Telephely, székhely az iparűzésiadó-bevallásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozás székhelye alapján iparűzési adót kell fizetni az önkormányzat számára akkor is, ha ott tényleges tevékenységet nem folytatnak. Ennél nehezebb helyzetet teremt a helyi adókról szóló törvény telephely-fogalma.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (=iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenységnek tekintjük ebből a szempontból a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenységét.

Nagyon fontos megállapítása a helyi adókról szóló törvénynek, hogy a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Azért gondoljanak bele, hogy akkor is kell iparűzési adót fizetni az adott önkormányzatnak, ha nem ott végzem a vállalkozási tevékenységemet!

Amennyiben több önkormányzat között kell az iparűzési adót megosztani, a megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

A helyi adókról szóló törvény külön fogalmat határoz meg a székhelyre vonatkozóan. Eszerint székhely:

• belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban),

• az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely,

• magánszemélyek esetében az állandó lakóhely,

• külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet,

• a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni.

Ez a valóságban is nyomon követhető. A székhely alapján iparűzési adót kell fizetni az önkormányzat számára még akkor is, ha ott tényleges tevékenységet nem folytatnak.

Ennél nehezebb helyzetet teremt a helyi adókról szóló törvény telephely-fogalma. Eszerint telephely:

a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,

b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)

baa) az a) pont szerinti telephely és

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
A csomag tartalma: – Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex Rendelje meg most >>

bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,

bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint – ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez – azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén

azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik,

d) a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan.

Ez minden más adótörvényben szereplőnél tágabb, és bonyolult fogalom. Alapvetően az a) pontban foglaltakra figyeljünk!

Az iparűzési adó szerinti telephely tehát nem feltétlenül egyezik meg a cégjegyzékben vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásban feltüntetett telephellyel. A Htv. telephelyfogalma nem azonos a cégtörvény telephelyfogalmával. Ebből következik, hogy a helyi adókról szóló törvény szerinti telephely lehet cégjegyzékbe bejegyzett, illetve cégjegyzékben nem szereplő telephely. Mindezek analógiájára az egyéni vállalkozók nyilvántartásában bejegyzett telephely sem jelent automatikusan az iparűzési adó szerinti telephelyet.

A bérbe adott ingatlan például telephelyet keletkeztet.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása
érdekes számviteli példák jogszabály alkalmazási tippek döntési alternatívák könyvelési lépések ábrák és táblázatok A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja! Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

---