Tulajdonostársak közössége és az Áfa

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…