Transzferár-dokumentáció: kötelező tartalmi elemek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A transzferár-nyilvántartásokhoz kapcsolódó ellenőrzések egyre hosszabb múltra tekintenek vissza.
Sokan még talán emlékeznek azokra az időkre, amikor az adóhatósági ellenőrzések kimerültek olyan célellenőrzésekben, amelyekben csak a transzferár-nyilvántartások meglétét vizsgálták.
Ilyenkor a revizorok jellemzően megelégedtek azzal, ha a társaságok az egyes tranzakcióihoz kapcsolódóan be tudták mutatni a transzferár-nyilvántartásokat.
Később jöttek azok az idők, amikor a transzferár-dokumentációkat már tartalmi szempontból is ellenőrizték, azaz vizsgálat alá vonták, hogy az elkészített transzferár-nyilvántartásokban szerepel-e minden olyan elem, amelyet a rendelet előír.
A jelenlegi adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok, mivel a transzferár-dokumentációkat gyakran részletes, mélyreható vizsgálat alá vonják, aminek során például a szokásos piaci ár meghatározása is fókuszba kerül.
Azonban a rendelet által meghatározott kritériumokra továbbra is figyelmet kell fordítani, mivel hiányos, vagy az előírásoktól eltérő transzferár-dokumentáció elkészítése során az adóhatósági ellenőrzés bírságolással is járhat. Ezért gyűjtöttük össze a kapcsolt ügyletekről készített úgynevezett önálló transzferár-nyilvántartások kötelező tartalmi elemeit:
- a kapcsolt partner neve, székhelye, és adószáma (adószám hiányában alkalmazható a cégjegyzékszám is, de ebben az esetben fel kell tüntetni a cégjegyzéket vezető hatóság megnevezését és székhelyét is);
- a szerződés tárgya, megkötésének és módosításának időpontja és a szerződés időbeli hatálya;
- a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzői (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módja és feltételei;
- a funkcionális elemzés;
- a releváns piac bemutatása, amely minden esetben a dokumentált kapcsolt ügylet piaca, és nem a kapcsolt cég tevékenységének színtere (tehát IT-szolgáltatás esetén az informatikai piac, akkor is, ha az igénybe vevő cég bolti kiskereskedelemmel foglalkozik);
- az alátámasztás során az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása, forrása, a felhasznált adatok kiválasztásának menete, ezek indoka, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tények, körülmények;
- az alátámasztás során alkalmazott módszer megnevezése (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzői) és a módszer kiválasztásának indokai;
- a szükséges kiigazítás, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és ezen tényezők bemutatása;
- a szokásos piaci ár (amely lehet egy ár, árrés vagy ártartomány is);
- az elkészítés és a módosítás időpontja;
- az esetleges bírósági, hatósági eljárások esetén az eljáró bíróság, hatóság megnevezése, székhelye, az eljárás ügyszáma, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontja, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott, vagy megállapított szokásos piaci ár.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
