Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2014-es év közterhei megegyeznek az előző évben már megszokott értékkel. Vajon hogyan befolyásolja ez a kiadott béren kívüli juttatások mértékét? Szerencsére a stabil környezet pozitívan hatott a juttatási kedvre. Kismértékű növekedést mutat a kiadott juttatások nettó értéke 2013-ról 2014-re.
Ezt látszik igazolni a cafeteriatrend.hu oldal felmérése, melyben 538 munkáltató juttatási rendszeréről beérkező adatokat dolgozta fel Fata László cafeteria szakértő.
2012 óta folyamatosan csökken azok száma, akik felszámolják a béren kívüli juttatási rendszerüket. A két évvel ezelőtti 7,8 százalékos adathoz képest idén már csak a válaszadók 1,5 százaléka jelezte ebbéli szándékát.
Míg 2013-ban 1,7 százalék volt azok aránya, akik újonnan vezették be a kedvező adózású elemeket a juttatási rendszerükbe, addig ez a szám idén 3,16 százalékra nőtt.
Jó látni, hogy a változatlan közterhek mellett az összkép 2014-re óvatos növekedést mutat.
A kitöltők mindössze 4,46 százaléka csökkentette idén a dolgozói juttatások nettó értékét. Ez az arány 2013-ban 31 százalék, két éve pedig 52,6 százalék volt. A korábbi adatokhoz képest ez jelentős javulás. Emellett a válaszadók 14,3 százalék számolt be a cafeteria nettó értékének növekedéséről.
Átlagolva a változások mértékét, idén nettó 3,1 százalékkal több béren kívüli juttatást kaphatnak a dolgozók.
– Az elmúlt évekhez képest ez jelentős javulás, ugyanis ez az átlagérték eddig negatív tartományban mozgott.– kommentálta az eredményt Fata László cafeteria szakértő.
Honnan fizessük a közterheket?
Gyakori az a megoldás a munkáltatók részéről, hogy a megadott keretösszegből a dolgozónak kell kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Így ha valaki 10.000 forint értékben szeretné tölteni például a SZÉP Kártyáját – kedvező adózás mellett – 13.570 forint fogy a cafeteria keretéből. Ezt a gyakorlatot alkalmazza a válaszadók 41 százaléka 2014-ben.
Ennél valamivel elterjedtebb gyakorlat, hogy külön munkáltatói keretből fizeti ki a munkáltató a béren kívüli juttatások SZJA és EHO terheit. Idén a válaszadók 44 százaléka választotta ezt a lehetőséget.
Vannak olyan munkáltatók is, akik vagy csak a személyi jövedelemadót (5 százalék) vagy csak az EHO-t (3 százalék) hárítják a dolgozókra, míg 7 százalék egyéb elosztást alkalmaz.
