Továbbra is baj van a Cégkapuval

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. május 15.
Címkék: ,
Rovat:
Több mint négy hónappal a Cégkapu bevezetése után továbbra is rendszerszintű probléma, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által küldött értesítések nem mindig jutnak el közvetlenül a megfelelő személyhez, miközben egyes üzeneteket az adott adatok kezelésére nem jogosult személyek kaphatnak meg. A BDO Magyarország szerint a megoldás a problémára a kézbesítési szabályok teljes átgondolása lehet.

A Cégkaput használó adóalanyok jelentős része meghatalmazott szakértőket (könyvelők, bérszámfejtők, stb.) vesz igénybe az adóhivatallal történő kommunikáció lebonyolítására. A NAV pedig január elsejétől meghatalmazotti eljárás esetén a kapcsolattartást a meghatalmazotti cégkapun keresztül bonyolítja le.

Ennek a protokollnak azonban az eddigi tapasztalatok szerint számos hátulütője van:

1. Több meghatalmazott esetén a NAV a legutóbbi keltezésű meghatalmazást veszi figyelembe. Ha egyes ügyekre több különböző meghatalmazottja van az adózó cégnek, úgy általános tapasztalat, hogy a legutoljára meghatalmazott kap minden üzenetet. Így például ha a könyvelő küldte be legutoljára a meghatalmazást, és másik cég felel a bérszámfejtést, akkor a bérszámfejtő cégre tartozó üzeneteket is a később meghatalmazott könyvelő kapja meg.

Az eljáráshoz kapcsolódó határidők a dokumentum megnyitásával automatikusan megkezdődnek, függetlenül attól, hogy azt valóban a jogosult tekintette-e meg. Számos olyan szervezet van a gyakorlatban, ahol a jelentős adatforgalom miatt a meghatalmazott cégkapu megbízottja minden üzenetet automatikusan megnyit. Ám erre a meghatalmazó adózó a hatóság előtt nem hivatkozhat sok sikerrel és további kérdés, hogy a meghatalmazott mennyiben és hogyan tehető felelőssé azért, mert az ilyen üzenetekről az érintett adózót vagy a másik meghatalmazottat nem, vagy csak késve értesítette.

A megoldás az lehetne, ha az adózót érintő minden eseményről az adózó cégkapuja is – legalább másolatban – értesítést kapna. Ennél is kedvezőbb eredmény volna, ha a NAV a dokumentumot kizárólag az adózó cégkapuján helyezné el, és a meghatalmazott szervezetek alkalmazottai itt ügykezelői jogot kapnának. Így a kommunikáció garantáltan egy csatornán zajlana, a kontroll pedig az adózó kezében lenne.

2. A meghatalmazott szervezetek ma nem tudják a NAV felületén ellenőrizni, hogy adott időben mely alkalmazottjuk pontosan mely ügyfelüknek a meghatalmazottja. Sőt, a meghatalmazás megváltoztatására, törlésére sem mindig jogosultak!

Ez két gyakori problémát is felvet.

  • Egyrészt amennyiben egy meghatalmazással rendelkező munkatárs kilép a meghatalmazott szervezetből, ez utóbbi nem tudja követni a meghatalmazás sorsát (ha más személy ugyanazon szervezettől nem rendelkezik élő meghatalmazással). Egyetlen lehetősége a meghatalmazás változtatására ilyenkor az, hogy a meghatalmazót kéri fel egy másik saját alkalmazottja meghatalmazására, aki aztán törölni tudja a régi jogosultságot.
  • Jelenleg a meghatalmazott szervezetnek nem is kell jóváhagynia a NAV felé jelentett meghatalmazást, sőt, arról korábban nem is kapott külön értesítést. (Viszonylag újkeletű, hogy utólag, a meghatalmazás feldolgozása után a meghatalmazott szervezet cégkapuja is kap értesítést.) Így akár a tudta nélkül is meghatalmazottá válhatott.

A javasolt megoldás ennél a problémánál a következő:

  • a meghatalmazás szükséges eleme legyen a meghatalmazott szervezet aláírása is, de
  • legalább a meghatalmazott szervezet cégkapuja is kapjon értesítést a meghatalmazásról (ezt egyes új megbízások esetében a NAV már sikerrel alkalmazza is, arról azonban még nincs információ, hogy ez minden esetben megtörténik-e),
  • a meghatalmazott szervezet képviselője, cégkapu megbízottja pedig folyamatosan le tudja kérdezni az érvényes meghatalmazásainak listáját a NAV-tól, szükség esetén pedig tudjon intézkedni a visszavonásról is.

„A bevezetés óta eltelt négy és fél hónap során elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy a Cégkapu rendszerének működése során fellépő kisebb-nagyobb hibák, zökkenők a jövőben kiküszöbölhetővé váljanak – mondta el Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. – Ehhez a NAV bízvást számíthat az érintett szakcégek gyakorló munkatársainak tapasztalataira.”

A gazdálkodó szervezetek egyévnyi türelmi időt követően 2019. január elsejétől kizárólag a Cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál. A Cégkapu használatára kötelezett céges ügyfelek száma meghaladja a 460 ezret.


Kapcsolódó cikkek:


Behajthatatlan követelések áfája: az önellenőrzés és a különös eljárás gyakorlati kérdései
2020. február 17.

Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával.

Itt a digitális NAV adóforradalom
2020. február 14.

Itt a digitális NAV adóforradalom

Olyan mértékű és intenzitású változások zajlanak az adózás terén, amelyre eddig még nemcsak Magyarországon, de másutt sem volt példa - írja az RSM blogja.

A kriptovaluták kockázataira figyelmeztetett az MNB
2020. február 14.

Jogi helyzetük még világszerte szabályozatlan, a sokszor előforduló fizetési probléma, visszaélés vagy lopás esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények.