Transzferár: költségátterhelés felosztási kulccsal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly módosított transzferár-rendelet új előírást tartalmaz, miszerint több kapcsolt vállalkozás részére történő költségátterhelések során alá kell tudni támasztani az alkalmazott felosztási kulcsot.


A transzferár-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat tartalmazó 22/2009. (X. 16.) PM-rendelet (továbbiakban: rendelet) 2012. január 1-jei módosítása mentesítette a nem főtevékenység keretén belül nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben történő átterhelését a dokumentálási kötelezettség alól.

A mentesítés további feltétele, hogy az eredeti szolgáltatást nyújtó, termékértékesítést végző fél és a költségeket továbbterhelő fél nem állhattak egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!

A rendelet 2013. június 21-től hatályos, legfrissebb módosítása többek között érintette ezt az előírást is. E szerint a mentesítésnek már nem feltétele, hogy ne főtevékenység keretében nyújtott szolgáltatásról, termékértékesítésről legyen szó.

A költségátterheléssel kapcsolatban a rendelet továbbá kiegészült egy rendelkezéssel, mely szerint, ha a költségátterhelés során a nyújtó a költséget több kapcsolt fél számára terheli át, akkor az alkalmazott megosztási módszert is értékelni kell, hogy az megfelel-e a szokásos piaci ár elvnek.

A fenti szabály szigorítást jelent, amelynek formai követelménye nem tisztázott. Az új szabály értelmében, annak ellenére, hogy a költségátterhelési ügylet – amennyiben teljesülnek a feltételek – mentesített a transzferárnyilvántartás-készítés alól, ha az adózó vagy kapcsolt vállalkozása felosztja a független fél által számlázott összeget több kapcsolt fél részére (pl. 3 kapcsolt fél részére 20 százalék, 30 százalék és 50 százalék arányban), úgy alá kell tudni támasztani, hogy a felosztási kulcs szokásos piaci elv alapján került meghatározásra.

Nem tisztázott, hogy a felosztást milyen formában kell „alátámasztani”, hogy elég-e csupán a független fél számviteli bizonylatát, illetve az adózó által a kapcsolt felek felé kiállított bizonylatokat bemutatni vagy kell-e valami komolyabb nyilvántartást készíteni.

Mindenesetre ajánlott legalább egy rövid feljegyzést készíteni és megőrizni ezekről a költségátterhelésekről, amely alapján nyomon követhetőek.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.