Több gyűjtőszámla is készülhet egy elszámolási időszakban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy adó-megállapítási időszakban akár több gyűjtőszámla is kibocsátható, ehhez azonban a felek előzetes megállapodása szükséges. Jogszabályi előírás folytán azonban legalább egy gyűjtőszámlát mindenképpen ki kell állítani minden időszakban – olvasható az APEH napokban közzétett tájékoztatójában.

Az áfatörvény 164. § (1)-(4) bekezdései alapján, amennyiben az adóalany a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számla-kibocsátási kötelezettségre jogalapot teremtő ügyletet teljesít, akkor a termék beszerzőjével, illetve a szolgáltatás igénybevevőjével való előzetes megállapodás alapján számla-kibocsátási kötelezettségének gyűjtőszámla kibocsátásával is eleget tehet. Ezen kötelezettségének az adóalany legkésőbb a rá vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

Az APEH álláspontja szerint a fenti jogszabályi rendelkezésnek megfelel az is, ha a felek például úgy állapodnak meg, hogy kéthetente készítenek gyűjtőszámlát az adott időszak alatti egyedi teljesítésekről, de megfelel az a megoldás is, ha havi bevallásra kötelezett számlakibocsátó esetében csak havonta készítenek gyűjtőszámlát, vagyis mindig az adó-megállapítási időszak végén. Az áfatörvény szövegéből nem következik ugyanakkor, hogy egy adó-megállapítási időszakban csak egy gyűjtőszámla készülhetne, azt azonban rögzíti a jogszabály, hogy, hogy ilyen tartalmú megállapodás esetén egy adó-megállapítási időszakban legalább egy gyűjtőszámlának készülnie kell.

Az adó-megállapítási időszakonkénti egynél gyakoribb gyűjtőszámla kibocsátásának szükségessége esetén – ahogy a gyűjtőszámla kibocsátása esetén általában – szükséges, hogy a felek előzetes megállapodása az ilyen, adó-megállapítási időszakon belül történő többszöri gyűjtőszámla kibocsátására is kiterjedjen. Az áfatörvény nem köti kötelező írásbeliséghez az ilyen előzetes megállapodást, a felek szándékának a későbbi bizonyíthatósága szempontjából célszerű azonban a megállapodást írásban megkötni.

---