Új közlekedési eszközökkel kapcsolatos forgalmi adó szabályok
Az Áfa kalauz legfrissebb számában a forgalmi adózás egyik speciális kategóriájával, az új közlekedési eszközökkel, pontosabban azok Közösségen belül történő értékesítéséhez és Közösségből történő beszerzéséhez kapcsolódó adókötelezettségekkel foglalkozunk. E termékek azért speciálisak, mert közösségi értékesítésük, beszerzésük kapcsán bármely adózó (akár egy magánszemély is) adókötelezettségek alanyává válhat, így e szabályokat nem kizárólag azon adózóknak érdemes ismerni, akik az általános forgalmi adó alanyai, hanem mindazoknak, akik akár értékesítői, akár vevői minőségben részt vesznek az új közlekedési eszközök közösségi kereskedelmében.
AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ FOGALMA
A forgalmi adózás rendszerében tehát az új közlekedési eszközök különleges szerepet töltenek be, amely abban nyilvánul meg, hogy azok egyik tagállamból a másik tagállamba történő értékesítése esetén, vagyis, ha az új közlekedési eszköz az értékesítés következményeként az egyik tagállamból a másikba kerül át, a beszerző személyére tekintet nélkül a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. (Ezen elv alkalmazása azért szükséges, hogy elkerülhető legyen a verseny torzulása, amely az egyes tagállamokban meghatározott, különböző adómértékek alkalmazásával ahhoz vezethet, hogy az új közlekedési eszközök értékesítése az alacsony adókulcsú tagállamokba helyeződik át.) E termékkör esetében az eredet tagállamában az értékesítés minden esetben adómentes Közösségen belüli termékértékesítést, míg a rendeltetés helye szerinti államban Közösségen belüli beszerzést valósít meg, amellyel összefüggésben a beszerzőnek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett az új közlekedési eszköz akár egyszeri értékesítése is megteremti az értékesítő adóalanyiságát, amennyiben a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de a Közösség területére. Ekkor az új közlekedési eszköz értékesítése az értékesítő személyétől függetlenül adóalanyként végzett adómentes Közösségen belüli értékesítésnek minősül.
Új közlekedési eszköznek a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 2. cikk (2) bekezdésében, illetve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 25. pontjában meghatározott, személyek vagy termékek szállítására szolgáló járművek tekintendők. Ezek közé azon szárazföldi járművek tartoznak, amelyek hengerűrtartalma a 48 cm3-t, vagy teljesítménye a 7,2 kilowattot meghaladja. Ide sorolandók továbbá a 7,5 méternél nagyobb hosszúságú vízijárművek, kivéve azokat, amelyeket a nyílt tengeri kereskedelmi személyszállításra, illetve kereskedelmi, ipari vagy halászati tevékenység folytatására, valamint tengeri segítségnyújtásban, mentésben vagy part menti halászat céljára használnak. Végül azok a légi járművek, amelyek felszállási össztömege meghaladja az 1550 kg-ot, kivéve a túlnyomórészt nemzetközi forgalomban, ellenérték fejében működő légitársaságok által alkalmazott légijárműveket. E közlekedési eszközök közül a szárazföldi gépjárművek akkor minősülnek újnak, ha az értékesítés a forgalomba helyezéstől számított 6 hónapon belül történt vagy a jármű legfeljebb 6000 kilométert futott. A vízi járművek abban az esetben, amennyiben az értékesítés a forgalomba helyezéstől számított 3 hónapon belül történt, vagy ha a hajó megtett útja legfeljebb 100 hajózott óra. A légi közlekedési eszközök pedig akkor, ha az értékesítésre az első forgalomba helyezéstől számított 3 hónapon belül került sor, vagy a repülő által megtett út legfeljebb 40 repült óra. Fontos hangsúlyozni, hogy amint a jogszabályi megfogalmazásokból kiderül, az említett feltételek a járművek valamennyi típusa esetén vagylagosak, így bármelyik fennállása esetén a közlekedési eszközt újnak kell tekinteni.
Ha például egy személygépkocsi már több mint 6000 kilométert futott, de az első forgalomba helyezéstől számítva még nem telt el 6 hónap, úgy új közlekedési eszköznek minősül, feltéve, hogy hengerűrtartalma a 48 cm3-t vagy teljesítménye a 7,2 kilowattot meghaladja.
AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ ÉRTÉKESÍTÉSE
Ha az új közlekedési eszközt – ellenérték fejében – úgy értékesítik, hogy az értékesítés következményeként belföldről a Közösség valamely Magyarországtól eltérő tagállamába kerül, akkor az értékesítés a Héa-irányelv 138. cikk (1)–(2) bekezdése, illetve az Áfa tv. 89. § (1)–(2) bekezdése alapján adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, függetlenül az értékesítő, illetve a beszerző személyétől, illetve azon körülménytől, hogy az értékesítő adóalany vagy sem.
A Héa-irányelv, továbbá azzal egyezően az Áfa tv. is adóalanyiságot keletkeztető körülményként értékeli az új közlekedési eszközök Közösség területére történő értékesítését. Előbbi a 9. cikk (2) bekezdésében, utóbbi pedig 6. § (4) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy gazdasági tevékenységnek minősül és adóalanyiságot eredményez, ha egyébként nem adóalany minőségében eljáró jogképes személy vagy szervezet az egyik tagállamban küldeményként feladott vagy onnan fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít egy másik tagállamba, azzal, hogy a fuvarozó, illetve az azt megbízó személyének nincs jelentősége. E tényállás nagymértékben hasonlít az ingatlanok sorozatjellegű értékesítéséhez, hiszen olyan személyeknek, szervezeteknek is adókötelezettsége keletkezik, amelyek egyébként nem végeznek gazdasági tevékenységet. Lényeges különbség azonban, hogy az új közlekedési eszközök esetében egyetlen értékesítés is megalapozza az adóalanyiságot, amelyre tekintettel az értékesítőt számos adókötelezettség terheli. E kötelezettségek közé tartozik, hogy az értékesítőnek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz és közösségi adószámot kell kérnie. Emellett köteles az adóalanyiságot keletkeztető értékesítésről számlát kibocsátani, amelynek valamennyi – az Áfa tv. 169. §-a alapján – kötelezően feltüntetendő adatot tartalmaznia kell. Ezek közé tartozik különösen az ügylet adó alóli mentességének megjelölése, amely történhet a Héa-irányelv vagy az Áfa tv. megfelelő rendelkezésére történő hivatkozással vagy bármely más, de egyértelmű utalással arra vonatkozóan, hogy a termék értékesítése mentes az adó alól. Szerepeltetni kell rajta mindazokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az értékesített gépjármű új közlekedési eszköznek minősül, így elsődlegesen a forgalomba helyezésének időpontját, továbbá az egyes információkat a közlekedési eszköz jellegéhez igazodva differenciáltan, vagyis légi közlekedési eszköz esetén például a repült órák számát és a jármű teljes felszállási tömegét.
Az új közlekedési eszköz értékesítőjének bevallást és adatszolgáltatást kell előterjesztenie. Minthogy az új közlekedési eszköz adómentes Közösségen belüli értékesítése után az adókötelezettség a számla kibocsátásának napján, de legkésőbb az ügylet teljesítésének hónapját követő hónap 15-én keletkezik, az értékesítést ezen időpontot magában foglaló adómegállapítási időszakról készített általános forgalmi adó bevallásban (’65-ös jelű nyomtatvány), az adómegállapítási időszakot követő hónap 20-áig kell bevallani. Ha az új közlekedési eszközt a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, közösségi adószámmal nem rendelkező vevőnek értékesítik, bevallási kötelezettségével egyidejűleg adatszolgáltatást is kell teljesíteni az általános forgalmi adó bevallás ’65A–A88 számú lapjának kitöltésével. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell
– a vevő nevét, címét,
– az új közlekedési eszköz azonosító adatait,
– az új közlekedési eszköz adó nélküli ellenértékét,
– a számla kiállításának időpontját,
– az első forgalomba helyezés időpontját, ha az megelőzi a számlakiállítás időpontját.
Ha az értékesítés a Közösség más tagállamában, közösségi adószámmal rendelkező vevő felé történik, az általános forgalmi adó bevallás mellett a közösségi összesítő nyilatkozatot (’A60-as nyomtatvány) is elő kell terjeszteni.
Horvát Dávid cikkében, amely az Áfa kalauz 2024/10-es számában jelent meg, a fentieken túl számos példával ismerkedhet meg, és a szerző ismerteti az új közlekedési eszközök közösségen belüli beszerzésének szabályozását.
Az Áfa kalauz 2024/10-es számában a fentieken túl szó esik a gépjárműtárolók kizárólagos használati jogának átengedése áfa-vonzatairól, valamint a gyógyszeripari szereplőket érintő áfa-visszatérítés új lehetőségéről.
