípust érintik. A reform részeit képező rendelkezéseket 2006. és 2007. folyamán több törvényben elfogadták, alkalmazásuk azonban csak 2008. január 1-jétől kezdődik. A változásokról az Adó kódex társadalombiztosítási különszámában olvashatunk.
A cikk a 2006. évi CVI., a 2007. évi LXXXIV., és a 2007. évi CLVI. törvénynek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (Tny.) módosító rendelkezéseivel, valamint a 365/2007. (XII. 23.) kormányrendeletnek a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) kormányrendeletet módosító rendelkezéseivel és a nyugellátások 2008. januári emeléséről szóló 352/2007.(XII. 23.) kormányrendelet fontosabb rendelkezéseivel foglalkozik.
A 2008. január 1-jén hatályba lépő – és csak ebben az évben alkalmazandó – rendelkezés szerint a 62. életév betöltése előtt a nők az 57., a férfiak a 60. életévük betöltése előtt válhatnak legkorábban jogosulttá előrehozott öregségi nyugdíjra, ha 38 év szolgálati időt szereztek, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állnak. Nem állapítható meg tehát előrehozott öregségi nyugdíj a munkaviszony jellegű jogviszony, a szövetkezeti tagság, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb, például bedolgozói jogviszony fennállása alatt. 2008-ban tehát az 1951-ben született nők, valamint az 1948-ban született férfiak számára nyílik meg az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének a lehetősége.
2009. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra vonatkozóan előrehozott öregségi nyugdíjra válhat jogosulttá a 60. életévét betöltött férfi és az 59. életévét betöltött nő, ha legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. E rendelkezések alapján az öregségi korhatárukat 2014-ben betöltő, 1952-ben született nők 2011-től, azaz 59. életévük elérésétől vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, 40 év szolgálati idő megszerzése esetén csökkentés nélkül. A férfiak esetében, az 1949-ben születettek a 60. életévük elérésétől, 2009-től igényelhetik e rendelkezés alapján az előrehozott öregségi nyugdíjat.
Pozitív irányban módosult a Tny. 12.§-ában meghatározott nyugdíjskála a 41 évet elérő vagy meghaladó szolgálati idő tekintetében. A 2007. december 31-ét követően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámításánál a 40 évet meghaladó szolgálati idő minden további éve után a havi átlagkereset összegének 2-2 százalékával (a korábbi 1,5 százalékkal szemben) növelt összege képezi a nyugdíj összegét.
A nyugdíj összegének kiszámítása során a havi átlagkereset meghatározása is jelentősen módosult. A 2008. január 1-től megállapításra kerülő nyugdíjak összegét a korábbi részleges nettósítás helyett az úgynevezett teljes nettó keresetből számítják ki. Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket –ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék illetve vállalkozói járulék összegével. Ha a nyugdíj összegének kiszámításához 1988. előtti kereseteket is figyelembe kell venni, ezeket az 1988. január 1-jén érvényes járulékmértékek szerint kell csökkenteni. Ezt követően, második lépésben a személyi jövedelem adónak a kereseteknek a fentiek szerinti csökkentése után fennmaradó összegére képzett összegével is csökkenteni kell az évenkénti kereseteket.
2008-tól alkalmazzák először a keresetek korábbi részleges valorizálása helyett a teljes valorizációt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért évenkénti kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez, ebben az évben tehát a 2007. év kereseti szintjéhez kell igazítani, azaz felszorozni.
A nyugdíjasként történő foglalkoztatás, illetve az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként folytatott kiegészítő tevékenység minden 365 napja után az ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék-alap 0,5%-ának megfelelő növelés jár. A növelésre jogosultság szempontjából a nyugdíjfolyósítás szünetelésének nincs jelentősége. A nyugdíj fentiek szerinti növelését az e célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon.
Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt igényelt – nem egészségkárosodáson alapuló – nyugellátásoknak a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel előírt kötelező szüneteltetését először a 2008-ban megállapított ellátásoknál kell alkalmazni. A 2008. január 1. előtt megállapított ellátásoknál a nyugdíj folyósításának korlátozására csak a 2009. december 31. utáni kereső tevékenységre tekintettel kerülhet sor, a korhatár elérését megelőzően.
Az előrehozott öregségi nyugdíjban, a korkedvezményes, korengedményes és bányász nyugdíjban, vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő személyek – a 62. életévük eléréséig – évenként, a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg eléréséig folytathatnak kereső tevékenységet a nyugdíjfolyósítás korlátozása nélkül. Ha az elért jövedelem e keretösszeget meghaladja, a nyugdíj folyósítását a tárgyév végéig szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, a december havi nyugellátást azonban vissza kell fizetni.
A társadalombiztosítási nyugdíj változásait részletesen ismertető cikk teljes terjedelemben az Adó Kódex 2008/1-2, társadalombiztosítási különszámában olvasható.
Hogyan is működik a Meta-learning, és milyen előnyökkel jár a hagyományos gépi tanulási modellekkel szemben? Cikksorozatunkban bemutatjuk egy Meta-learningen alapuló gyakorlati kísérleten keresztül, melynek alapját adózási joggyakorlaton alapuló dokumentumok képezték.
Limitált gyártású cipők kereskedőit ellenőrizték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik ennek során több millió forint értékben adószám nélküli értékesítéseket fedtek fel.
Rövid életű, egyben hamis csillagként ragyogott a médiaiparban az a bűnszervezet, amely megközelítőleg kétmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot készpénzben, ingatlanban, illetve drága gépkocsikban halmozták fel. A pénzügyi nyomozók nagyszabású akciója során 52 helyszínen csaptak le egyszerre a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a MERKUR bevetési egység.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
