Társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselők járulékalapja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV tájékoztatója abban nyújt segítséget, hogy miként határozzuk meg a minimum járulékalapot, ha az ügyvezető a személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki jövedelmet, vagy a jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért a tag havi 300.000 forint megbízási díjazásban részesül, ebben az esetben a járulékalap is a 300.000 forint lesz.

A problémát a minimálbér illetve a garantált bérminimum meghatározása okozza abban az esetben, ha a társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki jövedelmet, vagy a jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt.

A Tbj. a társas vállalkozó tekintetében írja elő többek között, hogy amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a járulékfizetés alapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, 2012. január 1-jétől havi 108.000 forint.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Arra vonatkozóan azonban, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert.

Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Esetükben a nyugdíjjárulékot legalább a 93.000 forint minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 139.500 forint után kell megfizetni.

Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegben történjen, például az ügyvezető személyes közreműködés díjazását magasabb összegben határozza meg, amely összeg lesz a járulékfizetés alapja.

Forrás: NAV


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.