Türelmetlen hitelezők, menekülő adósok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2010 első félévében 2009 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+26%) nőtt, aminek az okát a Coface abban látja, hogy türelmetlenebbé váltak a hitelezők. A leginkább kockázatos iparágak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem – olvasható a társaság közleményében.

2010 első félévében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 26 százalékkal nőtt 2009 hasonló időszakához képest – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelemi vezetője szerint a fizetésképtelenségi eljárásokban lényegesen nagyobb növekedés már nem várható, de fokozottan óvatosnak kell lenniük továbbra is a cégeknek.

Érezhető, hogy a hitelezők profibban kezelik a követeléseiket, valamint türelmetlenebbek lettek, jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását mint régebben. Kevesebb idő jut a végelszámolással való „trükközésre”, rövidebb, kőkemény határidőket szabnak a hitelezők az adósoknak, amelyet ha nem tartanak be, elindítják a felszámolási eljárást – hangsúlyozta Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza.

2010 első félévének adatai egyértelműen mutatják, hogy a fizetésképtelen cégek száma továbbra is radikálisan növekszik. A tavalyi első félév 21,8 százalékos és az idei első félév 26 százalékos növekedése jól tükrözi a válság elhúzódó hatásait a gazdaságra. A 2009-es év, a válság éve nem múlt el nyomtalanul 2010-re, számos kifizetetlen követelés áthúzódott, és az is lehet, hogy az idei év egy újabb csúcspontot hoz.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24,5 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati, az élelmiszeripari, és az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek.

Az építőiparra vonatkozó adatok nem meglepőek, hiszen továbbra is nagyon alacsony a megrendelések száma az ágazatban, és mivel kevés új munka van a piacon, a meglévő cégek jelentős része kénytelen beszüntetni a tevékenységét. A csődhányad szempontjából az országos átlag felett található ágazatokról ugyanakkor elmondható, hogy ezek a leginkább konjunktúra-érzékeny szektorok – egy lecsökkent ipari teljesítmény mellett pedig érthető, hogy kisebb kapacitásra van szükség számos területén. Mivel tartósan nem kapnak új megrendelést, a korábban talpon maradt vállalkozásoknak idén egy újabb köre kerülhet fizetésképtelen helyzetbe – véli Bagyura András.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások
19.52 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13.23 százaléka).

Mit tehet egy cég, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget?

Ha egy vállalat látja, hogy kockázatos ágazatban tevékenykedik, vagyis az azonos típusú cégek nagy arányban kerülnek bajba, annak ellenére, hogy még viszonylag jó gazdasági mutatókkal rendelkeznek, fel kell készülnie arra, hogydrasztikusan romolhat a helyzete. Ezért egyik oldalról érdemes a cégeknek a saját pénzügyi helyzetüket és működésüket áttekinteni, racionalizálni, a másik oldalról pedig még több lépést tenni a megelőzés, a gyors reakció érdekében azon a területen, ahonnan a bevételét várja. Rendszeresen információt kell szereznie a vevőiről, hogy lássa, hogyan változik azok fizetőképessége -hangsúlyozta Bagyura.

Forrás: portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.