Transzferár: költségátterhelés felosztási kulccsal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly módosított transzferár-rendelet új előírást tartalmaz, miszerint több kapcsolt vállalkozás részére történő költségátterhelések során alá kell tudni támasztani az alkalmazott felosztási kulcsot.


A transzferár-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat tartalmazó 22/2009. (X. 16.) PM-rendelet (továbbiakban: rendelet) 2012. január 1-jei módosítása mentesítette a nem főtevékenység keretén belül nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben történő átterhelését a dokumentálási kötelezettség alól.

A mentesítés további feltétele, hogy az eredeti szolgáltatást nyújtó, termékértékesítést végző fél és a költségeket továbbterhelő fél nem állhattak egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!

A rendelet 2013. június 21-től hatályos, legfrissebb módosítása többek között érintette ezt az előírást is. E szerint a mentesítésnek már nem feltétele, hogy ne főtevékenység keretében nyújtott szolgáltatásról, termékértékesítésről legyen szó.

A költségátterheléssel kapcsolatban a rendelet továbbá kiegészült egy rendelkezéssel, mely szerint, ha a költségátterhelés során a nyújtó a költséget több kapcsolt fél számára terheli át, akkor az alkalmazott megosztási módszert is értékelni kell, hogy az megfelel-e a szokásos piaci ár elvnek.

A fenti szabály szigorítást jelent, amelynek formai követelménye nem tisztázott. Az új szabály értelmében, annak ellenére, hogy a költségátterhelési ügylet – amennyiben teljesülnek a feltételek – mentesített a transzferárnyilvántartás-készítés alól, ha az adózó vagy kapcsolt vállalkozása felosztja a független fél által számlázott összeget több kapcsolt fél részére (pl. 3 kapcsolt fél részére 20 százalék, 30 százalék és 50 százalék arányban), úgy alá kell tudni támasztani, hogy a felosztási kulcs szokásos piaci elv alapján került meghatározásra.

Nem tisztázott, hogy a felosztást milyen formában kell „alátámasztani”, hogy elég-e csupán a független fél számviteli bizonylatát, illetve az adózó által a kapcsolt felek felé kiállított bizonylatokat bemutatni vagy kell-e valami komolyabb nyilvántartást készíteni.

Mindenesetre ajánlott legalább egy rövid feljegyzést készíteni és megőrizni ezekről a költségátterhelésekről, amely alapján nyomon követhetőek.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.