Termékdíj: nagy a tájékozatlanság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A tudatlanság és a közömbösség senkit sem menthet meg. A tudás sokkal inkább.” Orson Scott Card amerikai író megállapításával nem érdemes vitatkozni, ha valaki mégis más véleményen lenne, igazát semmiképpen ne az adózási szabályokkal bizonyítsa, ugyanis a szabályok nem ismerete senkit nem hat meg egy adóvizsgálat során.

Gyakran átláthatatlan kötelezettségek halmazával találkozik az a vezető, aki szeretne eligazodni a gazdálkodással együtt járó adókötelezettségek terén. Az egyes adókötelezettségeket vizsgálva megállapítható, hogy vannak olyan adók, amelyek hallatán a vezetők jobb esetben felkapják a fejüket, rosszabb esetben összerezzennek. Ilyen például az áfa, a tao, az szja és az EKAER, de a környezetvédelmi termékdíj nem.

Annál jobb azért a helyzet, hogy a termékdíjat említve valaki visszakérdezzen, hogy mi is az, de nem sokkal. Azonban itt a jövő egyik meghatározó köztartozásáról van szó, az ebből származó bevétel folyamatosan emelkedik, az érintettek köre pedig rohamosan bővül.

Pontos statisztikai adattal nem rendelkezünk, de tapasztalatom szerint az érintett gazdálkodók jelentős hányada nincs tisztában azzal, hogy tevékenysége során termékdíj fizetésére kötelezett.

Az importált cikkek csomagolóanyagai után is termékdíjat kell fizetni

Jobb a helyzet azoknál a gazdálkodóknál, akik termékdíjköteles terméket gyártanak vagy hoznak forgalomba, ugyanakkor a termékek csomagolásával kapcsolatos termékdíj-kötelezettség még mindig szinte ismeretlen.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk külföldről behozott árun lévő bármely csomagolóanyag után, vagy akár a behozott áru után őket a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek (nyilvántartás vezetése, termékdíj fizetése) terheli. Egyszerűsítve a képleten: minden gazdálkodónak, aki tevékenysége során a külföldről behozott termékről lebontja a csomagoló anyagot – és ezáltal hulladékot képez – már relatív kis mennyiség után is termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik. Csomagolóanyag tulajdonképpen bármiből készülhet, ezért nem csak a klasszikus anyagokra kell gondolni, mint a fa, a papír, a fém vagy a műanyag. A lebontott csomagolás a későbbi felhasználásától függetlenül termékdíjköteles, és a fizetési kötelezettség mellett regisztrációs és nyilvántartási kötelezettséggel is párosul.

A termékdíj-kötelezettséget a vámtarifaszám határozza meg

Néhányan abban a téves feltevésben vannak, hogy a lebontott csomagolás megy a „kukába,” ebből adódóan nyoma sem marad annak, hogy a lebontott csomagolás után termékdíjfizetési kötelezettségük keletkezett. A gyakorlati tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjét támasztják alá.

A termékdíj-kötelezettség alapja az adóval terhelt termékek vámtarifális besorolása. A NAV olyan adatbázissal és elemző rendszerekkel rendelkezik, amelyből könnyedén megállapítja, hogy az egyes gazdálkodók milyen típusú termékekkel és milyen relációban végeznek kereskedelmi tevékenységet.

Az EKAER-nyilvántartás olyan adatokat tartalmaz, amelyből percek alatt megmondható, hogy egy gazdálkodó külföldről milyen terméket hozott be. Ahhoz pedig nem kell nagy fantázia, hogy a kereskedelmi forgalomban szállított termékek tartalmaznak csomagolást. De az is árulkodó adat lehet, ha egy gazdálkodó hulladék elszállítását kéri, miközben nincs is regisztrálva mint termékdíj-kötelezett.

Sajnos sokan csak az Adóhatóság tájékoztatásából értesülnek arról, hogy alanyai a termékdíj-kötelezettségeknek, ez azonban az esetek többségében megelőzhető lenne. Szakember igénybevételével egyszerűen megállapítható, hogy egy gazdálkodó érintett-e vagy sem a termékdíj kötelezettségében.

Amennyiben az Ön társasága is szerez be külföldről (Közösségen belülről, vagy 3. országból) az alábbi termékkörökbe tartozó termékeket, úgy Ön is érintett lehet.

A hatályos törvényi rendelkezések értelmében termékdíjköteles termékkörök:

az akkumulátor,
a csomagolószer,
az egyéb kőolajtermék,
az elektromos, elektronikai berendezés,
a gumiabroncs,
a reklámhordozó papír,
az egyéb műanyag termék,
az egyéb vegyipari termék,
az irodai papír.

A külföldről történő termékbeszerzésen kívül a termék első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása, valamint készletre vétele is keletkeztethet kötelezettséget.

A ”jobb később, mint soha” elvet követve, lehetőség van az elmulasztott termékdíj kezelésének jogszerű mederbe terelésére, megelőzve ezzel az igen jelentős – a hiány 100 százalékáig terjedő – bírságot.

A bejegyzés szerzője Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---