Tulajdonostársak közössége és az Áfa


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…

2022. június 30.

Mit gondolnak a cégautóadóról a NAV szakemberei?

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

Az adóalanyiság a tulajdon tárgyának közös hasznosításával a törvény erejénél fogva létrejön, így e jogállást nem az érintettek szándéknyilatkozata és az adóhatóság engedélye hozza létre. A tulajdonközösség adóalanyisága megállapítható akkor is, ha a közösség tagjai nem adóalanyok. Az adóalanyiság kizárólag a közös tulajdonban álló vagyontárgy hasznosítása tekintetében jön létre, a közösség tagjai további gazdasági tevékenységük vonatkozásában megtartják önálló adóalanyiságukat.

Az adóalanyiság feltétele a gazdasági tevékenység, ami a közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan vagyontárgyak ellenérték fejében történő hasznosítására vonatkozik, kiemelve azt, hogy a tevékenység szempontjából nem számít, hogy az ügylet másik szereplője a tulajdonközösségtől független személy, vagy ő maga is tulajdonostárs.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:74. §-a kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonjog részjogosítványai a tulajdonos…