Tűzre, kukába, pincébe vagy irattárba?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rengeteg irat, okmány, dokumentum keletkezik egy ember élete vagy egy vállalkozás működése során. Ezek megőrzési kötelezettségének szabályozása igen hézagos és nagyon különböző rendelkezésekben található meg. Egységesebb előírásokat találhatunk például a hulladékgazdálkodásról, mint a dokumentumok megőrzésével kapcsolatban.


A magánemberek a legjobb esetben is csak azzal vannak tisztában, hogy az adott évvel kapcsolatos adózási irataikat az adóbevallás benyújtását követő év december 31-től számított 5 évig kell megőrizni. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi törvény 47.§ (3) bekezdése ezt úgy fogalmazza meg, hogy az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.

Tehát az adózásban az iratok megőrzésének kötelezettsége az elévüléshez kapcsolódik.
A magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.
 
Ez a 6 éves megőrzési idő azonban több szempontból is kevés a magánember számára. Gondoljunk például a nyugdíjba vonulásra, melyhez a szolgálati idő megállapítása és a kapott nyugdíjjárulék-köteles jövedelem meghatározása illetve igazolása szükséges. 

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Ebből következik, hogy az ezzel kapcsolatos iratokat, igazolásokat (például: járulékigazolás, munkaszerződés, munkakönyv, régi nevén TB kiskönyv, stb.) az öregségi nyugdíj megállapításáig meg kell őrizni akkor is, ha ezt jogszabály nem írja elő.

Amikor megszüntették a munkakönyvet, sokan kidobták azt. Az is elég jellemző, hogy egy másik lakóhelyre költözéskor veszítik el az emberek az irataikat, vagy megsemmisítik azokat. Ebből a későbbiekben még sok problémájuk adódhat, amire nem gondolnak.

Egy másik példa lehet az iratok hosszú ideig történő megőrzésének fontosságára, ha valakinél vagyonosodási vizsgálatra kerül sor. Ha nem őrzik meg a bankértesítőket, adásvételi szerződéseket, hagyatéki jegyzőkönyveket, stb., hogy fogják igazolni a régről származó vagyonukat vagy kiadásukat? Nincs külön szabály, csupán megfontolt, óvatos ésszerűség arra vonatkozóan, hogy mit őrzünk meg papíralapú iratként. A számítógépen tárolt és mentett dokumentumok – akár tetszik nekünk, akár nem, – tíz-húsz év távlatában nem jelentenek biztonságot. Nem beszélve az irat eredetiségének igazolásáról.
(Személyes tapasztalatom, hogy egy 14 évig megőrzött adásvételi szerződés mennyire megkönnyítheti a hatósággal kapcsolatos ügyünket.)

 

Az adózás rendjéről szóló törvény 164.§-a szerint  az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adó-megállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik, – az elévülést megszakítja.

Az új Polgári Törvénykönyv szerint, ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §). 

Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, amelyből az következik, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem lehet visszakövetelni.

A következő részben a vállalkozások megőrzési kötelezettségéről lesz szó.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.