További érdekességek a számolócédulák világából


A számolócédulák szokványos témakörei voltak a vendéglátás, az étel, az ital, a dohányzás, az üzletek, az iparcikkek, a lakossági szolgáltatások, a sajtótermékek reklámozása. Ezek mellett jó néhány egyéb célterület is szerepel a számolócédulákon, így például a nemzeti és politikai propaganda, a pénzügyi szolgáltatások, a kultúra, az egészségügy, a sport, a turisztika. Érdemes ezekre is kitérni!

„Amit megbecsül az egész világ, Becsüljük meg elsősorban magunk. Fogyasszunk magyar árut!”

(számolócédula felirata az 1930-as évekből)

A számolócédulákról szóló korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a cédulák történetét, jelentőségét, legfontosabb célterületeit.

Már csak terjedelmi okokból is, nem tudtunk kitérni számos érdekességre, ebben az írásunkban ezt most pótoljuk.

Ismét sok-sok cédula kópiájával szemléltetjük az ismertetést. A képek hivatkozási sorszámát [szögletes zárójelek] között tüntetjük fel.

A leggyakoribb célterületek

A cikk szerzőjének látókörébe került számolócédulák alapján tudunk gyakorisági következtetéseket levonni. A több mint négyezer cédula valószínűleg elég jó mintának tekinthető.

A reklámcélok közül magasan kiemelkedik (az összes cédula mintegy 8%-a) a különböző cikória és maláta pótkávék népszerűsítése. Ezek között is első helyen említhető a Franck kávé, második helyen a Szent István márkanév alatt forgalmazottak, míg a harmadik helyen a Patria pótkávé. A valódi kávék közül leggyakrabban az Excelsior és a Julius Meinl márkanév szerepelt. [6]

A dohányzás népszerűsítése került a dobogó képzeletbeli második helyére, alig több, mint az első helyezett harmadának esetében. A NIKOTEX márkanév az esetek több mint kétharmadában fordult elő, a következő két „helyezett” a Janina és a Senator. Igen gyakran a márkanév alatt forgalmazott termékek egészséges(ebb) voltára hívják fel a figyelmet (természetesen már a XX. század első felében is tisztában voltak az egészségkárosító hatással). Ma már elképesztőnek tartott módon a dohányzást fiatalokkal, sőt gyermekekkel is reklámozták, sokszor az „úri” életmódot jelenítették meg a cédulákon. [7-9]

Igen sok cédula tárgyai voltak még a következők: sósborszesz, pezsgő, ruhafestés-tisztítás, játékok, papír-írószer, Sidol. Ezeknek a céduláknak az aránya (típusonként) 1% körüli, de 2% alatt volt.

  1. Neves személyek segítettek a reklámozásban. Széchenyi István arcképe a Ferencz József Gyógyszertár számolócéduláján szerepelt. Az nemigen zavarta a patikát, hogy Széchenyi kevéssé rajongott az uralkodóért.

Nemzeti propaganda, hazafias cselekedetek

Különösen az I. világháborút követően vált fontos céllá a hazafias cselekedetek, a nemzeti összetartozás népszerűsítése. Ez összefügg a trianoni békediktátummal, a jóvátételi kötelezettségek miatti gazdasági problémákkal. Ezzel is összefügghet, hogy a pótkávék olyan jelentős szerepet kaptak a cédulákon.

A feliratok igen beszédesek, fontosnak tartották a magyar termékek vásárlását, fogyasztását, a magyar ipar és mezőgazdaság támogatását. Néhány példa a feliratokból:

„Pártoljuk a magyar ipart! Pártoljuk a magyar mezőgazdaságot!”

„Ha magyar árut vásárolsz, családod, Hazád és Te is jól jársz!”

„Magyar tervet magyar észből, Magyar árut magyar kézből!”

„Csonkamagyarország importjával 100,000 munkást és 10,000 tisztviselőt tart el a külföldön ugyanakkor, amikor idehaza ezrével nyomorognak munka nélkül magyar munkások és magyar tisztviselők.”

„Kossuth mondta: »Ipar nélkül félkaru óriás a nemzet.«”

„Amit megbecsül az egész világ, Becsüljük meg elsősorban magunk. Fogyasszunk magyar árut!”

„Nagyobb lesz a kenyérkaraj, Ha azt veszed, ami magyar!”

„Koldusbotra jut az ország, Ha mindenki külföldi árut vesz.”

„Gazdag az ország csak akkor lesz? Ha magyar, csak magyar árut vesz.”

„Magyar diák csak magyar festéket használ.”

A hazafias propaganda részének tekinthető a mohácsi vész 400. évfordulójára készült számolócédula is. [10-11]

Kiállítások, vásárok

A kiállítások, vásárok rendezése része volt a nemzeti propagandának is, de fontos szerepük volt és van abban, hogy jelen legyünk a nemzetközi gazdasági színtéren, illetve a hazai közönség is megismerhesse a magyar és a világpiac termékeit. [12-15]

  1. Érdekességek –1.

Adományok, segélyezés

A számolócédulák forgalomba hozatala számos segélyezési célt szolgált. Ez volt, amikor az előlapon is megjelent, máskor a hátlapon tüntették fel az adományozási célt nyomtatott szöveggel, képpel vagy bélyeggel.

Volt adakozás a hadbavonultak családjainak segélyezésére, a háborús hősök, rokkantak, a háborúban elesettek árvái, özvegyei javára, a szegények gázálarcára, a hadifoglyok hazaszállítására, a nemzetnevelésre, az elhagyott gyermekeknek, a pincéreknek, a tüdőbetegek (tuberkulózis) részére, de még nyugdíjalapoknak is. [16-17]

Pénzügyi szolgáltatások, szerencsejátékok

A pénzügyi szolgáltatásokat reklámozó számolócédulák néhány bankházat reklámoznak, nem túl informatív módon. A bankok mellett több cédula is hirdette a bizományosi tevékenységet, a Tőzsdei Hírlapot, háztelkek értékesítését Erzsébetfalván. [3]

Sajátos színfoltot jelent a pénzügyi tevékenységek között a népszövetségi kölcsön hirdetése [3/1], amely az I. világháború, a trianoni területi és gazdasági veszteségek, a hadisarc (amit a győztesek jóvátételnek neveztek) utáni gazdasági-pénzügyi stabilizáció alapját képezte. Bethlen István miniszterelnök vezetésével, Jeremias Smith, a Népszövetség magyarországi főmegbízottja felügyeletével igen következetesen, jó terv alapján hajtották végre a stabilizációt. A pénzt nem lopták el, azt valóban a gazdaságba fektették be. Nem lényegtelen feltétel volt, hogy a visszafizetésre hazai forrásokat tudtak bevonni. Erről korábban részletesebben is értekeztünk.

  1. A népszövetségi kölcsön az I. világháború utáni konszolidáció (Bethlen István miniszterelnöksége idején) fontos finanszírozása volt

A szerencsejátékok hirdetései között a kor népszerű játéka, a többszöri húzással működő úgynevezett osztálysorsjáték szerepelt számos számolócédulán. Kevés cédulán (három ilyennel találkoztunk) szerepelt a totó és a lottó hirdetése. A szerencsejátékok esetében akkor is a szervező gazdagodott meg leginkább, a kevés szerencsés nyertes gazdagodása ennek csak töredékét tette ki. [18]

Kultúra

A kulturális programokat tartalmazó számolócédulákon leggyakrabban mozifilmeket reklámoztak. Néhány cédulán szerepel színházi, népoperai és varieté-előadás. A Feszty-körkép épületében más körképek is „vendégszerepeltek”, ezek is megjelentek számolócédulákon. [19]

Jó néhány cédulán hirdettek könyv, hangszer, zenemű értékesítést. Megjelentek a könyvsorozatok hirdetései is, így a Tevan-könyvtár, a Tarka Regénytár, Nagyapó Könyvtára.

Sajátos színfoltot jelentett a neves művészek rajzait tartalmazó cédulasorozat, amelyek az Újjáépítési Állami sorsjegyet, az Alkotás nevű folyóiratot (illetve más célokat) reklámozták. Ha valakinek sikerült száz különböző rajzú cédulát összegyűjteni, akkor egy eredeti rézkarcot kaphatott érte cserébe. Az már inkább csak a költői kérdések sorába tartozik, hogy vajon hány (sokszorosítással készült) rézkarc talált így gazdára.

Néhány művész neve, akik rajzai szerepeltek ezeken a cédulákon: Munkácsy Mihály, Derkovits Gyula, Rippl-Rónai József, Szinnyei Merse Pál, Egry József, Borsos Miklós, Berény Róbert, Fényes Adolf, Tihanyi Lajos, Kmetty János, Uitz Béla, Dési Huber István, Kernstock Károly, Medveczky Jenő, Szervánszky Jenő, Zádor István, Márfy Ödön, Barcsay Jenő. Impozáns névsor!

Játékvilág

A játékok hirdetései között kiemelkednek Késmárky és Illés Árkád Játékáruházának hirdetései. Rajzai, színviláguk minden bizonnyal jól elérték a gyerekek képzeletét. Az áruház Budapest központi helyén volt, ami jelentős kereskedelmi forgalmat is eredményezhetett. [20]

Egészségügy

A XX. század első felében a legalapvetőbb higiénés szabályokra is fel kellett hívni a figyelmet. Kézmosás, fogápolás, fertőtlenítőszerek, kötszerek, poloskairtás és a hashajtó voltak a hirdetések legfőbb témái. [21-22]

Sport

A sport területén a sportszerek értékesítése, kölcsönzése volt legfontosabb reklámcél. A legtöbb hirdetés a teniszt és a téli sportokat népszerűsítette, ezzel a fizetőképes úri közönséget célozták meg. [23]

Turisztika

Az utazás, kirándulás a szabadidő tartalmas eltöltésének módjává vált a XX. század első felében.

Az úri közönségnek a fürdőhelyeket, szállodákat ajánlották figyelmébe, közlekedési eszközként megjelentek a repülőgépes ajánlások is. [24]

A kevésbé tehetős budapesti polgároknak a BESZKÁRT és a HÉV járataival elérhető Budapest környéki látnivalókat ajánlották. Ehhez térképes segítséget is adtak a számolócédulákon. [4]

  1. A BESZKÁRT és a HÉV térképeken népszerűsítette a turisztikát

Tanszer, irodaszer, nyomda

Sok hirdetés szólt papír-írószerre és nyomdai tevékenységre. Toll, tinta, ceruza, körző, radírgumi, egyéb tanszerek, levélpapír, naptárak, könyvkötészet, üzleti nyomtatványok, átíró papírok, nyomdai sokszorosítás voltak a legfőbb témakörök, de a diktálás, gépelés, másolás, fordítás is megjelent az ajánlatok között. [25]

Neves személyek, mint reklámközvetítők

Edison, Chaplin, Széchenyi, Szent István, Napóleon, Paracelsus arcképe, alakja, a kor neves művészeinek (például Rotter Gizella vagy Delly Emma) fotói eladhatóbbá tették a termékeket. Ezzel éltek is a gazdasági szereplők. [1]

Politikai agitáció

Néhány számolócédulán teret kapott a politikai agitáció is. Ilyen cédulák még a II. világháború után is készültek. [26,27]

Biankó cédulák

A biankó számolócédulákról előző írásunkban volt már szó. A mellékletben bemutatunk néhány további ilyen cédulát. [28]

Egyéb érdekességek

Sok tartalmilag vagy formailag érdekes számolócédula is született. A mellékletben ezek közül is válogattunk. Bemutatunk néhány fotónyomtatott pincércédulát is. [2,29,30]

Modern világ

A számolócédulák az elmúlt háromnegyed évszázadban kiszorultak a forgalomból. Szerepüket felváltották a reklámok más formái, a vendéglátóhelyeken az új technikai eszközök. Azt mondják, az az igazi pincér, aki a rendelést fejben is meg tudja jegyezni (ami persze nem igaz). Ha látunk is a pincér kezében a cédulát, az már messze nem a régmúltat idéző számolócédula, legfeljebb a vendéglő adatai szerepelnek rajta. [5]

  1. Számolócédula az 1950-es, ’60-as és ’70-es évekből, valamint egy jelenkori pincércédula blokk

Köszönetnyilvánítás

Ebben a cikkben az 1/4, a 3/1, a 21/3 és a 29/1 képek, valamint a 17. képen az illetékbélyegek forrása a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény. Az 5/4 kép forrása az internet. Az összes többi illusztráció forrása a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye.

Köszönet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteménynek, hogy a tulajdonukban/jogkezelésükben lévő számolócédulák esetében hozzájárultak azoknak e cikk illusztrációjaként való felhasználásához.

Irodalom:

Karsay Orsolya-Monok István (szerk): A Nemzeti Könyvtár kisnyomtatványtára (OSZK-Osiris, Budapest, 2002)

Kiss Csaba: „Szép hölgy szív nélkül” – A számolócédula meséje

Rumy Ágnes: Magyar számolócédulák a XIX. század végén és a XX. század elején

(szerző megjelölése nélkül) Számolócédula, reklám a kézben

  1. A pótkávé importot váltott ki, ez nemzetgazdasági érdek volt

  1. Nikotex – dohányzás és egészség

  1. Egészséges élvezet

  1. A dohányzás idealizálása

  1. Az évente megrendezett Magyar Hét népszerűsítése

  1. A nemzeti összetartozás négy eltérő megnyilvánulása

  1. A legkülönbözőbb termékkiállításokat és vásárokat számolócédulákon is hirdették

  1. A BNV volt már a harmincas években is a legnagyobb vásári attrakció Magyarországon

  1. Szép példa a több nyelven is kiadott számolócédulákra. Egyáltalán nem mellékesen Berény Róbert grafikája, aki szignálta is az alkotását.

  1. További vásári cédulák

  1. Segélyezési cédulák

  1. Egy segélyezési cédula és néhány cédula hátlapján a segélyezési információ.

  1. A szerencsejátékok jól profitáltak akkoriban is (ma is). Nem a játékosoknak! Delly Emma (1866-1929) a kor népszerű színésznője volt.

  1. A kulturális tartalmú reklámok mögött is az üzleti érdekek bújtak meg

  1. A Késmárky és Illés Árkád Játékáruházának hirdetésein többször is megjelentek militarista elemek, így a fent-középen található számolócédulán is

  1. A XX. század első felében a legalapvetőbb higiénés problémákra is fel kellett hívni a figyelmet

  1. Egészségvédelmi hirdetések a XX. század első feléből

  1. Sporthirdetések a számolócédulákon

  1. Utazási hirdetések

  1. Papír, írószer

  1. Politikai agitáció a számolócédulákon. A 3. cédulán Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) adta nevét egy rum reklámjához. Kossuth Ferenc volt a fejléc szerinti párt elnöke.

  1. Egy antiklerikális hirdetés az 1920-as évek elejéről, valamint három számolócédula a II. világháborút követő évekből

  1. Biankó számolócédulák

  1. Érdekességek – 2.

  1. Fotónyomat számolócédulák


Kapcsolódó cikkek

2021. április 2.

A számolócédulák varázslatos világa

Húsvétra egy könnyedebb adótörténeti téma. A számlázás történetében bájos, időnként a művészi ábrázoláshoz közeli epizódot képeztek a számolócédulák. Ma már leginkább csak a gyűjtők ismerik ezeket. A legbecsesebb darabok borsos áron cserélnek gazdát, nem ritkán antikváriumokban, árveréseken.