Tulajdonostársak közössége és az Áfa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…