Transzferár-nyilvántartás: változnak a szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyilvánossá tette a Nemzetgazdasági Minisztérium a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet módosítására vonatkozó tervezetét. Ezt ismerteti az RSM DTM blogbejegyzése.


A rendelet még nem került kihirdetésre, azonban addig is fontosnak tartjuk a tervezett változtatásokra felhívni a figyelmet.

A módosítások egyik jelentős köre pont az előző bejegyzésemben vizsgált transzferár-nyilvántartáskészítési kötelezettséget érinti. E kérdés tekintetében a még eddig nyitott kérdések kerülnek tisztázásra:

  1. 1. A tervezet alapján nem kell majd transzferár-dokumentációt készíteni az érintett tranzakció vonatkozásában sem a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem benyújtásának adóévére, sem a határozat érvényessége megszűnésének évére.
  2. 2. Eddig nem kellett transzferár-nyilvántartást készíteni az adott ügyletről, amennyiben a szerződéskötéstől számítva az adott adóév végéig a teljes ügyleti érték nem érte el az 50 millió forintot. A tervezet szerint az 50 millió forint értékhatárt ezentúl már adóévenként külön – külön kell vizsgálni. Így például ha egy szerződést már 5 éve megkötöttek és az éves ügyleti érték 25 millió forint volt, akkor az új szabályok szerint már elkerülhető lesz a transzferár dokumentáció készítése.
  3. 3. A tervezet alapján megmarad az a szabály, amely szerint nem kell nyilvántartást készíteni a nem főtevékenységhez kapcsolódó termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, amennyiben annak ellenértéke a kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben (beszerzési áron) kerül megállapításra. Ezúttal azonban pontosította a jogalkotó, hogy a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó fél részéről kell teljesülnie a feltételnek, mely szerint az nem főtevékenységhez kapcsolódik.

Eddig bizonytalanságot jelentett a devizában meghatározott ügyleti ellenértékek esetén, hogy mely napi árfolyammal kell forintra átszámítani annak értékét. Az új szabályozás szerint a szerződés megkötésének napján érvényes jegybank hivatalos árfolyama lesz az irányadó.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin rendezvények – Transzferár szabályozás – 2013.04.18. További részletek itt.

Sokak által várt módosításnak ígérkezik, hogy a transzferár nyilvántartásokat ezentúl már nem ügyletenként, hanem szerződésenként kell elkészítni, így azokban az esetekben, amikor egy szerződésben több ügyletről rendelkeztek – ha az összevonás lehetősége nem állt fenn – akkor több transzferár-dokumentációt kellett készíteni.

A vállalkozások számára még egy nyitott kérdés marad: mikor lépnek hatályba az új rendelkezések? A rendelettervezett szövege szerint a fenti változások már azokra az esetekre is vonatkoznának, amikor a transzferárdokumentáció elkészítésének határideje 2013. január 1-jénél nem korábbi. Mindazonáltal addig, amíg a módosító rendelet nem kerül kihirdetésre, a fenti szabályok még nem alkalmazhatók.

Következő bejegyzésünkben a transzferár-nyilvántartások elkészítéshez használható források (adatbázisok) változásáról fogok írni.

A blogbejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.