Transzferárazás 2024-ben – tendenciák és várakozások


Cikkünkben nagy vonalakban tekintjük át az elmúlt időszak legjelentősebb volumenű jogszabályváltozásának legfontosabb hatásait az adózók, az adótanácsadók és az adóellenőrzés szemszögéből.

Nagy változáson vagyunk túl

2022-ben az elmúlt 15 év egyik legjelentősebb jogszabályváltozásának voltunk tanúi a transzferárazás területén. Számos részletszabály változott és pontosodott, de a prímet a tanácsadói szakmai berkekben már régebb óta rebesgetett transzferár adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése vitte, egyértelműen új korszakot nyitva a hazai transzferárazásban.

Cikkünkben nagy vonalakban tekintjük át az elmúlt időszak legjelentősebb volumenű jogszabályváltozásának legfontosabb hatásait az adózók, az adótanácsadók és az adóellenőrzés szemszögéből.

Adózói oldal

A jogszabályváltozások hatására az adózóknak sokkal tudatosabban kell hozzáállnia a transzferárazási feladataikhoz az előző évekhez képest. A fő feladatok közé tartozik, hogy a nyilvántartás-készítési és az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletek legyenek összegyűjtve és azonosítva a lehető legkorábbi időpontban. Az összehasonlító / benchmark elemzések készüljenek el és adóalap-módosítási kötelezettséget mérjük fel az évzáráshoz minél közelebb, vagy akár azt megelőzően. A lokális és transzferár nyilvántartás(ok)at minél korábban készítsük, készíttessük el, gondolva a fokozódó számú és egyre mélyrehatóbb ellenőrzésekre is.

Az adatszolgáltatás – néhány kivétellel – azokra az ügyletekre terjed ki, amelyekről lokális transzferár nyilvántartást kell készítenie a társaságnak. A kapcsolat a két kötelezettség között igen szoros, az adatszolgáltatásban főként olyan adatokat kell feltüntetni, amelyek a lokális transzferár nyilvántartásban szerepelnek. A kitöltéshez alapos felkészülésre volt szükség adózói részről, amely – tekintettel a rendelkezésre álló idő szűkösségére, valamint a kitöltésre vonatkozó tapasztalatok hiányára – mindenképpen fokozott figyelmet kívánt az adózóktól.

Az esetlegesen szükséges adóalap-korrekció vonatkozásában az adózók szembesültek azzal is, hogy a 2022. évi szabályváltozások nyomán a transzferár korrekciót már nem elegendő a szokásos piaci (interkvartilis) tartomány legközelebbi pontjáig, hanem a tartomány medián értékéig kell elvégezni. Ennek jelentőségét emeli, hogy a nyilvános adatbázison alapuló elemzések esetében az interkvartilis tartomány alkalmazása minden esetben kötelezővé vált.

Meg kell azt is jegyezni, hogy az adózók tudatosabb hozzáállását a transzferárazással kapcsolatos szankciók szigorítása is „támogatja”. A korábbi 2.000.000,- Forint helyett már 5.000.000,- Forintig terjedhet a kiszabható mulasztási bírság, amely egy pontosítás értelmében dokumentációnként vethető ki. A dokumentációkat pedig minden, az értékhatárt elérő ügyletre külön-külön kell elkészíteni.

Valódi könnyítést jelentetett az adózók részére hogy a nyilvántartás-készítési határérték is megemelésre került nettó 100.000.000,- Forintra, ez az adókötelezettség szempontjából alacsony jelentőségű ügyleteket mentesíti.

Tapasztalataink alapján a 2023. évben a könyvvizsgálatok során is hangsúly helyeződött a kapcsolt feles ügyletekre, és gyakrabban kérték a vizsgált társaságoktól a 2022. évi transzferár-nyilvántartásokat, vagy tekintettel a transzferárazási és a könyvvizsgálati folyamat időbeni átfedésére is, egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy keletkezik-e adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak.

Adótanácsadói oldal

Adótanácsadói oldalon a legnagyobb nehézséget a már 2022 júliusában beharangozott transzferár-adatszolgáltatás részletszabályaival kapcsolatos bizonytalanság okozta. Előzetes információk már az ősz folyamán rendelkezésre álltak, a végleges szabályokra viszont 2022. december végéig, az adatszolgáltatási nyomtatványra pedig 2023. január közepéig várni kellett. Ez nehézséget okozott az adózók tájékoztatásában és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos teendőikre való felkészülésre vonatkozó segítségben.

A kapcsolódó tanácsadói feladatok dandárja 2023 elején jelentkezett. Az eltérő üzleti évvel rendelkező adózók kerültek először sorra, akikre már vonatkozott az adatszolgáltatási kötelezettség, mivel a társasági adóbevallásukat már 2023. január 1-jét követően nyújtották be. Érdekes „jelenség” volt, hogy tekintettel arra, hogy az adóévük még 2021-ben kezdődött, így a megemelkedett dokumentációs határérték rájuk még nem vonatkozott, az új adatszolgáltatási kötelezettség viszont már igen. Így a dokumentációs és az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tranzakciók köre eltért.

A transzferár adatszolgáltatások összeállítása során aztán számos részletkérdés merült fel, figyelemmel arra is, hogy a nyomtatványban több ezer adózó, több mint 10 ezer ügyletéről kellett kötött formában, sablonos módon adatot szolgáltatni. Ezekre a kiadott pénzügyminisztériumi és/vagy adóhatósági tájékoztatás sem adhatott teljeskörű választ, magyarázatot. A tanácsadói, adózói és hatósági oldal részéről is kívánt egyszerre figyelmet, megértést és rugalmasságot a folyamat kezelése.

Az adóellenőrzés szempontjairól, valamint a szerzők tapasztalatairól a cikk folytatásában olvashatnak.

A cikk szerzője Pásztor László (szakmai vezető, partner – KONDOR-TP) és Berthold Tamás transzferár menedzser – KONDOR-TP); mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.